Az Európa 2020 program kidolgozását és az euróövezetben kialakult válságjelenségek kezelésére tett lépéseket tartja a mostani összetételű Európai Bizottság első éves tevékenységében a portfólióját is érintő legfőbb eredményeknek Andor László, a testület magyar tagja.
A foglalkoztatásért, szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos az MTI-nek a José Manuel Durao Barroso vezette új testület tavaly február 10-i hivatalba lépésének évfordulója alkalmából adott interjúban a legérdekesebb kezdeményezések között említette a romakérdésben, a nyugdíjpolitika terén, valamint a szociális innováció fogalmának bevezetésével elért előrelépéseket is.
Kifejtette: a bizottság alakulásakor a görög válság még csak egy kisebb euróövezeti tagállam pénzügyi nehézségeinek tűnt, de fokozatosan megértette mindenki, hogy “átfogóbb jellegű, modellválságról van szó, amely sajátos kezelési módot igényel, és új típusú intézmények bevezetését is feltételezi“. A bizottság komoly szerepet játszott a válság rövid távú kezelésében és az európai gazdaságpolitikai koordináció megerősítésében. Így született meg egy úttörő jellegű dokumentum, az éves növekedési felmérés is, amelyben szervesen összekapcsolták a makrogazdasági koordinációt a munkahelyteremtésre koncentráló strukturális reformok kérdéskörével.
A testület ugyanakkor eredetileg hosszabb távú témákra próbált koncentrálni, hiszen éppen megválasztásakor futott ki a középtávú, átfogó gazdaságpolitikai program, a Lisszaboni Stratégia. Ezért el kellett készíteni a következő tíz év meghatározó programját, amelynek középpontjában a gazdasági növekedés élénkítése, illetve minőségének megőrzése (Andor szavaival az intelligens, fenntartható és befogadó jellegű fejlődés) áll. A görög nehézségek következtében folyamatosan romló feltételek miatt külön erőfeszítést kellett fordítani arra, hogy a tagállamokban fenntartsák az ambíciót a programban foglaltak iránt, a célokat pedig úgy fogalmazzák meg, hogy azokat minden ország reálisnak tekintse – jelezte a biztos.
A foglalkoztatási és a szociális terület az öt számszerű célra és hét kiemelt kezdeményezésre épülő EU-2020 programban jelentős szerepet játszott, sőt folyamatosan felértékelődik – hangsúlyozta Andor László.
Ami a romastratégiát illeti, emlékeztetett arra, hogy a romák gazdasági és szociális integrációjáról – az új bizottság egyik első jelentős dokumentumaként – már tavaly tavasszal született egy bizottsági összefoglaló . Ez azóta is alapját képezi a testület tevékenységének e téren. Megerősítette, hogy áprilisra várható az újabb előterjesztés, amely a tagországok roma integrációs stratégiáinak ad uniós keretet.
Rámutatott, hogy az EU 2020 is több olyan célt fogalmaz meg, amelyek a cigányság problémáit – köztük a munkanélküliség és a szegénység magas szintjét – enyhíteni tudják. Tavaly emellett egy munkacsoport felmérte, hogy az uniós pénzeket – elsődlegesen az Európai Szociális Alapot – milyen formában és milyen hatékonysággal hasznosították eddig. A bizottság egyik feladata, hogy a létező alapokat jobban roma-baráttá tegye, azaz a célcsoportok gyorsabban és könnyebben férjenek hozzá a támogatásokhoz – mondta Andor. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy “nem szabad a romák hátrányos helyzetét a gazdasági tényezőkre redukálni”, hanem “továbbra is fontos látni, milyen jelentősége van az antidiszkriminációs törekvéseknek, az előítéletek leküzdésének és a szegregáció felszámolásának”.
Nagy figyelmet kapott a nyugdíjreformok terén kérdéseket felvető, bizottsági “zöld könyv” is – mondta a biztos. Az erről folytatott, széleskörű konzultáció alapján még idén kiad a testület egy, immár ajánlásokat megfogalmazó, úgynevezett fehér könyvet is.
Kiemelt Andor László egy új fogalmi kört, a szociális innovációt. Ennek értelmében a szociális szolgáltatások rendszerében kell “elterjeszthető új megoldásokat” keresni, illetve létrehozni azt a mechanizmust, amelynek révén ezek a megoldások gyorsan megismertethetők másokkal, és az alkalmazást is segíti. Az EU 2020 kiemelt kezdeményezései közé tartozó innovációs unió első projektje egy szociális akció az egészséges és aktív időskor címszó alatt.
Mint mondta, a környezetvédelemmel összhangban álló, zöld és környezetbarát munkahelyeknél is innovatív megoldásokat szeretnének bemutatni, például a megfelelő képzési stratégia bemutatásával. “Itt meg lehet mutatni, hogy a bizottság előre gondolkodik, vezetni tudja a tagországokat, és támogatni tudja őket a Szociális Alap segítségével” – fogalmazott a biztos.
Az MTI kérdésére Andor László úgy vélte: a biztosi munka óriási politikai felelősséggel jár, és nagyrészt a nyilvánosság bevonásával zajlik. Utalt arra, hogy már korábban is egy európai intézményben (az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál) dolgozott, ilyen szempontból már volt gyakorlata.
Biztosként európai fejjel kell gondolkodni, arra összpontosítva, hogy a 27 tagállam mindegyikének együttesen mi lenne a jobb – hangoztatta. Hozzáfűzte, hogy természetesen többet tud Magyarországról, mint a bizottság bármely más tagja, de “ez nem jelenthet elfogultságot”.
Arra a kérdésre, hogy hol szeretne tartani a mandátum végén, négy év múlva, Andor elmondta, hogy lesz félidős értékelése az EU 2020-nak. Az érdemi elmozdulásnak akkorra már mérhetőnek kell lennie, illetve azt is látni lehet majd, hogy a tagországok jól használják-e a programban megfogalmazott kezdeményezéseket például a jobban működő európai munkaerőpiacért, a cigányság helyzetének javítására vagy a nyugdíjreform terén. Már most látszik az elszántság, jól látszik, hogy a kormányok körültekintéssel fogalmazzák meg önnön ambícióikat, ami növeli a célok megvalósulásának esélyeit – értékelte a biztos.
