Közbeszerzések megújuló szabályozása

2011.11.11. Jogi Fórum / dr. Horváth Eszter

2012. január 1-jén lép hatályba az új közbeszerzési törvény. Ez adta az apropóját a konferenciának, melyet 2011. október 24-én rendezett meg a Jogi Fórum, és melynek célja az új törvény alapelveinek, felépítésének és rendszerének részletes bemutatása volt.

„Törvényi célok és alapelvek” címmel Dr. Fribiczer Gabriella (hivatalos közbeszerzési tanácsadó, európai jogi szakjogász, dr. Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda) kezdte az előadások sorát. Ismertette az új törvény előzményeit, alapját (Széll Kálmán Terv), a törvényjavaslat útját a törvénnyé válásig. A javaslathoz összesen 230 módosító és kapcsolódó módosító javaslatot nyújtottak be. A Parlament 2011. július 11-én hagyta jóvá, 2 zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadását követően. A jogszabály hatálybalépésének ideje 2012. január 1. napja; célja megfelelő felkészülési idő biztosítása a végrehajtási rendeletekkel együtt (kivéve: a nemzetbiztonsági beszerzések új szabályai, melyek 2011. augusztus 21-én léptek hatályba).

Dr. Fribiczer Gabriella ismertette az új törvény szerkezeti felépítését. A jogszabály – a Közbeszerzési Hatóság jogállását a zárószavazás előtt módosító javaslat jóváhagyásából következően – összesen 183. §- ból áll. A törvény szabályozásának jellege és keretei mellett kiemelte az alapelvek megnövekedett szerepét. A régi alapelvek közül az új törvényben is alapelv marad a verseny tisztaságának és nyilvánosságának követelménye, az ajánlattevők esélyegyenlőségének és az egyenlő bánásmódnak a biztosítása, a nemzeti elbánás biztosítása az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők (és az általuk nyújtott szolgáltatások tekintetében) és a közösségi áruk számára, valamint a nemzetközi kötelezettségek alapján egyéb ajánlattevők (szolgáltatások), áruk számára. Új alapelvként rögzíti a törvény az átláthatóság, a jóhiszeműség és tisztesség elvét, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, a közpénzek hatékony és felelős felhasználásának elvét és a magyar nyelv használatának biztosítását. Értelmező rendelkezések közül kiemelte a gazdasági szereplő, az ajánlattevő a részvételre jelentkező, az alvállalkozó és az erőforrást nyújtó szervezet (helyette alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet) fogalmait. Ismertette a közös ajánlattétel, részvételre jelentkezés szabályait.

A szabályozás értelmében több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést. Kötelesek maguk közül egy - a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult - képviselőt megjelölni. A közös ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők – vagy a közös részvételre jelentkezők – megjelölését. Ahol a Kbt. az ajánlatkérő számára az ajánlattevők, vagy részvételre jelentkezők értesítését írja elő – valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása, a hiánypótlás, a felvilágosítás és indokolás kérése esetében is – az ajánlatkérő a képviselőnek küldi meg a közös ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) szánt értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását. Amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátania, az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek. Az egy közös ajánlatot, vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő(k) személyében az ajánlattételi - egy vagy több szakaszból álló - eljárásban a részvételi határidő lejárta után változás nem következhet be. A verseny biztosítása érdekében az új szabályozásban is megmarad a többes megjelenés tilalma. Az új összeférhetetlenségi szabályok ismertetése után az alvállalkozók kezelésének szabályait mutatta be az előadó.

Az új szabályozás megszünteti a 10% alatti és feletti alvállalkozók elkülönítését. Az alvállalkozó nem kötelezhető a kizáró okok igazolására és vonatkozásában önálló alkalmassági kritérium sem írható elő. A részvételi jelentkezésben szükséges megjelölni – a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót vesz igénybe venni, valamint ezen részek tekintetében az igénybe venni kívánt – az ajánlattételkor ismert – alvállalkozókat és a közbeszerzésnek azt a százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni. Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre, valamint köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, aki a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. Az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek bejelenteni, ha olyan alvállalkozót kíván bevonni a teljesítésbe, akit az ajánlatában nem nevezett meg és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a kötelező - illetve ha az alapeljárásban szerepelt ilyen - a választható kizáró okok hatálya alatt. A szerződés teljesítése során az ajánlattevő és/vagy alvállalkozók személye átalakulás vagy jogutóddal történő megszűnés esetén változhat. (Nincs korlát a törvényben!) Az alvállalkozó a saját teljesítése (összesen) 25%-áig vehet igénybe alvállalkozót.

