Ötvenmilliárd eurós pénzügyi alap elkülönítésére tesz javaslatot 2014 és 2020 között az uniós büdzsében szerdán az Európai Bizottság a páneurópai közlekedési, energia és távközlési infrastruktúra-beruházások felgyorsítására. Az alap jelentős részt innovatív pénzügyi eszközök révén kíván forrásokat generálni a nagy tőkeigényű projektekhez.
Az Európai Bizottság szerdán rukkol elő javaslatával arról a már korábban beharangozott ötvenmilliárd eurós uniós pénzügyi alapról, amelyből kifejezetten határokon átnyúló, páneurópai közlekedési, energia és távközlési infrastruktúra-fejlesztési beruházások finanszírozásához járulnak majd hozzá.
Az Európai Összekapcsolási Eszköz (Connecting Europe Facility – CEF) névre keresztelt infrastrukturális alap 2014 és 2020 között 50 milliárd euró értékben európai forrásokat vet majd be annak érdekében, hogy a jellemzően nagy tőkeigényű és a forráshiány miatt komótosan megvalósuló projektek befejezéséhez elegendő állami- és magánpénzt generáljon.
A keret jelentős részét ezért nem készpénz teszi majd ki, hanem projektkötvények és más olyan innovatív pénzügyi eszközök, amelyek vonzó konstrukciójuk miatt alkalmasak arra, hogy rengeteg pótlólagos forrást bevonjanak. A Bizottság szerdán bemutatandó javaslata értelmében, amelynek tervezete a BruxInfo birtokába került, az Európai Beruházási Bank (EIB) által a transz-európai közlekedési hálózatoknál már sikerrel alkalmazott kölcsöngarancia-eszköz (angol rövidítése LGTT), vagy a kockázat-megosztási pénzügyi eszköz (RSFF) szolgálnak majd mintául az új finanszírozási formákhoz.
Miközben az 50 milliárdos keret közel egyötödét felhasználó szélessávú beruházások finanszírozásánál ezek az innovatív pénzügyi eszközök viszik majd a prímet, addig a közlekedési projekteknél maximum 2, az energia-beruházásoknál maximum 1 milliárd euró lesz az az összeg, amit az ilyen jellegű pénzügyi eszközök aktiválásához az uniós büdzséből mozgósíthatnak.
Maga az Európai Összekapcsolási Eszköz (CEF) pénzügyi kerete a hét évre 40 milliárd euró lenne. Ez a következőképpen oszlik majd meg az egyes szektorok között: közlekedés – 21,7 milliárd euró; energia – 9,1 milliárd euró; távközlés és digitális átállás – 9,2 milliárd euró. A 40 milliárd euró további 10 milliárd euróval egészül ki, amit a kohéziós alapokból csoportosítana át az Európai Bizottság kifejezetten a közlekedési infrastruktúra-fejlesztésre.
Brüsszel magyarázata szerint a legutolsó többéves pénzügyi tervek tapasztalatai azt mutatják, hogy számos, a kohéziós alapok igénybevételére jogosult tagállamnak gondjai vannak a bonyolult határkeresztező közlekedési infrastruktúra-projektek megtervezésével és végrehajtásával. Brüsszel ezért azt javasolja, hogy – miközben a kohéziós alapból folytatják az ilyen beruházások támogatását – 10 milliárd eurót a kohéziós országokban a CEF keretén belül az úgynevezett közlekedési törzshálózatok körébe tartozó projektek finanszírozására használják. Az érintett kohéziós országok többsége, köztük Magyarország ugyanakkor már jelezte, hogy ellenzi az elképzelést, ugyanis attól tart, hogy a kohéziós alapból kiszakított összeget végső soron más, gazdagabb országok érdekeinek megfelelő beruházásokra fordítják.
A prioritást élvező, egyszerre több országot érintő projektek listáját már egy korábbi szakaszban frissítették. Az energiaszektorban összesen 12 kiemelt folyosó és terület van, amelyek egyenlő arányban (4-4-4) oszlanak meg az áram-, a gáz- és az olajszállítási infrastruktúrák között. A gázvezetékekbe és a magasfeszültségű hálózatokba való befektetések szükséges mértékét 2020-ig 200 milliárd euróra becsülik. Ebből 100 milliárdos „hozzájárulást” a piaci befektetőktől várnak, míg a másik 100 milliárd euróhoz állami fellépésre van szükség a szükséges magántőke mozgósítása érdekében.
A közlekedési szektorban egy páneurópai törzshálózatot vázolt fel korábban a Bizottság, ami nagy áteresztőképességű és alacsony üvegház-kibocsátású teheráru- és utasforgalmi folyosókból tevődik össze. A szűk keresztmetszeteket átvágó európai közlekedési infrastruktúra-fejlesztés költségeit 2010 és 2030 között 1,5 billió euróra becsülik. A transz-európai közlekedési hálózatok (TEN-T) befejezéséhez 2020-ig körülbelül 500 milliárd euróra lenne szükség, amiből 250 milliárd euró a törzshálózatokkal kapcsolatos projektek kivitelezéséhez kellene.
A digitális menetrend legkésőbb 2013-ig valamennyi európai állampolgárnak elvileg hozzáférése kell, hogy legyen az alap szélessávhoz, 2020-ra pedig a nagy- vagy szupersebességű szélessávú internethez. A Bizottság becslései szerint ehhez 181 milliárd és 268 milliárd euró közötti beruházásra lenne szükség. A magánbefektetők hozzájárulását ugyanakkor csak 30-50 milliárd euróra becsülik a 2020-ig terjedő időszakban, ami különösen relevánssá teheti az állami szerepvállalást, illetve az említett innovatív pénzügyi eszközök bevonását.
A dokumentum úgy becsüli, hogy a pénzügyi eszköz fajtájától (kötvény vagy részvény) függően egy euró 15-20 további eurót fialhat, ha ehhez a módszerhez folyamodnak.
