Vasárnap este újabb, ezúttal kedvezőnek mondható fordulathoz érkezett a görög pszichodráma: a görög elnöki hivatal bejelentése szerint elvi megállapodást kötött az új nemzeti egységkormány felállításáról George Papandreu kormányfő és a konzervatív Új Demokrácia vezére, Antonisz Szamarasz.
A koalíciós kormány élére azt a Lukasz Papademoszt tippelik, aki korábban az Európai Központi Bank alelnöke volt. Más hírek szerint ugyanakkor Evangelosz Venizelosz, a jelenlegi pénzügyminiszter a favorit. Az átmeneti kormány megbízatása a második pénzügyi mentőcsomag gyors jóváhagyására terjed ki, mielőtt rendkívüli választásokat írnának ki.
A megállapodás egyúttal véget vet a szocialista George Papandreu regnálásának, aki két éven át vezette a szakadék szélére került országot, anélkül, hogy személyesen őt terhelte volna a felelősség a helyzet előidézéséért.
Negyvennyolc órán belül hatalmas kört írt le George Papandreu görög kormányfő, aki múlt héten előbb anélkül, hogy európai partnereivel konzultált volna, népszavazást jelentett be az október 26-27-i csúcson elfogadott 130 milliárd eurós második görög pénzügyi mentőcsomagról, hogy aztán a nagy nemzetközi felháborodás hatására másnap visszalépjen és lemondjon a tervéről. Akármi is volt Papandreu mozgatórugója (egyébként a legtöbb elemző szerint a konzervatív ellenzéket a felelősség vállalásába belerángatni kívánó akció), a károkozás megtörtént és egyáltalán nincs garancia arra, hogy az új bizonytalanságok fényében a valutaövezet által október végén kikínlódott átfogó válságkezelő csomag képes lesz megfordítani az eurózónát övező negatív hangulatot.
Papandreu bejelentésére válaszul az euróövezet vezetői Angela Merkellel és Nicolas Sarkozyvel az élen emelték a tétet és világossá tették, hogy ha lesz népszavazás, akkor annak Görögország eurózónában maradása lesz a tétje. Azt is leszögezték, hogy Athén mindaddig egy centet sem kaphat az EU-tól és az IMF-től, ameddig nem fogadja el hivatalosan a mentőcsomagot. Sarkozy szerint „húztak egy vörös vonalat”, amit nem bánt meg.
Egy esetleges negatív népszavazási eredménnyel, és az euróból való kilépés katasztrofális lehetőségével szembesülve az Antonisz Szamarasz vezette görög konzervatív ellenzék az általa addig kritizált program mögé állt, visszavonulási útvonalat biztosítva Papandreunak a referendumtól. És bár a görög miniszterelnök pénteken egy bizalmatlansági szavazást is túlélt a parlamentben, nem volt kérdéses, hogy napjai meg vannak számlálva az ország élén, miután partizánakciójával szinte mindenkinek a bizalmát elveszítette.
Vasárnap tárgyalások kezdődtek Athénban egy nemzeti egységkormány felállításáról, amelynek élére a konzervatív ellenzék semmiképpen nem fogadná el a rivális PASZOK vezetőjét, aki szóvivője útján maga is jelezte, hogy kész félreállni a megállapodás érdekében. Alapkérdésekben mégis sokáig úgy tűnt, hogy ellentétek vannak a kormány és ellenzéke között. Szamarasz mielőbb idő előtti választásokat tartana, miközben a szocialisták hosszabb időt hagynának a nemzeti egységkormánynak.
Athén európai partnerei közben nem rejtették véka alá felháborodásukat. Merkel és Sarkozy leckéje után José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is nemzeti egységre szólította fel a görög politikai pártokat. Olli Rehn, a hatásköreiben a napokban megerősített gazdasági és pénzügyi biztos pedig a Reutersnek telefonon nyilatkozva kerek-perec kimondta a hétvégén, hogy Görögország a múlt héten eljátszotta eurózóna-partnereinek bizalmát és az egységes valuta elhagyásának útjára lépett. „Nemzeti egységkormány megalakítására szólítottunk fel és meggyőződésünk, hogy ez az egyetlen módja a bizalom helyreállításának és a vállalt kötelezettségek teljesítésének” – közölte Olli Rehn.
Rehn és az euróövezet állítólag már hétfő estig konkrét lépéseket várt, amikor is összeülnek Brüsszelben az Eurócsoport pénzügyminiszterei. Rehn szerint már hétfő este meggyőző jelentést szeretnének hallani Evangelosz Venizelosz pénzügyminisztertől. Elemzők szerint bármilyen is legyen az új athéni kormánykoalíció, három döntést sebesen meg kell hoznia. Keresztül kell vinnie az új mentőcsomagot a görög parlamenten, ki kell tárgyalnia a magánbefektetőkkel a görög államadósság csökkentését eredményező kötvénycserét és el kell fogadtatnia a 2012-es költségvetést.
Cannes-ban, a G20-as csúcsot követően egy kérdésre válaszolva az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy a görög népszavazás bejelentése és általában a görög események nem segítettek az euróövezet problémáinak a megoldásában.
