Montenegró csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, és Szerbia tagjelölti státuszának megadását, valamint a tárgyalások elindítását javasolja az Európai Bizottság.

A testület a szokásos évi bővítési jelentésében úgy vélte, Belgrádnak mindezek előtt folytatnia kell a megszakadt szerb-koszovói tárgyalásokat. A Bizottság továbbra is hiteles, és a feltételek maradéktalan teljesítését követelő bővítést szeretne, de a megközelítés több ponton is változik.

Az Európai Bizottság a szerb kárpótlási törvény átlátható és diszkriminációmentes végrehajtását kérte a szerb kormánytól – válaszolta a BruxInfo kérdésére a bővítésért felelős EU-biztos.

Stefan Füle a testület szokásos, éves bővítési jelentésének bemutatóján elmondta, a Szerbiáról szóló bővítési jelentésbe végülis belekerült egy utalás a restitúciós törvényre, de csak abban a tekintetben, hogy Brüsszel elvárja Belgrádtól, hogy diszkriminációmentesen és transzparensen alkalmazza majd a jogszabályt. Brüsszel gondosan és figyelmesen monitorozni fogja a szerb-magyar diplomáciai konfliktust kiváltó törvény alkalmazásának folyamatát – tette hozzá Stefan Füle.

Mindennek előzménye, hogy a Bizottság jogi szolgálata úgy találta, hogy a jogszabály megfelel az európai uniós előírásoknak, szemben azzal, amit a magyar kormány állított. Budapest ugyanis úgy érvelt, hogy a törvény diszkriminatív, és kizárná a kárpótlásra jogosultak köréből a vajdasági magyarok többségét.

Ezzel együtt is a Bizottság sokkal inkább a koszovói helyzet miatt aggódik Szerbia kapcsán, és folyamatosan kéri Belgrádot arra, hogy üljön vissza a tárgyalóasztalhoz, és folytassa az egyeztetéseket Pristinával a függetlenné válás technikai részleteiről. (Szerbia még nem elismerte el önálló államként Koszovót!) Brüsszel ezt szabta a további európai perspektíva feltételéül is. Ettől függetlenül a Bizottság a Szerbiáról kiadott országjelentésben a tagjelölti státusz megadását, és az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja a tagállamoknak.

Zöld jelzést adott a montenegrói tárgyalási folyamat elindításának is, jóllehet mindez még csak javaslat, a döntést a tagországoknak kell meghozniuk, méghozzá egyhangúlag. Montenegró esetében egyébként egy éves előkészítés után jutott erre az álláspontra a Bizottság, a testület ugyanis éppen egy évvel ezelőtt, 2010 novemberében (2010-ben novemberben mutatta be a bővítési csomagját a Bizottság) javasolta a tagjelölti státusz megadását Podgoricának, amire egy hónappal később, az Európai Tanács decemberi ülésén bólintottak rá a tagállami vezetők.

A Horvátországról kiadott bővítési jelentésében a Bizottság nyugtázta az uniós csatlakozási tárgyalások lezárását, és előrevetítette, hogy a csatlakozásig monitorozni fogja Zágráb felkészültségét.

A bővítésért felelős EU-biztos szerdán bejelentette, hogy a jövőben új megközelítést fog a Bizottság alkalmazni a bővítéskor. Továbbra is fő szempont lesz a hitelesség, valamint az, hogy csak az összes feltétel teljesülése esetén léphet előre egy ország az unióba vezető úton, de tanulva a közelmúltbéli esetekből, és főként, mert leginkább a Nyugat-Balkán országai közül kerülhetnek ki a következő EU-tagok, nagyobb hangsúlyt kíván fektetni Brüsszel az igazságügyi reformok teljesülésére.

Ennek érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy az igazságügyeket, az igazságszolgáltatást, a korrupció és a szervezett bűnözési harcot magában foglaló 23-as és 24-es tárgyalási fejezetet lehetőleg már a csatlakozási folyamat elején nyissa meg az EU a tagjelöltekkel. Stefan Füle hozzátette, ezeket a dossziékat lehetőség szerint csak a csatlakozási folyamat legvégén lehet majd lezárni – magyarázta az EU-biztos, ezzel is illusztrálva, hogy folyamatos, és hosszú távon fenntartható reformok szülessenek.

Brüsszel szeretné kiküszöbölni azt is, hogy kétoldalú konfliktusok hátráltassanak egy bővítési folyamatot, mint ahogyan történik például Macedónia esetében, ezért a Bizottság arra fogja ösztökélni az országokat, hogy a csatlakozási tárgyalások elején próbáljanak megoldást találni a vitákra.

A testület emellett nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a szólásszabadság érvényesülésére, valamint arra, hogy egy tagjelölt ország is magáénak érezze az EU2020 stratégia fő célkitűzéseit.