A Magyar Helsinki Bizottság felszólítja a magyar kormányt és a menekültügyben illetékes hivatalt, hogy állítsa le a menedékkérők visszaküldését Görögországba.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanis egy minapi ítéletében megállapította: a belga hatóságok azzal, hogy egy afgán menedékkérőt visszaküldtek Görögországba, megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének (Egyezmény) a kínzás tilalmára és a jogorvoslathoz való jogra vonatkozó rendelkezéseit.

Az ügy különös jelentősége, hogy Magyarország egyike azon öt EU tagállamnak, amely 2010-ben a legtöbb menedékkérőt küldte vissza az összeomlás szélén álló görög menekültügyi rendszerbe.

A Helsinki Bizottság felhívja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt (BÁH): csatlakozzon Belgium, Izland, az Egyesült Királyság, Hollandia, Németország és Norvégia példájához. Ezek az országok ugyanis úgy ítélik meg, hogy Görögországban a nemzetközi védelemre szorulók embertelen körülmények közé kerülnek, és ügyükkel érdemben nem foglalkoznak a hatóságok, ezért oda nem küldenek vissza menedékkérőket. A strasbourgi bíróság ítélete igazolta döntésüket.

Jelenleg több mint 52.000 függő menedékkérelmet kellene a görög hatóságoknak megvizsgálniuk. Athénban, az ország legfőbb menekültügyi központjában ezzel szemben hetente mindössze körülbelül 20 kérelmet fogadnak be. Szinte senkinek nincs esélye arra, hogy menekültként elismerjék, 2009-ben a kérelmezők 0,3%-a kapott nemzetközi védelmet. Görögországban a menedékkérők töredékének van egyáltalán esélye élhető körülmények között lakni, a többség szociális és egészségügyi segítség nélkül marad, ilyen kiszolgáltatott helyzetben gyakran esnek a görög rendőrség brutalitásának áldozatává.

A konkrét ügyben az afgán menedékkérőt (M.S.S.-t) embertelen körülmények között tartották fogva, majd támogatás és lakhatás hiányában hajléktalanként tengődött a görög utcákon. Hosszú hónapokon keresztül nem született döntés menedékkérelméről. A görög menekültügyi hatóságok képtelenek alkalmazni a vonatkozó uniós irányelveket, tolmács és képzett ügyintézők nélkül folytatják le a menekültügyi eljárásokat. M.S.S.-nek nem volt lehetősége a menedékkérelmét elutasító döntés ellen jogorvoslattal élni, hiszen hajléktalanként szabályszerű értesítést sem kaphatott az eljárás eredményéről.

Az ítélet szerint Görögországnak 1.000, míg – a visszaküldési gyakorlatát időközben felülvizsgáló – Belgiumnak 24.900 euró kártérítést kell fizetnie a kérelmezőnek.

A menedékkérők Görögországba való visszaküldésének alapja az ún. Dublin II Rendelet, amely szerint főszabályként az az EU tagállam felelős a menedékkérelem elbírálásáért, amelynek területére a menedékkérő elsőként lépett be, ám ezt a rendszert a gyakorlatban azért nehéz fenntartani, mert az EU külső határán lévő országokra túl nagy nyomás nehezedik.

A Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsa (ECRE) – amelynek a Helsinki Bizottság is tagja – már több alkalommal szorgalmazta, hogy a tagállamok ne küldjenek vissza menedékkérőket a rendelet alapján. A január 21-i strasbourgi ítélet visszaigazolta az aggályokat.

“Ez az ítélet alapjaiban rendíti meg a dublini rendszert. Nem lehet többé arra a vélelemre hivatkozni, hogy minden tagállam tiszteletben tartja a menedékkérők alapvető jogait és ezért automatikusan visszaküldhetőek bármelyik tagállamba” – jelentette ki Bjarte Vandvik, az ECRE főtitkára. Az ítélet összesen több mint hétezer hasonló, a strasbourgi bíróság előtt folyamatban lévő kérelem elbírálására lehet hatással, emiatt is indokolt lehet a dublini rendszer felülvizsgálata

Az, hogy a strasbourgi bíróság megállapította, a görög menekültügyi viszonyok a megalázó és embertelen bánásmód tilalmába ütköznek, az Egyezmény részeseként Magyarországra is azt a kötelezettséget rója, hogy felfüggessze a menedékkérők visszaküldését Görögországba, a Helsinki Bizottság ezért levélben hívta fel a BÁH-ot eddigi gyakorlatának felülvizsgálatára.