A tanulmány a magyar végrehajtási jogban szabályozott biztosítási intézkedést, és a hasonló célú jogintézményeket vizsgálja, kitekintéssel az Európai Unióban a határokon átnyúló követelések kapcsán alkalmazható pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekre.

I. fejezet: Határon innen

Magyarországon a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban Vht.) 13. § (1) bekezdése szabályozza a végrehajtás általános feltételeit: egy jogerős, vagy előzetesen végrehajtható marasztaló határozat, amelyben megállapított teljesítési határidő már eltelt, lehet az eljárás alapja.

A Vht. X. fejezete (185. §-204/A. §) szabályozza a magyar jogban a biztosítási intézkedést, amely a végrehajtás általános feltételeinek bekövetkezése előtt is teret enged szűk körben a végrehajtási eljárás keretében a biztosítási intézkedés kezdeményezésének. A biztosítási intézkedés elrendelésének célja annak megakadályozása, hogy az adós a végrehajtás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja.

Ennek gyakorlati jelentősége egy olyan átmeneti helyzet megteremtése, amikor a végrehajtás általános szabályai szerinti bírósági kielégítési végrehajtási eljárás még nem folytatható le, annak feltételei hiányában, ugyanakkor fennáll annak lehetősége, hogy az adós magatartása veszélyezteti a követelés későbbi kielégítését. Ezek konjuktív feltételek, együttesen kell fennállniuk a kérelem elbírálásakor.

A biztosítási intézkedés esetei (Vht. 186-189. §)

Milyen esetekben kérhető tehát a biztosítási intézkedés elrendelése:

1. Előfordulhat, hogy a jogvita eredményeként bírósági határozat meghozatalára már sor került, de a végrehajtási lap kiállításának általános feltételi közül hiányzik valamelyik (a határozat nem jogerős/nem előzetesen végrehajtható vagy jogerős, de a teljesítési határidő még nem telt le).

2. Ha a belföldi bíróságnál keresetet indítottak, de még nem hozta meg a bíróság a jogvitát lezáró határozatot, kérhető biztosítási intézkedés ha

  • a) házassági vagyonjogi keresetet indítottak,
  • b) ha szabadalombitorlás, használati mintaoltalom bitorlása, mikroelektronikai félvezető termék topográfiájára vonatkozó oltalom bitorlása, növényfajta-oltalom bitorlása, védjegybitorlás, földrajzi árujelző-oltalom bitorlása, formatervezési mintaoltalom bitorlása, kiegészítő oltalmi tanúsítvány bitorlása, szerzői jog megsértése miatt, vagy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 4. és 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatt eljárást indítottak, az irányadó külön törvényekben meghatározott feltételekkel,
  • c) ha egyéb keresetet indítottak, egyúttal a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták.

3. Nemcsak belföldi bíróság előtt indított per szolgálhat biztosítási intézkedés elrendelésének alapjául, hanem az Európai Unió másik tagállamának bírósága előtt indított per is.

4. Belföldi választottbírósági eljárás megindítása esetén is kérhető biztosítási intézkedés elrendelése. Ennek feltétele kettős: a végrehajtást kérőnek egyrészt igazolnia kell a választottbírósági eljárás megindítását, másrészt a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolnia.

5. Igen speciális esete a biztosítási intézkedésnek, amikor egy betéti társasággal vagy közkereseti társasággal szemben kiállította a belföldi bíróság a végrehajtható okiratot, tehát már megindult a bírósági – kielégítési – végrehajtás, de ezen társaságok mögöttes felelősségű tagjaival szemben kérhető biztosítási intézkedés elrendelése.

A biztosítási intézkedés elrendelésének feltételei

Biztosítási intézkedés elrendelésére tehát sor kerülhet olyan esetekben, amikor

  • 1. a bíróságon per egyáltalán nem indult,
  • 2. a per még folyamatban van, illetve
  • 3. a per folyamatban volt és marasztaló határozat hozatalával lezárult.

A Vht. 185. §-ában meghatározott, fentebb már említett két legfontosabb feltétele, hogy kielégítési végrehajtást még ne lehessen megindítani és a végrehajtást kérő valószínűsítse, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.

Biztosítási intézkedést csak már lejárt követelésekre lehet elrendelni, a jövőben lejáró követelésekre nem.

