Az interneten vásárlók jogai

2011.08.24. Jogi Fórum / dr. Fábián Erika

Napjainkban egyre praktikusabbá váltak az interneten kötött szerződések, hiszen anélkül rendelhetünk ebédet vagy foglalhatunk repülőjegyet, hogy a szolgáltató és a vásárló egyidejű jelenlétére volna szükség. A legfontosabb szabályokkal azonban nem árt, ha mindig tisztában vagyunk.

A jogi szaknyelv „távollevők között kötött szerződésnek” nevezi azokat az ügyleteket, melynek során fogyasztó és vállalkozó valamely távközlő eszköz útján köt értékesítési szerződést egymással. A vásárlás történhet telefon, katalógus, megrendelőlap, fax, illetve bármely olyan eszköz útján, melyen keresztül szerződéses nyilatkozat tehető; a számos lehetőség ellenére azonban az interneten történő elektronikus kereskedelem a legnépszerűbb, s az elmúlt években igen dinamikus fejlődésnek indult. A nemrégiben szinte még csak levelezésre használt világhálón ma már számtalan cég kínálja szolgáltatásait, és figyelemmel a vásárló „gyengébb pozíciójára”, az ilyen típusú ügyleteknél a jogszabály szigorú fogyasztóvédelmi szabályokat ír elő.

A vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége természetesen ezeknél a szerződés típusoknál is nélkülözhetetlen, így az értékesítő kellő időben – legkésőbb a teljesítéskor - köteles információt adni a cég adatairól, a termék leglényegesebb tulajdonságairól, a fizetés, szállítás módjáról, feltételeiről illetve az elállás jogáról is. A távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.5.) Kormányrendelet az uniós jogszabályokkal összhangban fogyasztóvédelmi szempontból különösen fontos szabályokat rögzít, azonban az elektronikus kereskedelemről 2001. évi CVIII. törvény további feltételeket támaszt, többek között a szolgáltató tájékoztatási kötelezettségének vonatkozásában is. A jogszabály kötelezi az értékesítőt arra, hogy általános szerződési feltételeket tegyen közé, rendelkezzen a szerződéskötés nyelvéről, vagy arról, hogy a kötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, illetve, hogy iktatást követően utóbb hozzáférhető lesz-e.

A szolgáltató köteles továbbá biztosítani, hogy a megadott adatainkat ellenőrizni, javítani tudjuk, valamint a megrendeléstől számított 48 órán belül visszaigazolást kell küldenie a vásárló részére. Amennyiben két napon belül nem érkezik meg a visszaigazolás, úgy az igénybe vevő mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól.

Figyelemmel arra, hogy az internetes vásárlás fokozott kockázatot rejt magában, valamint az elektronikus kereskedelembe vetett bizalom erősítése érdekében az internetes vásárlót megilleti 8 munkanapon belül az indoklás nélküli elállás joga. Ha a fogyasztó az elállást írásbeli úton érvényesíti, úgy azt legkésőbb a termék kézhezvételétől számított 8. munkanapig elküldheti. A vállalkozás ekkor köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul – de legkésőbb 30 napon belül – visszatéríteni, de a termék visszaküldésének költsége a vásárlót terheli.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság egy 2010-ben végzett felmérése során számos vállalkozást talált, amely nem tett eleget az elállási jogról történő, jogszabálynak megfelelő tájékoztatásnak. 298 webáruház vizsgálata során 23% említést sem tett a fogyasztó elállási jogáról, míg néhányan a 8 munkanap megjelölését mellőzték az elállási jog kapcsán, és az áruházak 2%-a az elállás jogát saját kedvezményeként tüntette fel.

A jogszabály rögzíti, hogy a fogyasztó a ’távollevők között kötött szerződésekről szóló’ kormányrendeletben meghatározott jogairól érvényesen nem mondhat le, illetve kiköti azt is, hogy a rendeletben foglaltaktól kizárólag a fogyasztó javára lehet eltérni.

Napjainkban ismert az a kereskedelmi fogás, amikor a vállalkozás mindenféle előzetes megrendelés nélkül, illetve más szolgáltatás teljesítését követően önként küld terméket a fogyasztónak. Ilyen esetben az értékesítő nem követelhet ellenszolgáltatást azokért a termékekért illetve szolgáltatásért, melyet a fogyasztó nem rendelt meg. A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztását pedig nem lehet hallgatólagos elfogadásként értékelni.

A távollevők között kötött szerződésekről szóló jogszabály azon túl, hogy fontos fogyasztóvédelmi elvárásokat foglal jogi köntösbe, az uniós jogharmonizációnak és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést is szolgálja. Az irányelv preambulumában igen széleskörűen sorolja fel azokat az alapvető érveket és szempontokat, melyek az uniós norma megszületését szolgálák. Az egységes szabályozás kialakítását indokolta többek között az egyes tagállamok fogyasztóvédelmi szabályainak különbözősége, a szabad kereskedelem fejlődése és a belső piac célkitűzéseinek megvalósítása és a fogyasztó maximális védelme. Az uniós szabályozás terén azonban a fejlődés folyamatos, az Európai Parlament idén júniusban elsöprő többséggel szavazott új fogyasztóvédelmi szabályok alkalmazásáról, melynek bevezetését követően várhatóan több ideje lesz a vásárlónak az elállási jog gyakorlására, és a vállalkozások értékesítését még szigorúbb előírások kötik majd.


 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
INTERNET
INTERNET-JOG
POLGÁRI JOG
EURÓPAI UNIÓ