Nem létező szövegrészt módosított a kormány javaslatára az Országgyűlés tavaly ősszel. Az idei költségvetést megalapozó törvény egy olyan szövegrészt módosított, amely 2007. január elsejével már kikerült az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló törvényből. A vicces tévedés oka az lehet, hogy a jogalkotók feltételezhetően csak a Complex Jogtár szolgáltatását használták.

Nem létező szövegrészt módosított a kormány javaslata alapján az Országgyűlés a 2010. évi CLIII. törvénnyel (52. §), azaz a 2011. évi költségvetést megalapozó törvénnyel. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 2. § (2) bekezdéséből ugyanis 2007. január elsejével már kikerült az a szövegrész, amely szerint a jogosultak a Központi Igazságügyi Hivatalhoz (KIH) juttathatják el igényeiket, és ez a szervezet is bírálja el azokat. (A szövegrészt a 2006. évi CIX. tv. 150. § k) pontja módosította.) Ehelyett 2007 januárjától a kérelmeket a kárpótlási hatósághoz kell eljuttatni, és az is dönt felőlük. Ennek ellenére a 2011. évi költségvetést megalapozó 2010. évi CLIII. törvény módosítani rendeli a KIH-ről szóló 2. § (2) bekezdést. A módosítás szerint a KIH helyett ezután a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata látja el ezt a feladatot.

A módosításnak ekként semmi értelme, hiszen a módosított szövegrész 2007 óta nem szerepel az eredeti törvényben. A hiba forrása valószínűleg az lehet, hogy a Complex Jogtárában a mai napig helytelenül szerepel az eredeti törvény, azon nem vezették át a 2007. január elsejétől életbe lépett módosítást. A piacon szereplő három másik nagy törvénytár szolgáltatásában – a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Hivatalos Jogszabálytárában, az Opten Törvénytárában, valamint a nemrég piacra lépett OptiJUS-ban – a szövegrész jól szerepel. A jogalkotók így feltehetőleg kizárólag a Complex anyagaira hagyatkoztak, amelynek hatályos része a magyarorszag.hu-n is elérhető. Tekintettel arra, hogy hitelesnek kizárólag a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályszöveg tekinthető, így adódik a kérdés, megengedheti-e magának az állam, hogy egy ilyen kiemelten fontos területen csupán egyetlen piaci szereplő feldolgozott információira hagyatkozzon. A jogi szakma elitje – kimondva vagy kimondatlanul – már évek óta igényli a kontrollt a jogszabály-nyilvántartó rendszerek területén.