Az új szabályozás értelmében az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők/részvételre jelentkezők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek – a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az ajánlati (részvételi) felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő (részvételre jelentkező) ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni, hogy az adott alkalmassági feltételeknek megfelel. Köteles továbbá nyilatkozni arról, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésére állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.

Az értékhatárok, egybeszámítási szabályok kapcsán az előadó elmondta, hogy a Kbt. nem tartalmazza az értékhatárokat. Mind az európai uniós, mind a nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvény fogja tartalmazni, a Közbeszerzési Hatóságnak az év elején kell ezeket közzé kell tennie a Közbeszerzési Értesítőben. A becsült érték meghatározására továbbra is részletes előírások lesznek. Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, továbbá az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. (Az építési beruházás becsült értéke a teljes építési beruházás ellenértéke). Az új szabályozásban is marad a 80%-20%-os szabály, de a 20%-ra minden esetben az egyszerű eljárásrend alkalmazandó, és többször is alkalmazható. (az egyszerű eljárás kivételei e körben nem vehetők figyelembe).

A közzététel, a nyilvánosság és az iratmegőrzési kötelezettség jellemzői közül kiemelte, hogy a közzététel továbbra is a hivatalos lapokban vagy a Közbeszerzési Hatóságon keresztül történik. A részletszabályokat (hirdetményminták, hirdetmény-ellenőrzés, díjak) továbbra is végrehajtási rendeletek határozzák meg (az esetleges mentességek szabályokkal együtt). A továbbiakban nem kell majd közzétenni a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót visszamenőleges hatállyal (viszont a honlapon megmarad a teljesítésről való tájékoztatási kötelezettség). A közzéteendő hirdetmények köre: az eljárást megindító hirdetmények, a módosításra, határidő-meghosszabbításra és visszavonásra vonatkozó hirdetmények, az eljárás eredményéről szóló tájékoztató, a szerződés módosításáról szóló tájékoztató (a szerződés módosításától számított 15 munkanapon belül). Honlapon való közzététel esetében a közzéteendő információk köre: a közbeszerzési terv és módosításai (március 31-i módosítás: nincs naptári napokban kifejezett határidő, indokolást is adni kell), az általános vitarendezéshez kapcsolódó információk, a jogorvoslathoz kapcsolódó információk az „in-house” szerződés és a szerződés (teljesítéstől számított 5 évig!) a szerződés teljesítésével kapcsolatos információk (továbbra is évente) és éves statisztikai összegezés. Az iratmegőrzés szabályozása differenciáltabbá vált. A közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó iratok esetében az eljárás lezárultától számított 5 évig, a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatok esetében a szerződés teljesítésétől számított 5 évig kell megőrizni az iratokat. Ha bármelyik esetében jogorvoslatra kerül sor, akkor ennek jogerős - bírósági felülvizsgálatra is kiterjedő - befejezésétől számított 5 évig szükséges a megőrzés. Dr. Fribiczer Gabriella az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályainak részletes ismertetésével zárta előadását.

Dr. Vancsura Anita ügyvéd (Mezei és Vancsura Ügyvédi Iroda, hivatalos közbeszerzési tanácsadó, európai jogi szakjogász) „A bontás után...” címmel tartotta előadását. A bontást követő eljárási cselekmények változásain belül ismertette a hiánypótlásra és a felvilágosítás kérésre vonatkozókat. Kitért az irreális ajánlati elemek megítélésére, az értékelési szempontok, és az értékelés változásaira. Ismertette az új érvénytelenségi esetköröket, a módosuló eredménytelenségi részletszabályokat, valamint az eredményhirdetés eltörlésnek és időpontja meghatározásának új rendszerét. Vázolta az előzetes vitarendezés és az üzleti titok védelmére vonatkozó módosulásokat. A közbeszerzési eljárás fajtái körében bekövetkezett változásokat két részre bontva tárgyalta. Az első esetkörben azokat az eljárásokat ismertette, melyek nem változtak lényegesen az új szabályozással. Ezek a nyílt eljárás, a meghívásos eljárás és a gyorsított eljárás. Lényeges változáson esett át a tárgyalásos eljárás (hirdetmény közzétételével, hirdetmény nélkül) a versenypárbeszéd, a keretmegállapodásos eljárás és a koncessziós beszerzési tárgyak. Az ajánlati kötöttség időtartama főszabályként maximum 30 nap, építési beruházás és folyamatba épített ellenőrzés esetén maximum 60 nap. A kötöttség kezdő időpontja: nyílt eljárás (83.§) esetében az ajánlattételi határidőtől, meghívásos eljárás (87.§) esetében szintén az ajánlattételi határidőtől, míg tárgyalásos eljárás (91.§) esetében a tárgyalások befejezésével kezdődik.

Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében a tárgyalás szabályai a következőképpen változtak (92.§). Egyenkénti tárgyalás esetében az ajánlatról semmilyen információ nem osztható meg a többi ajánlattevővel. A jegyzőkönyv megküldése, vagy átadása a tárgyaláson részt vett ajánlattevők részére történhet. A tárgyalás lezárását előzetesen az ajánlattevők tudomására kell hozni (ha a felhívásban nem volt benne). A közbeszerzés tárgya és feltételei változásának korlátai: nem torzíthatják a versenyt és nem sérthetik a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen, ha az új feltételek alapján valamelyik ajánlattevő nem indult volna, vagy ezek miatt nem tudna végleges ajánlatot tenni. Az értékelés szempontja, vagy módszere nem változhat. Az ajánlatok bírálata (93.§) két részre osztható. A tárgyalások megkezdése előtt (I. szakasz) az érvénytelenség megállapítására kerülhet sor – csak ha a tárgyalások során, vagy hiánypótlás keretében nem tehető érvényessé az ajánlat. Felhívásban megadható, hogy a szakmai ajánlat mely részéről tárgyalnak / nem tárgyalnak. A hiánypótlások a tárgyalások befejezéséig történhetnek. A II. szakaszban – tárgyalások befejezése után – értékelési szempont alapján megtörténik az érvényes, végleges ajánlatok bírálata.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás. A megfogalmazás módosult 94.§ (1) c): a szerződés kizárólag egy meghatározott szervezettel, személlyel köthető meg. (hatályos: egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni). A közbeszerzés tárgya és feltételei változásának korlátai: a változás nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás alkalmazását, valamelyik ajánlattevő nem képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni, vagy a bírálat szempontjai vagy módszere változna. Az ajánlatok bírálata (98.§) a tárgyalások megkezdése előtt az első szakaszban: érvénytelenség megállapítása alkalmatlanság, kizáró okok miatt, ill. ha a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nem tehető érvényessé az ajánlat. A második szakaszra a tárgyalások befejezése után kerül sor. Ekkor csak az pótolható, amire korábban még nem kapott hiánypótlást az ajánlattevő. Az értékelési szempont alapján megtörténik az érvényes végleges ajánlatok bírálata.

A versenypárbeszéd ismertetését a versenypárbeszéd fogalmának meghatározásával kezdte az előadó (101.§). Ez a következő: kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszéd folytatása a közbeszerzési eljárás tárgyának, szerződés típusának, feltételeinek meghatározása érdekében, majd ajánlatkérés. Az eljárás három szakaszból áll: a részvételi szakaszból, a párbeszédből és az ajánlattételi szakaszból. Versenypárbeszéd alkalmazásának feltételei (102.§): nem képes vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes a műszaki leírás meghatározására, illetve a szerződés típusának vagy jogi, ill. pénzügyi feltételeinek meghatározására. A részvételi szakaszban az alkalmas jelentkezők kiválasztása, majd a párbeszéd következik. E szakaszban kerül sor az ismertető rendelkezésre bocsátására és ajánlattevőként párbeszédre a megoldási javaslatról. A megoldási javaslat egy vagy többváltozatú javaslat lehet – előzetes ajánlat – melynek célja a műszaki leírás, szerződéstípus, jogi és pénzügyi feltételek, valamint dokumentáció meghatározása az előzetes ajánlathoz. A megoldási javaslat üzleti titok, teljes vagy részleges felhasználásához hozzájárulás szükséges. A párbeszéd szakaszt az ajánlattételi szakasz követi. Az ajánlattevő által megadott megoldási javaslat alapján dokumentáció készül a végső ajánlathoz. E szakaszban történik az ajánlattétel és az értékelés.

