A szociális vállalkozás olyan gazdasági társaság, amelynek pozitív társadalmi hatása van, és amelynek működése szociális célkitűzéseket szolgál, nem pedig pusztán a minél nagyobb haszonszerzést.

A szociális vállalkozási szféra egyre nagyobb jelentőségre tesz szert Európában: az összes európai vállalkozás 10%-át képviseli, és több mint 11 millió embert foglalkoztat. Noha az ilyen vállalkozások gyakran részesülnek közforrásból származó támogatásban, növekedésükhöz továbbra is elengedhetetlenek a magánbefektetések. Az e célt szolgáló szociális befektetési alapokból azonban kevés van, és a meglévők sem elég nagyok. Az ilyen alapokba történő, több országból származó befektetés indokolatlanul bonyolult és drága.

A mai napon előterjesztett rendeletjavaslattal a Bizottság a szociális befektetési alapok erős európai piacának alapjait fekteti le. A javaslat az európai szociális befektetési alapok részére adható címke bevezetéséről rendelkezik: e címke alapján a befektetők könnyen azonosíthatják majd azokat az alapokat, amelyek az európai szociális vállalkozásokba történő befektetéseket célozzák. Az elképzelés egyszerű: a rendeletben meghatározott követelmények teljesülése esetén a szociális befektetési alapok kezelői Európa-szerte értékesíthetik alapjaikat. A címkét azok az alapok kaphatják meg, amelyek bizonyítják, hogy befektetéseik jelentős részét (a befektetőiktől származó tőke 70%-át) szociális vállalkozások támogatására fordítják. Az információk nyilvánosságra hozatala tekintetében egységes szabályok fognak érvényesülni, ez pedig biztosítja, hogy a befektetők a szóban forgó befektetésekkel kapcsolatban egyértelmű és hasznos információkhoz jussanak.

A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier kijelentette: „A szociális vállalkozások az európai gazdaság számára ma annyira fontos intelligens, inkluzív és fenntartató növekedést és innovációt testesítik meg. Az új intézkedések elősegítik az ilyen vállalkozások létrejöttét szerte Európában, és biztosítják, hogy azok hozzájussanak a növekedésükhöz szükséges – válság idején különösen fontos – pénzügyi támogatáshoz.”

Előzmények

A javaslat fő elemei:

  • Elismert uniós védjegy a szociális vállalkozási alapok számára: A befektetők számára jelenleg nehézséget okozhat a szociális vállalkozásokba befektető alapok beazonosítása, ez pedig alááshatja a szociális befektetési piacba vetett bizalmat. A szociális befektetési alapok ugyanakkor nehezen tudják magukat megkülönböztetni az egyéb alapoktól, ami ronthatja az ágazat növekedési kilátásait. A mai napon elfogadott rendelet közös védjegyet, az „európai szociális befektetési alapok” címkéjét hozza létre. A befektetők számára mostantól egyértelművé válik, hogy az ezzel a címkével rendelkező alapok befektetéseik túlnyomó részét szociális vállalkozások támogatására fordítják. A közös uniós védjegy továbbá megkönnyíti a befektetők számára, hogy Európa-szerte egyszerűen megtalálják az ilyen jellegű alapokat.
  • A befektetők jobb tájékoztatása: A befektetőknek nemcsak beazonosítani nehéz a szociális vállalkozásokba befektető alapokat: az ilyen alapokkal és a működésükkel kapcsolatos információk összehasonlítása és felhasználása sem egyszerű. Éppen ezért elengedhetetlen az ezzel kapcsolatos közös uniós keret létrehozása. Az új védjegyet használó alapoknak a továbbiakban egyértelmű információkat kell nyilvánosságra hozniuk arról, hogy milyen jellegű szociális vállalkozásokba kívánnak befektetni, mi alapján szándékoznak ezeket kiválasztani, hogyan fogja az alap segíteni az egyes szociális vállalkozásokat, hogyan fogják nyomon követni a társadalmi hatásokat, és miként fognak azokról beszámolni.
  • Az eredményesség mérésére szolgáló eszközök javítása: A különböző szociális befektetési alapok közötti választáskor a befektetők számára fontos szempont a várható hatás. A javasolt intézkedések egyértelműen arra kötelezik az alapokat, hogy a befektetőket tájékoztassák arról, hogyan fogják nyomon követni a hatásokat és számolnak majd be azokról. Valószínű azonban, hogy további intézkedésekre lesz szükség. A Bizottság arra törekszik, hogy a hatékonyabb és összehasonlíthatóbb módszereket találjon a befektetések nyomán megvalósuló szociális hatások mérésére. Ezek révén a befektetési piac átláthatóbb lesz, és a befektetői bizalom is javulni fog.
  • Az Európa több országából származó forrásbevonás akadályainak felszámolása: Mivel a szociális befektetési alapokkal kapcsolatos szabályok tagállamonként eltérőek, gyakran magas költségekkel járnak és bonyolultak, az új javaslat egyszerűsíti a szabályokat. Többek között egy úgynevezett „európai útlevél” biztosítja majd, hogy a szociális vállalkozási alapok egész Európában szerezhessenek forrásokat. Az alapok kezelői nem lesznek kötelesek az új keretek szerint működni, ha azonban így döntenek, akkor az Unióból bárhonnan szerezhetnek befektetőket, és olyan, egyértelműen felismerhető uniós címke használatára lesznek jogosultak, amely a befektetők szemében egyre megbízhatóbb és keresettebb lesz.
  • A befektetők érintett köre: Tekintettel arra, hogy a szociális befektetési alapokba történő befektetések kockázatosak lehetnek, az európai szociális befektetési alapokba való befektetés eleinte kizárólag szakmai befektetők számára lesz elérhető. Ha majd a keretek megszilárdultak, a Bizottság meg fogja vizsgálni azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyek révén a szóban forgó befektetések a lakossági ügyfelek számára is elérhetővé tehetők.

A következő lépések:

Következő lépésként a javaslat – az együttdöntési eljárás keretében – az Európai Parlament és a Tanács (a tagállamok) elé kerül megtárgyalásra és elfogadásra.

Lásd még: MEMO/11/881.