Szabó Máté ombudsman szerint Európában is gondot jelent az emberi jogok teljes körű védelme, “Európa sem áll olyan piedesztálon, amelyen szeretne”.
Az Országgyűlési Biztos Hivatala és a Magyar ENSZ Társaság által az emberi jogok napja alkalmából szervezett hétfői, budapesti konferencián az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azt mondta, az egykor gyarmati sorban lévő országok kritikával illetik Európát, hogy “nézzünk mi is tükörbe”, és így is kell tenni.
Mint felidézte, az emberi jogok univerzális megfogalmazása az európai és amerikai térségből származik. Európában jelenleg a második generációs, gazdasági és szociális jogok érvényesülése kap nagyobb hangsúlyt, a válság miatt a jóléti állam egyes garanciái leépülnek – vélekedett.
Szabó Máté az emberi jogok napjával kapcsolatban az ellenzék által festett “negatív képpel” szemben hiányolta a kormány kedvező visszatekintését az elmúlt másfél év eseményeire.
Az eseményen Salamon László (KDNP), az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának elnöke kiemelte: az emberi jogok tiszteletben tartását megkövetelő alkotmányok mellett e jogok érvényesülésének a biztosítása is fontos feladat. Az alkotmányok “leírják és elvárják” az emberi jogok érvényesülését, és e jogok tiszteletben tartása “korunkban már nem belügy” – mondta a politikus.
Mint hangsúlyozta, ezek a jogok “az emberi méltóság feltétlen tiszteletében gyökereznek”, és akkor csorbulnak, ha az emberi méltóság “értéke elhalványul”. A II. világháború után “az emberi jogok reneszánsza” következett, ebben vezető szerepet vállalt az ENSZ – emlékeztetett, hozzáfűzve: a világ nagy részén már elismerik ezeket a jogokat, de azok gyakran ma is sérülnek.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság január elsejével kinevezett elnöke azt mondta: az emberi jogok napja tisztelgés mindazok előtt, akik e jogok védelmének szentelik az életüket. Ez a nap az ő teljesítményüket állítja előtérbe – tette hozzá.
Lamm Vanda akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság emberi jogi, kisebbségi és menekültügyi tanácsának elnöke előadásában kifejtette: az emberi jogok napja az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára emlékeztet. Az emberi jogi dokumentumoknak és nyilatkozatoknak köszönhetően ezeknek a jogoknak a betartása számon kérhető az államokon – mutatott rá.
Mint mondta, a nyilatkozattal globálissá vált az emberi jogok nyugati megközelítése, amelyet nemzetközi szerződések sora visz tovább. A nyilatkozat a jogokra helyezi a hangsúlyt, a kötelességekre kevésbé, az egyéni jogokat emeli ki a kollektívak helyett, és a gyakorlati alkalmazással is kevéssé foglalkozik, ennek ellenére mérföldkőnek számít – hangoztatta. Lamm Vanda megjegyezte: a dokumentum “nem mentes az idealizmustól”, hiszen az abban foglaltak máig sem valósultak meg teljes mértékben.
Sziklay Júlia, az Országgyűlési Biztos Hivatalának osztályvezetője arról beszélt, hogy az idén az állampolgári jogok országgyűlési biztosa elnyerte az ENSZ nemzeti emberi jogi intézményi státuszát. A pozíció feltétele a függetlenség és a hatékonyság, továbbá az intézménynek képesnek kell lennie arra, hogy reagáljon bármilyen emberi jognak a megsértésére, amely az országban történik, nemcsak panasz alapján, hanem hivatalból is el kell járnia, és a közéletben megfelelő súllyal kell rendelkeznie – fejtette ki.
Mint közölte, a posztot elnyerő intézménynek egyebek mellett emberi jogi tanácskozással, konzultációval kell foglalkoznia, ajánlásokat és jelentéseket kell készítenie, és az emberi jogok oktatása is fontos feladata.
A konferencia szünetében Szabó Máté megnyitotta az Utca-képek – Hajléktalanok és más kiszolgáltatott csoportok, ahogy Marabu látja című kiállítást.
