Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

Büntethetőek lesznek-e a gyermekbűnözők?

2011.12.28. Jogi Fórum / dr. Fábián Erika

A kiskorú-bűnözés elleni fellépés legutóbb egy Hajdú-Bihar megyei bűneset kapcsán ismét viták középpontjába került. Az új Btk. tervezet már a 12 éves korú elkövetőt is büntetné, a felelősségi korhatár lecsökkentésével szemben azonban sok az ellenérv.

2011. októberében Nádudvaron két 13 éves fiú gereblyével félholtra vert egy 81 éves nénit, akinek csak egy hajszálon múlt az élete. Az idős asszony gyümölcsöt adott a gyerekeknek a kertjéből, de azok egy gereblyével ütni kezdték, majd megrugdosták, mobiltelefonját és lakáskulcsát elvették. Szinte egyetlen ép rész sem maradt a sértett testén, az elkövetők azonban, életkorukra tekintettel, nem büntethetőek. A nádudvari esethez hasonló ügyek mélységes felháborodással töltik el a közvéleményt és minden alkalommal felvetik a büntető jogszabályok szigorításának igényét. A büntethetőség kiterjesztésének kérdésben a szakmai vélemények is jelentősen megoszlanak, a kiskorú bűnözés jelenlétét és a helyzet kezelésének szükségét azonban a különböző nézeteket képviselő társadalmi és politikai csoportok is fontosnak tartják.

Az Európai Unió országainak törvényei 7 és 18 év között szabják meg a büntethetőségi korhatár kezdetét. Az EU-tagállamok közül Írországban 7, míg Ausztriában, Bulgáriában, Észtországban, Olaszországban és Portugáliában egyaránt 14 éves kortól büntetik a bűncselekmények elkövetőit. A legtöbb, Unión kívüli állam is nagyjából hasonló szabályozást képvisel, így például Horvátországban, Liechtensteinben, Montenegróban 14 év, Izlandon 15 év az alsó életkori limit. Svájcban a 10. életévének betöltésével, Törökországban pedig 18 év felett büntethető az elkövető.

A hazai törvények kezdettől büntetlenséget biztosítanak a gyermekkorúak számára, azonban a büntetőjogi értelembe vett gyermekkor kezdetének meghatározása koronként változó. Magyarországon már több mint hatvan éve 14 éves kor a büntethetőség kezdete, ám a hazai jogtörténet remekeként emlegetett Csemegi-kódex (1878. évi V. törvény) már a 12. életévtől lehetővé tette a felelősségre vonást.

Busch Béla habilitált docens, az ELTE büntetőjogi tanszékének vezetője –az MR1 Kossuth Rádió híroldalán megjelent interjúban – elmondta, hogy a Csemegi-kódex kiváló jogászi munka, mely már alacsonyabb életkortól is lehetővé tette a bűncselekmény elkövetéséért a felelőségre vonást, a jelenleg hatályos törvény 14 éves korhatára azonban már jó ideje beváltnak számít, és a világ számos részén ez az életkor a büntethetőség kezdete. Mivel a gyermekkorúak, főként a 13 évesek körében emelkedik a bűnelkövetések száma, a közvélemény gyakran úgy reagál, hogy a büntethetőség határának csökkentése megoldás lehet a gyermekbűnözéssel szemben. Ennek megfelelően két táborra szakad a szakma és a közvélemény is, egy részük a 12 éves büntethetőségi kezdő korhatár bevezetését, míg egy részük a jelenlegi szabályozást tartja indokoltnak. Az írországi és általában az angolszász jogban érvényesülő alacsony büntethetőségi korhatárnál azonban meg kell jegyezni, hogy nem absztrakt számokról van szó, mivel ezek a büntetőjogi rendszerek komplexen vizsgálják magát a személyiséget, és ennek függvényében mondják ki a büntethetőség fennállását. Ennek megfelelően elképzelhető, hogy valaki 7 évesen is beszámítható és felelőssé tehető egy bűncselekmény elkövetéséért, de az is lehet, hogy nem. A büntethetőségi korhatár tehát nem objektív ezekben az államokban. A beszámíthatóság megállapításánál orvosszakértő, pszichológus állapítja meg a büntethetőség alapjául szolgáló belátási képesség meglétét vagy hiányát.

A gyermekbűnözők egy részéről megállapítható, hogy azok az áldozat iránt nem tanúsítanak sajnálatot, a megbánásnak gyakran nyoma sincsen. A legnagyobb baj azonban a felelősségi korhatár csökkentésével az, hogy a börtönbe került fiatalok odabent profi bűnözőktől tanulják meg a „szakmát”, s ez csak fokozza a jelenlegi rossz helyzetet.

Idén októberben ülésezett a Parlament azzal kapcsolatban, hogy tárgyalná-e a Jobbik képviselőinek törvényjavaslatát, melyben a büntető törvénykönyv a büntethetőségi életkor csökkentésével módosulna, s a felelősség kezdete 12 éves korban kezdődne. Az Országgyűlés elvetette a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét, leginkább a javaslat előkészítetlensége miatt. A KDNP felszólalás alapján a szabályozásnak a büntető törvénykönyvbe való bevitele, a büntető törvénykönyv ilyen irányú módosítása más összefüggések áttekintését is szükségessé teszi, a büntetések és intézkedések rendszerére is kihat. A kormány részéről már korábban is megfogalmazódott, hogy folyik az új büntető törvénykönyv átfogó áttekintése, és a jogalkotási program célul tűzte ki új büntető törvénykönyv megalkotását, így annak függvényében már meggondolható a törvényjavaslatban foglalt felvetés. Az LMP szerint pedig nem elég büntetni a fiatalokat, a bűncselekmények elkövetésére vivő okokat, így a kiszolgáltatottság és a szegénység gyökereit kell megérteni és kezelni. Fontos továbbá az ENSZ gyermekjogi egyezményének való megfelelés, s ezt a vita alapját képező törvényjavaslat nem rendezi.

A büntethetőségi kor csökkentése ellen érvelő szakemberek úgy vélik, hogy nem „kis bűnözőknek” kellene tekinteni a gyermekkorú elkövetőt, és nem a büntethetőség kiterjesztése a megoldási mód. A bűncselekmények ugyan nem maradhatnak büntetlenül a gyermekek esetében sem, azonban más, leginkább az „átnevelést” elősegítő szankciók hatásosabbak lehetnek.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
GYERMEKJOGOK
ORSZÁGHÁZ
BŰNMEGELŐZÉS
BŰNÜLDÖZÉS
JOGALKOTÁS
TÖRVÉNYHOZÁS