Az EU2020 stratégia már működő mechanizmusaitól, az EU alapok felülvizsgálatától, és a pontos problémafelméréstől várja az európai roma keretstratégia sikerét az Európai Bizottság szociális, foglalkoztatási ügyekért és társadalmi befogadásért felelős tagja.

Andor László a dokumentum keddi bemutatója előtt a BruxInfónak adott interjújában azt mondta, a stratégia keretjellegéből adódóan minden országot érdekeltté lehet tenni az integráció szorgalmazásában.

6-7 tagországnak esélye sincs arra, hogy romastratégia nélkül teljesíteni tudja az EU2020 program konkrét vállalásait” – egyebek mellett ezzel érvelt a romák integrációjának uniós szintű kezelése mellett Andor László EU-biztos. A testület szociális-, foglalkoztatási ügyekért és társadalmi befogadásért felelős tagja annak kapcsán beszélt erről a BruxInfónak, hogy a Bizottság kedden fogadja el a tagállami romastratégiák uniós keretprogramját.

Mint arról a BruxInfo korábban beszámolt, a Bizottság december 31-ig várja a tagállamoktól az EU-iránymutatások szerinti nemzeti romastratégiákat, amelyekben az országoknak konkrét vállalásokat kell tenniük a romák integrációjára. A számszerű vállalások az EU2020 program célszámaihoz kötődnek, ezek szerint kézzelfogható terveket kell a tagállamoknak alkotniuk a szegények számának csökkentésére, a diplomások arányának növelésére, és a foglalkoztatási szint emelésére. Mindezt már április végére. „Ezek a célok forognak veszélyben, ha néhány tagország nem alkot romastratégiát” – mondta az EU-biztos.

Andor László az interjúban elmondta, valójában három tényezőtől várja az európai keretstratégia sikerét:

  • az EU2020 stratégia „már bevált mechanimusaitól”;
  • az uniós források átcsoportosításától;
  • és a megfelelő problémafelméréstől.

Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy a Bizottság javasolja egy olyan krízistérkép „megrajzolását”, amelyen a tagállamoknak meg kell jelölniük, hogy mely mikrorégiók vannak a legnagyobb bajban a romák befogadása terén. Ez az ötlet már az Európai Parlament által elfogadott jelentésben is szerepelt, és a Bizottság nem is rejtette véka alá, hogy az EP-vel szoros együttműködésben készítették el a közleményt.

A finanszírozás mikéntjét részletezve Andor László leszögezte, „nem jön létre egy romakassza, és egyelőre nincs szó a romaintegrációra fordítható pénzek emeléséről sem”, ettől függetlenül viszont a magyar EU-biztos azt vizionálja, hogy a tagállamok – az uniós stratégia, és a probléma közösségi szintre emelése nyomán – több pénzt fordítanak majd a társadalmi befogadást segítő programokra, mint eddig.

Kifejtette, a bizottsági kezdeményezés kedvező tanácsi megítélése után a települések komplex programokat fejleszthetnek ki, tehát egyszerre igényelhetnek forrásokat több alapból, és különböző jellegű (oktatási, foglalkoztatási, társadalmi) célokra.

Andor László a BruxInfónak azt mondta, érdekeltté lehet tenni az integrációban azokat a tagországokat is, amelyekben nem él jelentős roma közösség, a cigányság felzárkóztatása ugyanis könnyen lefordítható ás adaptálható más társadalmi problémákra, amelyek viszont már minden tagországban gondot okoznak.

A keretstratégiában mindenki megtalálhatja majd a helyét – magyarázta az EU-biztos, szerinte ugyanis az EU2020 program, és benne a számszerű nemzeti vállalások kitárgyalásánál „a tagállamoknak már sikerült legyőzniük a gátlásaikat a szociális jellegű vállalásokkal kapcsolatban, így most könnyebben állnak hozzá a közös integrációhoz”.

Andor László a bécsi székhelyű Alapvető Jogi Ügynökségtől várja a stratégia több pontjának folyamatos végrehajtását és a betartatást.