Személyes egyeztetést javasol a médiatörvény ügyében a magyar kormány az Európai Bizottságnak az “üzengetések és félreértések” elkerülésére – közölte hétfőn a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, megerősítve: nyitottak a változtatás lehetőségére.

Kovács Zoltán ezt azután mondta budapesti sajtótájékoztatóján, hogy a magyar kabinet elküldte válaszlevelét az Európai Bizottságnak a testület médiatörvénnyel kapcsolatos aggályaira. Az államtitkár a levél ismertetését követően közölte: nyitottak arra, hogy a médiaügyekért felelős EU-biztos által felvetett pontokban “az általunk jelzett formában és gondolkodás mentén a változtatás lehetőségét megnyissuk”.

Az “üzengetések és félreértések” elkerülése érdekében azonban személyes, illetve szakértői egyeztetést javasolnak az Európai Bizottsággal, hogy a változás, ha esetleg szükség van rá, minél hamarabb és minél pontosabb formában megtörténhessen – mondta.

Kovács Zoltán
emlékeztetett: Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos alapvetően jogtechnikai, jogharmonizációs kérdésekben fordult hozzájuk. “Ennek szellemében születtek a válaszok is” – jegyezte meg.

Arra a felvetésre, hogy ha bírságról nem lehet szó a külföldön bejegyzett médiatermékek esetében, akkor esetleg szűrésről vagy a hazai elérés gátlásáról lehet-e, úgy reagált: “minden ilyen dolog spekuláció”.

Arra a kérdésre pedig, miszerint elképzelhetőnek tartja-e, hogy elsősorban az online sajtótermékeket, de az írott sajtót is kivonják a kiegyensúlyozott tájékoztatási szabályok hatálya alól, Kovács Zoltán azt mondta: nincs olyan felhatalmazása, hogy további spekulációkra, felvetésekre válaszoljon.

Az Európai Bizottság január 21-én küldte el a magyar hatóságoknak azt a levelet, amelyben a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait fejti ki, választ kérve azokra. Neelie Kroes szóvivője, Jonathan Todd akkor azt mondta, a testület észrevétele szerint a magyar médiatörvény a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra az uniós irányelvben rögzített feltételeken túl is vonatkozik.

Neelie Kroes kifogásolta, hogy a jogszabály a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra is kiterjeszti, és ezzel kapcsolatban egyéni esetekben túl tág értelmezési lehetőséget biztosít. A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érinti: a biztos szerint korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll a lehetősége az idevágó szabályok túlterjeszkedő alkalmazásának.