A felszámolás közzététele után a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatban (a peres eljárásban) biztosítási intézkedés nem rendelhető el. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 38. §-ának (1) bekezdése értelmében az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban levő – a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos – végrehajtási eljárásokat meg kell szüntetni. A (3) bekezdés szerint a felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést – ideértve a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet is – csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. A biztosítási intézkedés iránti kérelem végrehajtás elrendelése iránti kérelemnek, a perbíróság által elrendelt biztosítási intézkedés a végrehajtás elrendelésének minősül, melynek alapján a végrehajtás foganatosításának van helye. A Cstv. idézett tiltó rendelkezése folytán azonban a felszámolás közzétételét követően az adós ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos végrehajtást meg kell szüntetni, illetve peres eljárásban a végrehajtás elrendelésével egyenértékű biztosítási intézkedés iránti kérelmet nem lehet előterjeszteni.

A biztosítási intézkedés elrendelésének általános szabályai

A biztosítás intézkedés iránti kérelem egy különleges nem peres eljárást indít el, melyet a gyakorlatban többnyire bírósági titkárok bírálnak el. Ugyanakkor nem kizárt annak a peres eljárásban való előterjesztése és a perben eljáró bíró által történő elbírálása sem.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. § (3) bekezdése szerint a végrehajtási eljárás megindítása iránti beadvány: a végrehajtás elrendelése iránti kérelemnek, illetve a végrehajtási záradékkal ellátható okiratnak a bíróságnál történő benyújtása. Ide kell érteni a pénzkövetelés biztosítására, illetve meghatározott dolog zárlatára irányuló kérelem benyújtását is. A biztosítási intézkedés iránti kérelem esetén ezért az Itv. 42. § (1) e) pontjának I. fordulata szerinti az illetékfizetési kötelezettség: a pertárgyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 200 000 forint.

A gazdasági biztonság elősegítése és a bírósági végrehajtás eredményessége érdekében a Vht. külön kiemeli ezen jogintézmény tekintetében a kérelmet elbíráló határozat soron kívüli – 8 napon belüli – meghozatalát. Az eljárás gyorsítását célozza az is, hogy a határozat elleni fellebbezésnek, az általános perjogi szabályokkal ellentétében nincs halasztó hatálya, előzetesen végrehajtható. Ezzel biztosítható, hogy a jogintézmény betöltse tulajdonképpeni megelőző funkcióját: a tartozás fedezetéül szolgáló vagyont az adós ne tudja a végrehajtás alóli elvonni.

Szükség esetén a bíróság a feleket személyesen is meghallgathatja a fenti 1. és 2. szám alatt tárgyalt esetekben.

Nemcsak a bíróságokra, hanem az önálló bírósági végrehajtókra is vonatkozik a soron kívüli ügyintézés kötelezettsége.

A bíróság a biztosítási intézkedést elrendelő végzését megküldi a végrehajtónak, a végrehajtást kérőnek, és – amennyiben az adós egy gazdasági társaság – az azt nyilvántartó cégbíróságnak is. Az adósnak fő szabály szerint a végrehajtó kézbesíti a bírósági határozatot. Ez alól egyetlen kivételt említ a Vht.: az ingatlan zárlatát elrendelő végzést az adósnak is kézbesíti a bíróság.
A biztosítási intézkedés iránti kérelmet elutasító végzés kézbesítéséről nem rendelkezik a Vht. A Pp. szabályaival és a bírósági gyakorlattal összhangban véleményem szerint az elutasító végzést az adós részére nem kell kézbesíteni.

A biztosítási intézkedés elhatárolása más jogintézményektől

I. A biztosítási intézkedés és az ideiglenes intézkedés1

Az ideiglenes intézkedés szabályait a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban Pp.) 156. §-a tartalmazza.

A keresetlevél benyújtását követően (vagy azzal egy időben, de semmiképpen nem azt megelőzően), de az első tárgyalás kitűzése előtt ideiglenes intézkedésről dönthet a bíróság, ha

  • a) ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása, vagy
  • b) a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve
  • c)a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges.

Együttes feltétele az intézkedés meghozatalának, hogy az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.

A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti (ilyen feltételt a Vht. a biztosítási intézkedés esetében nem ír elő).

A határozat – hasonlóan a biztosítási intézkedéshez – előzetesen végrehajtható. Ebből az is következik, hogy ha a végrehajtás általános feltételei fennállnak és a kielégítési végrehajtás elrendelhető, akkor biztosítási intézkedés már nem hozható.

A bíróságnak az ideiglenes intézkedés esetében is soron kívül kell eljárnia, bár a Pp. – ellentétben a Vht.-val – erre pontos határidőt nem állapít meg. Tarthat a bíróság személyes meghallgatást, esetlegesen külön bizonyítást is lefolytathat.

