Az uniós tagállamok védelmi miniszterei üdvözölték, hogy megindult az uniós állampolgárok kimenekítése Líbiából. Annak ellenére, hogy a téma eredetileg nem volt napirenden, a 2011. február 24-25-én tartott informális találkozón, az uniós védelmi miniszterek a NATO főtitkárral is egyeztettek a kérdésről, az EU főképviselője pedig bejelentette, a szankciók lehetőségét is fontolóra kell venni.

Fontolóra kell venni a lehetséges szankciókat Líbiával szemben, mondta az Európai Unió védelmi minisztereinek informális ülésén Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. A 2011. február 24-25-i Budapesten és Gödöllőn tartott találkozó eredeti napirendjén nem szerepelt ugyan a kérdéskör, végül mégis meghatározó eleme lett a vitának. A főképviselő leszögezte, az ügyben számos egyeztetést tervez, többek között Hillary Clinton amerikai külügyminiszterrel is találkozik a jövő hét elején.

Az ülésen szintén részt vevő Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár határozottan elítélte a líbiai fejleményeket. „A gyilkolás és a brutalitás aggasztó. A legfontosabb az, hogy az emberi életeket megvédjük” – mondta a főtitkár, és jelezte, hogy a szükséges lépésekről a NATO legfontosabb döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács február 25-i brüsszeli rendkívüli ülésén is szót ejtenek. „Megvitatjuk a helyzetet, és megfontoljuk, hogy a szövetségeseknek milyen támogatásra van szükségük” – közölte a NATO-főtitkár.

Az EU védelmi miniszteri üléssel és a NATO tanácskozásával párhuzamosan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa is rendkívüli vitát tart a Líbiában uralkodó emberi jogi helyzetről – Magyarország Európai Unió nevében tett kezdeményezésére. Ezen Magyarország az Unió nevében az emberi jogokat sértő cselekmények elleni azonnali fellépést sürget majd. Egyidejűleg ENSZ Biztonsági Tanács tagjai is konzultálnak a Líbiával szemben tervezett esetleges ENSZ-szankciókról.

Korábban az eu2011.hu-nak adott exkluzív interjúban Hende Csaba honvédelmi miniszter hangsúlyozta, a térségben zajló politikai változások „olyan mély strukturális problémákra hívják fel a figyelmet, amelyeket csak távlati perspektívában tudunk kezelni.”

A hosszú távú tervezéshez mélyíteni kell az EU közös biztonság- és védelempolitikai együttműködését. A védelmi miniszterek napirendjén több ezzel kapcsolatos téma is helyet kapott. A tagállamok támogatták a védelmi képességek csoportosítását és megosztását magában foglaló elképzelést (angol szakkifejezéssel: pooling and sharing), ami innovatív megoldás lehet arra, hogyan lehet a hatékonyság növelése mellett a költségeket is csökkenteni.

Az Unió már több fórumon, legutóbb egy magyar elnökség által Budapesten szervezett szakértői konferencián vitatta meg a kérdést. A gödöllői informális ülésen Catherine Ashton elmondta, megvizsgálják annak a lehetőségét, hogyan lehet a tagállamok igényei szerint „finomhangolni” a pooling and sharing eszközét.