Külügyminiszteri szinten is elítélte a líbiai erőszakot az Európai Unió. A tárcavezetők a hétfői tanácsülésen áttekintették a forrongó mediterrán-helyzetet, és egyeztettek a déli szomszédságnak juttatandó anyagi és szellemi támogatásról.

Az Európai Unió felszólította Líbiát a békés vitarendezésre, és hogy azonnal függessze fel az erőszak alkalmazását a tüntetőkkel szemben. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós külügyminiszterek hétfői ülése után azt mondta, a közösség elítél minden erőszakos beavatkozást, egyben felszólítja Tripolit az alapvető jogok, a békés gyülekezés jogának, és a média szabadságának biztosítására.

Az egyértelmű elítélő szöveg azért is jelzésértékű, mert az uniós tagországok nem egységesek a líbiai események megítélésében. Az olasz külügyminiszter vasárnap este azt mondta, Kadhafi elnök alkotmányos reformokat ígért, az EU-nak pedig hagynia kellene, hogy cselekedjen. „Olaszország a legközelebbi szomszédja Tunéziának és Líbiának, úgyhogy mi különösen aggódunk a dél-mediterrán menekült-helyzet következményeitől” – mondta Franco Frattini.

Csehország is óvatosságra intett a líbiai események azonnali elítélésével kapcsolatban. Karel Schwarzenberg külügyminiszter szerint az EU-nak nem kellene ilyen mélyen beavatkozni a tripoli belpolitikába. Az EUobserver tudósítása szerint a tárcavezető azt mondta, „ha Kadhafi elbukik, az nagyobb katasztrófát okozna a térségben, mint a mostani”. Időközben a cseh külügyminisztérium finomította a vasárnapi nyilatkozatot. A tárca a közleményében azt írja, Csehország is a békés vitarendezés híve, és a megtorlások azonnali felfüggesztésére szólítja fel Líbiát. Prága sürgeti, hogy Líbia kezdjen politikai párbeszédet, ami elvezet a szükséges reformokhoz.

Martonyi János külügyminiszter szerint érthető az olaszok érzékenysége, Olaszország és Líbia ugyanis több szálon kötődik egymáshoz, és az Észak-Afrikából érkező menekültek is első körben Olaszországban kötnek ki.

A tárcavezetők igyekeztek azonnal reagálni az eseményekre. Üdvözölték a bahreini hatóságok elhatározását, amely szerint nyitottak lesznek a nemzeti párbeszédre, és erre sürgették a jemeni vezetést is.

Egyiptommal kapcsolatban az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta, kedden tárgyal Kairóban az egyiptomi vezetéssel a különböző európai támogatási lehetőségekről, de leszögezte: „Egyiptom jövője az egyiptomiak kezében van, nem akarjuk megmondani, hogy mit, hogyan tegyenek”. A külügyminiszterek szorgalmazzák, hogy az átmeneti kairói vezetés határozzon meg egy ütemtervet, és vetítse előre az alkotmányos reformok tervezett lépéseit.

Hasonlóan Egyiptomhoz, Tunéziában is átgondolt, széles körű támogatottságon alapuló intézkedéseket sürget az EU a jogállamiság megteremtéséhez.

Az uniós külügyminiszterek hétfői ülésének terjedelmes része a déli szomszédságpolitika új dimenziójának alakításáról szólt. 

A Külügyi Tanácson szó volt Bosznia-Hercegovináról is. Catherine Ashton azt mondta, a miniszterek megvitatták, hogy hogyan járulhatnának hozzá az ország integrációjához és egy széleskörű támogatottságon alapuló kormány megalakításához. Miroslav Lajcák volt szlovák külügyminiszter, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) Nyugat-Balkánért is felelős vezetője a közelmúltban egy terjedelmes intézkedéscsomagot dolgozott ki, információink szerint erről tárgyaltak a tárcavezetők hétfőn, részleteket azonban nem árultak el.

A tervek szerint a „Lajcák-csomagról” a márciusi tanácsülésen szavazhat a Tanács.