A biztosítási intézkedés és az ideiglenes intézkedés elhatárolásának legfontosabb szempontja a kérelmező által elérni kívánt cél. Az ideiglenes intézkedés a bíróság olyan marasztaló tartalmú határozata, amellyel a kötelezettet kizárólag a kereset körében kötelezheti a bíróság (amennyiben az ideiglenes intézkedés feltételei egyébként fennállnak).

II. A biztosítási intézkedés és a perfeljegyzés

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 64. § (1) bekezdése szerint a bíróság – az ügyfél kérelmére – megkeresi az ingatlanügyi hatóságot

  • a) a törlési és kiigazítási,
  • b) az ingatlan tulajdonjogát érintő,
  • c) az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti,
  • d) az ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi, valamint
  • e) a jelzáloggal biztosított, illetőleg önálló zálogjogba foglalt követelés érvényesítése iránti per megindítása tényének feljegyzése iránt.

Perfeljegyzés kizárólag ezekben az ügytípusokban kérhető, a fel nem sorolt esetekben nem rendelhető el perfeljegyzés erre irányuló kérelem esetén sem. A perfeljegyzést elrendelő végzés is előzetesen végrehajtható.

A perfeljegyzés tehát azt a célt szolgálja, hogy a bejegyzett perben meghozott bírósági határozat hatályos legyen minden egyéb jogszerzővel szemben az érintett ingatlanra vonatkozóan. Ha olyan követelés kielégítése van veszélyben, amely az ingatlan tulajdonjogát nem érinti, vagy az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog nem biztosítja a követelést, akkor nem perfeljegyzés hanem biztosítási intézkedés rendelhető el.

Az Inytv. 64. §-ának (1) bekezdésében felsorolt perek megindítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése kizárólag azt szolgálja, hogy a bejegyzett perben hozandó jogerős bírósági ítélettel az érintett ingatlanra vonatkozóan megállapított tulajdonjog vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett egyéb jog minden olyan jogszerzővel szemben hatályos, az érintett ingatlanra bejegyzett végrehajtási joggal biztosított követelés pedig minden olyan jogszerzővel szemben érvényesíthető legyen, aki az adott ingatlanra vonatkozó jogát a jogerős bírósági ítélet meghozatalát megelőzően, de a perbejegyzést követően szerezte meg.

Az ingatlan tulajdonjogát nem érintő, illetőleg az ingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal nem biztosított követelések későbbi kielégítésének a veszélye esetén a végrehajtás fedezetének a biztosítása – ezzel szemben – nem perbejegyzés, hanem a Vht. 185-203. §-ai szerinti biztosítási intézkedések: pénzkövetelés biztosítása vagy meghatározott ingó dolog, illetve ingatlan zárlata útján történhet.

A biztosítási intézkedés módjai (Vht. 185. §)

  • 1. Pénzkövetelés biztosítása
  • 2. Meghatározott dolog zárlata

Pénzkövetelés biztosításáról akkor beszélhetünk, ha a biztosítási intézkedés alapjául szolgáló határozat pénzbeli marasztalást tartalmaz, vagy a még folyamatban levő eljárás erre irányul. Zárlat rendelhető el, ha egyedileg meghatározott dolog vonatkozásában áll fenn biztosításra irányuló igénye a végrehajtást kérőnek.

1. Pénzkövetelés biztosítása (Vht. 191-193/A. §)

A pénzkövetelés biztosítása esetén a végrehajtó az adós vagyontárgyait vonja végrehajtási kényszer alá. A pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak; egyúttal felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha az adós ennek nem tett eleget, a végrehajtó az adós vagyontárgyait lefoglalja. Így kell eljárnia a végrehajtónak akkor is, ha az adós nincs jelen. Ebben az esetben a végrehajtó a végrehajtható okiratot a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt postán kézbesíti az adósnak.

