Jegyzőkönyv és közös modernizációs célú partnerségről szóló nyilatkozat aláírásával ért véget a KKB hatodik ülése.

Jegyzőkönyv és közös modernizációs célú partnerségről szóló nyilatkozat aláírásával ért véget a Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság (KKB) soron következő hatodik ülése március 18-án Moszkvában. A dokumentumokat Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Viktor Zubkov orosz első miniszterelnök-helyettes írta alá. A találkozón energetikai, mezőgazdasági, pénzügyi és közlekedési együttműködési lehetőségeket vitattak meg.

A két napos orosz-magyar tárgyaláson Fellegi Tamás négyszemközti megbeszéléseket is folytatott találkozott Viktor Zubkov orosz első miniszterelnök-helyettessel, illetve szűk körben találkozott Igor Szecsinnnel, az energetikai kérdésekben illetékes miniszterelnök-helyettessel és Szergej Kudrin miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszterrel is. A külön tárgyalásokon áttekintették az összes feszültséget okozó kérdéskört.

A két napos találkozón a felek megvitatták a két ország közötti legfontosabb gazdasági kérdéseket. Szó esett a pénzügyi együttműködés aktuális állapotáról, a két országban futó nagy nemzeti projektekbe való bekapcsolódás lehetőségéről, a mezőgazdasági együttműködés aktuális kérdéseiről, és az egyre inkább intenzívvé váló regionális együttműködés módozatairól, perspektíváiról.

Fellegi Tamás magyar újságírók előtt kifejtette: a találkozókon áttekintették az energetikai együttműködés nyitott kérdéseit és a Malév ügyét is. Az előbbivel kapcsolatban a miniszter jelezte: a Japánban zajló események kapcsán az atomenergia területén a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos együttműködés lehetőségeit vitatták meg.

A pénteken aláírt a közös modernizációs célú partnerségről szóló nyilatkozat hosszú távon vázolja fel az üzleti szervezetek együttműködési lehetőségeit, valamint a megteremti a két kormány közötti együttműködés kereteit a modernizáció, az innováció, valamint a kutatás és fejlesztés terén. Az orosz tárgyalásokon szóba került a Japánban, valamint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában zajló történések várható hatása az energiahordozók árára és az ellátás biztonságára. A felek igyekeztek hosszabb távú megoldásokat felvázolni a túlságosan nagy áringadozások elkerülésére.