A félresikerült 2009. évi kísérlet után az Európai Bizottság várhatóan április közepén teszi le az asztalra az energiaadóról szóló irányelvre vonatkozó legújabb módosító javaslatát.

A tervezet Bizottságon belüli vitája március elején lezárult, így ha a biztosi testület a javaslatot formálisan elfogadja, a magyar EU-elnökség a júniusi pénzügyminiszteri tanácson levezényelheti a javaslat első orientációs vitáját – értesült a BruxInfo.

Az energiaadóról szóló dokumentum BruxInfo birtokába került változata több változást is mutat a 2009. évi javaslathoz képest, így például foglalkozik a nagy széndioxid-kibocsátású iparágak elvándorlásának kockázatával, az energiatartalom arányában kivetendő adókomponenssel, és a korábbiaknál magasabb uniós szintű minimum rátákkal számol.

A Bizottság alapvetően kétkomponensű minimum energiaadót képzel el: egy széndioxid-kibocsátáshoz kötődő környezetvédelmi célú adót, ami tonnánként egységesen 20 euró lenne (kivétel lenne a biomassza, ami egyelőre mentességet élvezne), valamint az energiahatékonyság fokozásának elősegítése érdekében egy energiafelhasználáshoz kötött adót, ami kezdetben az irányelvben behatárolt esetekben energiafajtánként eltérő mértékű lehetne.

A tervezet hangsúlyozza, hogy objektív szempontok alapján kell meghatározni az adókat, és nem szabad hátrányosan megkülönböztetni egyes energiaforrásokat. A karbonadónál támaszkodni kell az egyes energiaforrásoknál az egységnyi energia-felhasználáshoz kötődő kibocsátásra megadott referenciaértékekre. Az általános energiafelhasználási adónál pedig az energiafajták energiatartalmából – tehát a nettó kalóriaértékből – kell kiindulni.

A Bizottság szeretné eltörölni a tagállamok egy részénél alkalmazott rendszert, miszerint a haszongépjárművekhez használt hajtóanyagokra alacsonyabb jövedéki adót vetnek ki. Indoklásként említi a tervezet, hogy ez a gyakorlat ellentmond az energiahatékonysági célkitűzéseknek.

A jogszabály tervezete egy sor területi alapú mentességet vezetne be. Így például Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia esetében hosszabb lenne az átmeneti idő, tehát ezekben országokban 2013 helyett 2021 januárjában kellene csak alkalmazni az irányelv környezetvédelmi vonatkozású – tehát a CO2-kibocsátásra vonatkozó – előírásait. Kikötés azonban, hogy amennyiben a tagállamok időközben a 2020-ig uniós szinten meghatározott 20 százalékos kibocsátás-csökkentési célt megemelnék, a Bizottságnak joga lenne javaslatot tenni a mentességek időtartamának rövidítésére, illetve a mellékletben részletezett értékek emelésére.

A tervezet határt szabna a tagállamok azon lehetőségének is, hogy a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban használt energiaforrások és a villamos energia esetében akár nulláig csökkentsék az adó mértékét.