Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos szerdán Strasbourgban az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén személyesen is beszámolt a képviselőknek arról, hogy tegnap délben a magyar kormány tájékoztatta őt a médiatörvény módosítására irányuló készségéről.

Ismertette azokat a pontokat, amelyekben megváltoztatják a törvényt. Úgy értékelte, hogy a magyar médiatörvény a módosítás nyomán mindenben meg fog felelni az uniós jognak, beleértve az alapjogi charta előírásait is. Hangsúlyozta, hogy az EB a törvénymódosítás után is figyelemmel kíséri majd annak gyakorlati alkalmazását. Bejelentette, hogy szakértői csoportot hoz létre, amelytől tanácsokat vár a médiapluralizmus európai szintű biztosítása érdekében.

Az EU-biztos elmondta, hogy a magyar féltől kapott tájékoztatás szerint a kormány már a következő ülésén napirendre tűzi a törvénymódosítást. A parlamenti ülésteremben jelen lévő Martonyi János külügyminiszterre és Győri Enikő EU-ügyi államtitkárra pillantva örömmel konstatálta, hogy a magyar kormány képviselőinek “testbeszéde” visszaigazolta szavait.

Neelie Kroes ismertetése szerint a törvénymódosítás a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményére, a más EU-országokban alapított médiavállalkozások bírságolhatóságára, a regisztrációs eljárásra, valamint a közösségek megsértésének tilalmára vonatkozik. A kiegyensúlyozott tájékoztatást csak a műsorszórásra – tévére, rádióra – fogják előírni, a lekérhető médiaszolgáltatásokra és a nyomtatott sajtóra nem. A külföldi uniós médiavállalkozások bírságolhatóságát megszüntetik, velük szemben szankcióként a magyarországi terjesztés megakadályozása jöhet szóba. A regisztráció nem lehet előzetes feltétele a szolgáltatás nyújtásának. A sértő tartalom tilalmazását leszűkítik a gyűlöletkeltés és a kirekesztés tilalmára.

Az uniós végrehajtó testület “bátran megvédi a médiaszabadságot és a médiapluralizmust, amikor erre szükség van” – szögezte le a médiaügyekért felelős holland liberális EU-biztos.

Biztosította az EP-képviselőket arról, hogy az Európai Bizottság tisztában van az európai média helyzetével kapcsolatos aggályokkal, a civil társadalom felvetéseivel. Kroes szerint a média helyzete az utóbbi időben megváltozott, ami egyfelől új lehetőségeket, másfelől veszélyeket is jelent a médiapluralizmusra nézve, nem csupán a tulajdonosi viszonyok szemszögéből. Fontosnak mondta, hogy tudják megbízhatóan mérni a médiapluralizmus fokát, mégpedig a jogi, gazdasági és társadalmi összefüggések komplex figyelembe vételével.

Bejelentette, hogy ennek érdekében létre kíván hozni egy olyan szakértői csoportot, amely az érintettek és érdekeltek széles körét fogná át. E csoport vizsgálná a médiapluralizmus európai helyzetét. Felkérte az EP-képviselőket, hogy vegyenek részt ennek a szakértői csoportnak a tevékenységében.

Méltatták a Fidesz és a KDNP képviselőit is magában foglaló európai néppárti frakció felszólalói a magyar médiatörvény módosításának bejelentését, a baloldali frakciók felszólalói ugyanakkor kevesellték az ismertté vált változtatásokat. A szocialista, liberális és zöld képviselők elsősorban a médiatanács összetétele ellen emeltek kifogást, illetve azt bírálták, hogy a törvény nem biztosítja kellően a források védelmét. A bizottság által javasolt módosítások szerintük nem tartalmaznak választ az EBESZ és az Európa Tanács több aggodalmára sem. A néppárti képviselők megismételték azt a vádat, hogy a törvény elleni támadások elsősorban politikai indíttatásúak voltak.

Magyarország teljes mértékben elkötelezett az uniós alapszerződésben, az alapjogi chartában, az európai és az egyetemes emberi jogi előírásokban bennefoglalt értékek, elvek, illetve szabályok mellett – hangsúlyozta Martonyi János al plenáris vita végén. A külügyminiszter közölte, hogy pénteken a magyar kormány ülést tart, megvitatja a Brüsszellel való egyeztetés során szerdán véglegesített törvénymódosítás szövegét, és a javaslatot a parlament elé terjeszti. A magyar törvényhozás a módosítást a legrövideb idő alatt, amit az eljárási szabályok lehetővé tesznek, el fogja fogadni.

A brit Claude Moraes, a második legnagyobb létszámú frakció, a szocialisták vezérszónoka elégedettségét fejezte ki, hogy az EP nyomására négy területen megoldás született, és üdvözölte a hatóságok készségét a módosításra. Hangoztatta azonban, hogy a parlamentnek vannak egyéb aggodalmai is, köztük az, hogy a médiahatóság egyelőre homogén testület, és központi ellenőrzés alatt áll.

Tabajdi Csaba
, az MSZP delegációvezetője szerint “az uniós kritika a magyar jobboldal politikai veresége”. Kiemelte, hogy változatlanul érvényes a szocialisták, liberálisok, a Zöldek és az egységes baloldal frakció közös állásfoglalási indítványában tett kifogások döntő része.

A vitában a néppárti képviselők arról beszéltek, hogy a törvény elleni támadások elsősorban politikai indíttatásúak voltak. Vezérszónokuk, Marco Scurria leszögezte: Kroes biztos “gyakorlatilag azt mondta, hogy felesleges is lefolytatni a vitát”. Több bizalmat kellene mutatni a demokratikusan választott kormányok irányában – tette hozzá. Gál Kinga (Fidesz) szerint politikai támadásról volt szó a kétharmados többséggel megválasztott kormány ellen. Úgy vélte, hogy a baloldali frakciók határozattervezetének szövege is csúsztatásokra épül. Morvai Krisztina (Jobbik) úgy vélekedett: a Fidesz-kormány “megérdemli azt, ami most történik, … hogy kedves baloldali képviselőtársaink adják önöknek a leckéket demokráciából”.

A vita végén Kroes biztos reagált az elhangzottakra. Felszólalásából az derült ki, hogy a bizottság az európai uniós joganyaggal összefüggő valamennyi szempontot igyekezett szem előtt tartani, néhány, a képviselők által felvetett kérdés ugyanakkor nem vág uniós kompetenciába. Elmondta, hogy a médiahatósági elnök személyének megválasztási módja a magyar szabályozásban nem tér el attól, ami általánosan elfogadott Európában, a hivatali idő pedig más tagállamokban is 5-9 évig terjedhet. Az ülésen elnöklő Lambrinidisz Sztavrosz a vita után azt jelentette be, hogy a csütörtöki szavazásra hat határozattervezet érkezett a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban.