Több mint 500 milliárd dollárral növekednének a világ exportbevételei, ha a nemzetközi tárgyalásoknak megfelelően le lehetne zárni a Doha Fordulót. A világ országai közötti nagyobb fokú szabadkereskedelmet célzó tárgyalások 10 éve zajlanak, néhány éve viszont megrekedtek, és egyelőre nem is látszik a vége.

A Doha Fejlesztési Forduló mielőbbi lezárását sürgeti az az Európai Bizottság által megrendelt tanulmány, amely – mint az eredményeiből is látszik – a tárgyalásokkal kapcsolatos félelmeket próbálja eloszlatni, tudományos alapon.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) égisze alatt 2001 novemberében indultak tárgyalások azzal a céllal, hogy a szabadkereskedelem útjában álló akadályok újabb tömegét próbálják elmozdítani. Az egyeztetések 2008-ban rekedtek meg, főként a mezőgazdasági termékek importjával kapcsolatos szabályok miatt. A törésvonal a fejlett és a feltörekvő országok között húzódik. Előbbiek gazdái ugyanis attól tartanak, hogy a kereskedelmi korlátok felszámolása negatívan érintené a piaci lehetőségeiket.

A csütörtökön publikált tanulmány ugyanakkor megállapítja, hogy az Európai Unióban dolgozóknak nem csökkenne a fizetése a Doha Forduló kiteljesítésével, sőt, még 0,3%-os bérnövekedést is eredményezne a korlátok megszüntetése.

Mindezzel együtt a dokumentum szerint évente 30 milliárd dollárt profitálna az Európai Unió a kereskedelmi liberalizációval, a világ által megtermelt bruttó össztermék (GDP) éves növekedéséhez pedig 0,2%-ot adna hozzá a Dohai Forduló lezárása.

A kutatást végző párizsi CEPII intézet úgy látja, nemcsak a fejlett, hanem a fejlődő országok is jól járnának a piacnyitással: szerinte a világ országai évente 513 milliárd dollárt dobnak ki az ablakon a jelenlegi rendszerben, amelyet – a Doha Forduló életbe léptetése után – vissza tudnának forgatni a gazdaságba az országok.

359 milliárd dollárral növekedhetnének az exportbevételek, ha a céloknak megfelelően végre megállapodás születne az ipari és mezőgazdasági termékek és szolgáltatások liberalizációjáról, valamint ha vissza lehetne szorítani az ehhez kapcsolódó bürokráciát. Ha döntés születne szektorszinten is az ipari (például vegyipari, elektronikai, gépipari) termékek kereskedelmi piacának tarifamentessé tételéről, ez újabb 146 milliárd dollárral növelné az exportot. Ezen túl 8 milliárd dollár pluszt hozna, ha a környezetvédelmi termékek is bekerülnének a körbe.

A tanulmány szerint az is tévhit, hogy a Doha Forduló megvalósítása hátrányosan érintene egyes régiókat. A Bizottság példaként említi Közép-Afrikát, amely jelentősen csökkentette a kereskedelemhez kapcsolódó adminisztrációt. A testület érvelése szerint így növekedni fog a kereskedelem, következésképpen az ország bevételei is.

Ugyancsak a feltörekvők védelmében látja úgy a dokumentum, hogy a fejlett országok mezőgazdasági vámtarifáinak csökkentésével, illetve eltörlésével nagyobb játéktérhez juthatnak a kisebb fejlődő országok gazdái.