Európai uniós hajléktalanügyi stratégia kidolgozását kérte az Európai Bizottságtól az a testület, amely a belga elnökség alatt jött létre arra, hogy lobbizzon a tagállami politikák összehangolásáért.
A hajléktalanok problémáit komplex módon kezelő európai uniós stratégia kidolgozására kérte az Európai Bizottságot az a testület, amely a belga elnökség által tavaly decemberben szervezett úgynevezett konszenzus konferencia megállapításait mutatta be kedden Brüsszelben. A testületet vezető egykori belga szociális miniszter azt mondta, bár az EU2020 stratégia, és ennek zászlóshajója, a Szegénység Elleni Platform jó és erős lapja lehet a hajléktalanság kezelésének, de „az erőfeszítéseket folytatni és erősíteni kell, ehhez pedig szükséges egy ambiciózus és integrált stratégia a Bizottság részéről” – mondta Frank Vandenbroucke.
A belga politikus szerint az uniós stratégiának – csak úgy mint a készülő roma keretstratégiának – a nemzeti programokat kellene összefognia és koordinálnia, így egyben azt is kérte a tagállamoktól, hogy készítsenek saját megoldásokat, és tegyenek számszerű vállalásokat a hajléktalanság csökkentésére.
Frank Vandenbroucke elmondta, a hatékony megoldásokhoz először Európa-szerte definiálni kell, hogy ki számít hajléktalannak. Ezzel kapcsolatban az ETHOS-t, azaz az európai hajléktalanügyi szervezet által 2005-ben meghatározott definíciót javasolta, amely hajléktalannak tekinti a rendezetlen körülmények között élőket, valamint azokat is, akiknek nincs 24 órás szállásuk.
Célként határozta meg a testület a hajléktalanság teljes felszámolását, de azon belül rövid távú célokat is kitűzne, például a fedél nélküliek számára nyújtandó szolgáltatások minőségének a javítását, a hajléktalanság időtartamának és megnyilvánulási formáinak csökkentését. Fontosnak tartja az egykori belga tárcavezető, hogy az érintetteket is bevonja az EU a stratégia kidolgozásába.
Az Európai Bizottság nevében a szociális- és foglalkoztatási ügyekért felelős biztos egyelőre annyit ígért, hogy a már meglévő politikai eszközök (pl. a szegénység elleni platform) segítségével nagyobb hangsúlyt helyez a hajléktalanság problémájára. „A válság tovább rontott a hajléktalanok helyzetén, ezért tudnunk kell tenni értük” – mondta Andor László. A politikus viszont úgy vélte, a platform megteremti a megfelelő koordinációt a tagállami politikák között, ráadásul az EU2020 stratégián belül elfogadott idevonatkozó célszám (2020-ra 20 millióval kell csökkenteni a szegénységben élők számát) sok tekintetben a hajléktalanokat is érinti.
Kitért arra is, hogy az EU nemrégiben módosított a strukturális alapok felhasználási szabályain, ami szerinte szintén a szociális kohéziót erősíti.
