Aggodalmának adott hangot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője amiatt, hogy a francia parlament alsóháza megszavazta az örmény népirtás tagadását büntethetővé tévő törvényt.

Dunja Mijatovic közleményében elismerte a törvényt támogató parlamenti képviselők humanitárius szándékát, de úgy vélte, hogy a törvény komoly aggodalomra ad okot a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából.

A nemzetgyűlésben csütörtökön megszavazott törvény szerint egy év börtönnel és 45 ezer euró pénzbírsággal lehet büntetni azt, aki a francia törvények szerint népirtásnak nyilvánított események népirtás voltát tagadják vagy “erőteljesen kisebbíteni próbálják” ezt a tényt. A törvény ellen élesen tiltakozott Törökország, mert a jogszabály arra az 1915 és 1917 közötti tömegmészárlásra is vonatkozna, amelyben Örményország szerint 1,5 millió örményt öltek meg az akkori Oszmán Birodalomban. Törökország azt állítja, hogy mintegy 300-500 ezer örmény halt meg, de nem célzott mészárlás, hanem az első világháború áldozatai voltak a kisebbség tagjai. Ezzel szemben Örményország és további mintegy húsz állam népirtásnak tartja a történteket.

A francia törvény precedenst teremtene nyilvános viták politikailag értelmezett, eseti jellegű kriminalizálásához – vélekedett a sajtószabadság-képviselő. “A történelemről szóló vitákat büntethetővé tenni, még ha nyilvánvalóan hamis és egy nemzet történetének tragikus mozzanatáról szóló bántó kijelentésekről van is szó, nem szolgálja a népek közötti jobb megértést” – tette hozzá.

Az egyes országok és régiók kultúrájáról és történelméről szóló kijelentések nemzeti törvényhozások általi tiltásának elszaporodása alkalmazhatatlanná tenné a szólásszabadság nemzetközi normáit és alárendelné azokat a különböző nemzeti szabályozási stratégiáknak – jelentette ki Dunja Mijatovic.

Törökország a francia törvény elleni tiltakozása jeleként konzultációra hazarendelte párizsi nagykövetét és közölte, hogy befagyasztja a politikai és katonai együttműködést Franciaországgal.

A törvényt a szenátusnak is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy hatályba lépjen. A jogszabály formailag az összes, Franciaországban népirtásnak minősített eset tagadását tiltja, de a holokauszt tagadásának tilalmát már korábban törvénybe iktatták.