A keretmegállapodásos eljárás ismertetése szintén a fogalom értelmezésével kezdődött, a törvény 4.§ (12) alapján. Egy, vagy több ajánlatkérő és egy, vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget. Az eljárás két részből áll: egyrészt a keretmegállapodás megkötése érdekében történő eljárásból, másrészt a közbeszerzés megvalósításából a keretmegállapodás alapján. A keretmegállapodásos eljárás típusai közül az elsőben a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződések minden feltételét kötelező erővel tartalmazza a keretmegállapodás, a másodikban a feltételeket kötelező erővel nem tartalmazza a keretmegállapodás. (Egy ajánlattevő esetében konzultációt követő szerződéskötés, több ajánlattevő esetében a verseny újranyitása).

Az építési koncessziók szabályozási sajátosságait ismertetve elmondta, hogy ilyen eljárásoknál a gyorsított eljárás nem alkalmazható, az eljárás hirdetmény nélküli tárgyalásos lehet. Kiegészítő építési beruházás is megvalósítható – közbeszerzés nélkül. Az ajánlatok értékelése csak az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempont szerint történhet. Az alvállalkozókat nem kell megjelölni. Előírható, hogy harmadik személy bevonása minimum 30% legyen, valamint, hogy az ajánlattevő jelölje meg azt a %-ot, amilyen mértékben harmadik személyt von be.

A közbeszerzési szerződések és a szerződésmódosítás új szabályainak ismertetését a szerződés megkötésének ismertetésével kezdte az előadó. Ezek jogi hátterét a Ptk., a speciális szabályokat pedig a Kbt. adja. Közös ajánlattevő esetében – minden ajánlattevővel szerződés kötendő. A szerződéskötés napját nem kell előre megadni. A nyertes és a második legkedvezőbb ajánlattevő ajánlati kötöttsége meghosszabbodik 30 nappal, a szerződést az ajánlati kötöttség alatt kell megkötni (összegezés megküldését követő 30 napon belül). A szerződés kötelező tartalmát a jogszabály a következőképpen szabályozza: az ajánlattevő a szerződés teljesítése során nem fizethet ki off-shore cégnek adócsökkentésre alkalmas költségeket, megismerhetővé teszi tulajdonosi szerkezetét és off-shore ügyleteiről tájékoztatást ad. Felmondási oknak minősül, ha az ajánlattevőben off-shore cég több, mint 25%-os tulajdont szerez, vagy, ha az ajánlattevő szerez több mint 25%-os tulajdont off-shore cégben. Külföldi adóilletőségű személy meghatalmazást ad a NAV-nak, hogy közvetlenül adatokat szerezzen be az adóhatóságától. A szerződések tartalmán kívül az előadó ismertette a szerződéses biztosítékokat, valamint a szerződés érvénytelenségének okait. Ismertette a törvény 132.§- ában leírt új szabályokat is, melyek a szerződés módosítására vonatkoznak. Előadását a szerződés teljesítésének, illetve a kifizetés szabályainak bemutatásával fejezte be.

A nap záró előadója Dr. Németh Anita (ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó, egyetemi oktató ELTE ÁJK) volt. Előadásában – melynek címe „Egyszerű eljárás, jogorvoslat” volt – ismertette a törvény alanyi hatályát (ajánlatkérő szervezetek), tárgyi hatályát (a közbeszerzés tárgyai és a kivételek), a nemzeti eljárásrendet és a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat menetét (csak a KDB eljárása). Kitért az új eljárásfajtákra (szabadon: hirdetményes tárgyalásos, versenypárbeszéd), a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra, a kizáró okokra (kötelező eset:”offshore”), a kiegészítő tájékoztatásra (ésszerű időben szükséges azt megadni) és az előzetes vitarendezésre is. A jogorvoslatok ismertetése során bemutatta az eredeti koncepciót, az EU-s fejleményeket. Felvázolta a bizonytalanságokat (igazságügyi „reform”, új Ket., függetlenség kérdése). Kiemelte az előadó továbbá az érdemibb változásokat – ezek közül is a KDB eljárását, valamint bemutatta az új Kbt. Ötödik Részét, a 133 - 166. §-ig terjedő szakaszokat.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZBESZERZÉS
JOGI FÓRUM KONFERENCIÁK