Összesen 39 fős Szolgálati Bíróság felállítását javasolja az Országos Igazságszolgáltatási Tanács. A testület álláspontja szerint az ügyek száma nehezen prognosztizálható előre, ezért nem indokolt a törvény adta létszámkeretet kihasználni.

Az Országgyűlés december végén fogadta el azt a jogszabálycsomagot, amelytől egyrészt a bírósági eljárások gyorsítását várja a jogalkotó, másrészt a bírósági szervezet hatékonyabb és átláthatóbb működését. Az új törvények egyik fontos eleme az úgynevezett Szolgálati Bíróság, amely a bírák fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési ügyeiben, továbbá a bíró munkájának szakmai és vezetői munkájának értékeléséből eredő jogvitákban jár el. 

A Fővárosi Ítélőtábla mellett elsőfokú, a Legfelsőbb Bíróság mellett másodfokú szolgálati bíróság működik majd július 1-től. 

Az OIT februári ülésén döntött arról, hogy az elsőfokú testület 30 fővel kezdi meg a munkát, a másodfok pedig 9 fővel. Az elsőfokú bíróság tagjaira a megyei bíróságok és az ítélőtáblák elnökei tehetnek javaslatot. (Bíróságonként 3 jelöltre.) A másodfokú testület pedig a Legfelsőbb Bíróság tagjaiból áll majd. A Legfelsőbb Bíróság elnöke 20 jelöltet állít. A Szolgálati Bíróság elnökeit és tagjait az OIT nevezi ki. 

Az OIT foglalkozott az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt folyamatban lévő, a magyar bíróságok eljárásával kapcsolatos ügyek alakulásával is. Ezzel kapcsolatban elhangzott: 2010 év végén mintegy 50 ügy volt folyamatban az EJEB előtt. Ezek felében 10 évnél hosszabb ideig tartó eljárásról van szó. Az ügyek egy része az eljárási jogszabályokkal való visszaélés miatt került az EJEB elé, másik csoportja a bírói tevékenységben tetten érhető mulasztásokkal függött össze. 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ezért felkérte a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei (fővárosi) bíróságok kollégiumait, hogy folyamatosan vitassák meg az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott marasztaló ítéleteket és az azokból levonható tanulságokat tárják a bírák elé az ítélkezési tevékenységben történő hasznosítás céljából. 

Az OIT elfogadta a bíróságokon bekövetkezett rendkívüli eseményekkel kapcsolatos beszámolót is. 2010-ben 17 bombariadó volt, 2 esetben fenyegettek meg bírót, 6 alkalommal követtek el az eljárásban résztvevők erőszakos cselekményt, 2 esetben történt rongálás és 18 besorolhatatlan esemény történt. Ez utóbbiak közé tartozott számítógépes adatvesztés, természeti esemény miatt bekövetkezett kár vagy bírót ért atrocitás, amely nem ítélkezési tevékenységével függött össze. 

Az OIT arról is döntött, hogy a jövőben a Bírósági Közlöny kizárólag elektronikus formában jelenik majd meg. Az előfizetők és érdeklődők a www.birosag.hu internetes oldalon találják majd meg a kiadványt. Ennek pontos részleteiről a közeljövőben tájékoztatja a közvéleményt az OIT Hivatala.