Az EU2020 stratégiát végrehajtó nemzeti reformprogram egyfajta finomhangolást végez a korábbi gazdaságpolitikai dokumentumokhoz képest – közölte Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kedden az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén.
A reformprogramot hazánk április közepén nyújtotta be a Bizottságnak, a testület júniusban teszi közzé ajánlásait.
Az EU2020 stratégiát végrehajtó nemzeti reformprogram „finomhangolja” a korábbi gazdaságpolitikai dokumentumokban, például a Széll Kálmán Tervben vagy a konvergenciaprogramban foglaltakat – hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kedden az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén.
A nemzeti reformprogram – melynek politikai alapvetését a Széll Kálmán Terv képezi – a hosszú távú versenyképességét megteremtését tartja szem előtt, illetve reagál a korábban beazonosított szűk keresztmetszetekre. Ez utóbbiak között kiemelt helyen szerepel az államháztartási hiány és az államadósság csökkentése, a munkaerőpotenciál jobb kihasználása vagy az üzleti környezet javítása.
A finomhangolás egyebek között a foglalkoztatáspolitika terén jelentkezik, így például a reformprogram nagy hangsúlyt helyez a foglalkoztathatóságra (az államtitkár megfogalmazása szerint „a munkaerő felkészültségét segítő intézkedések” találhatók benne). Cséfalvay Zoltán a többi cél közül kiemelte a gyermekes családok szegénységének csökkentését, a munkaerőpiac és az oktatási rendszerek összhangjának megteremtését, az iskolai lemorzsolódások visszaszorítását, a kutatásfejlesztés finanszírozási rendszerének átalakítását. A programban külön fejezetet képez a romák felzárkóztatása.
A nemzeti reformprogram megerősíti a 2010 novemberében bejelentett számszerű vállalásokat is, melyekkel Magyarország hozzá kíván járulni az EU2020 célkitűzéseihez. Így például hazánk vállalta, hogy 2020-ig a 20 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátáját 75 százalékra emeli, a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjét (a bruttó hazai termékhez viszonyítva) pedig 1,8 százalékra növeli.
A vállalások között szerepel, hogy Magyarország a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát 14,6 százalékra növeli, és 10 százalékos energia-megtakarítást ér el. A nemzeti vállalások szerint 2020-ra a 30 és 34 évesek körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát 30,3 százalékra kell emelni, a szegénységben élők arányát pedig 5 százalékponttal csökkenteni kell.
Az ülésen elhangzott, hogy Magyarország április 15-én nyújtotta be a nemzeti reformprogramot az Európai Bizottságnak. A testület várhatóan június 7-én teszi közzé országspecifikus ajánlásait a reformprogramokról, az Európai Tanács pedig június 24-én véglegesíti azokat.