Az adós bankszámláját kezelő pénzforgalmi szolgáltatót is felhívhatja a végrehajtó azzal, hogy a felhívás kézhezvételét követően a biztosítandó követelésnek és az eljárás költségének összegét zárolja, azaz ne fizesse ki sem az adósnak, sem másnak. Ezzel megszűnik az adós rendelkezési joga a pénzösszegek tekintetében. Ha a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, akkor a jövőbeni befizetések tekintetében is hasonlóan kell, hogy eljárjon a pénzforgalmi szolgáltató. Fontos szabály, hogy a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt valamennyi összegre – tehát a betétekre, takarékbetétekre is – foganatosítható az intézkedés. A pénzforgalmi szolgáltató a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatja a végrehajtót arról, hogy az intézkedést milyen összegre tudta foganatosítani, ezt követően az adós vagyontárgyai csak a fennmaradó követelés erejéig foglalhatók le. A felhívást követő későbbi befizetések tekintetében is hasonlóan kell eljárni.

Biztosítási intézkedés végrehajtása során ingatlan végrehajtás alá vonására is sor kerülhet. A végrehajtó megkeresi az illetékes ingatlanügyi hatóságot a végrehajtási jognak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzés végett.

A végrehajtó cselekményei folytán lefoglalt vagyont azonban nem lehet a követelés kielégítésére fordítani, azok továbbra is a végrehajtó rendelkezési körében maradnak. A vagyont nem lehet értékesíteni, a befolyt pénzösszegeket nem lehet a végrehajtást kérőnek kifizetni (azt a végrehajtó kezeli letéti számláján). A zárolt pénzösszegeket továbbra is a pénzforgalmi szolgáltató kezeli, az adós köteles a lefoglalt ingóságokat megőrizni (zár alá vétel kivételével). Kizárólag romlandó dolgok lefoglalása estén lehet és kell intézkedni az értékesítés iránt.

A biztosítási intézkedés hatálya addig tart (vagyis a lefoglalt vagyontárgyakat addig kell lefoglalva tartani), amíg azt a bíróság meg nem szünteti.

Ha az adós a biztosítandó összeget kifizeti, vagy az adós rendelkezésére álló pénzösszegek zárolásával a követelés fedezete biztosított, vagy ha a végrehajtást kérő a romlandó dolog értékesítésének költségét nem előlegezte, a lefoglalt vagyontárgyakat fel kell oldani a foglalás alól.

A Vht. 193/A. §-a a gazdálkodó szervezetekkel (lsd. Ptk. 685. § c. pont) szembeni pénzkövetelés biztosítására tartalmaz különleges szabályokat. Ezen szabályok két esetben alkalmazhatóak:

  • 1. ha nem vezetett eredményre a biztosítási intézkedés végrehajtása az általános szabályok (Vht. 191. §) alapján, mivel a gazdálkodó szervezet végrehajtás alá vont vagyontárgyai nem fedezik a teljes követelést;
  • 2. ha a végrehajtást kérő kifejezetten ezt kéri.

A végrehajtó itt is az általános szabályok szerint jár el: a biztosítási intézkedést elrendelő végzést a helyszínen átadja az adós képviselőjének, és felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha az adós a kért összeget kifizette, a végrehajtó ezt jelenti a bíróságnak.
Ha azonban az adós a biztosított összeget nem fizeti ki, a biztosítási intézkedés hatálya alatt a gazdálkodó szervezet vagyontárgyának elidegenítése – a gazdálkodó szervezet tevékenységével összefüggő, a rendes gazdálkodás körébe tartozó szokásos forgalmi ügyletek kivételével – csak független könyvvizsgáló olyan nyilatkozata alapján történhet, amely szerint a jogügylet nem veszélyezteti a követelés későbbi kielégítését.

2. Zárlat (Vht. 194-199. §)

Zárlat esetén a biztosítási intézkedés végrehajtásának célja annak megakadályozása, hogy az adós egy – a bíróság határozatában egyedileg meghatározott – vagyontárgyat a végrehajtás alól elvonjon.

Az ingóság zárlata annyit jelent, hogy a végrehajtó lefoglalja a dolgot, miután az elrendelő végzést a helyszínen az adósnak átadta, ugyanúgy, mint a pénzkövetelés biztosításának esetében. Az ingóság zárlata zár alá vétellel is történhet, ebben az esetben a végrehajtó az ingóságot a megőrzésére alkalmas tárolóban (szekrényben, ládában stb.) vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi (Vht. 105. § (1) bekezdés).

A lefoglalt romlandó dolgot zárlat esetén is értékesíteni kell és az értékesítésből befolyt összeget kezeli a végrehajtó a letéti számláján.

Az ingatlan zárlatát elrendelő végzés átvétele után a végrehajtó haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a zárlatot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A földhivatal az adós tulajdonában álló ingatlanra vagy tulajdoni hányadra a zárlat tényét soron kívül feljegyzi és erről szóló határozatát a végrehajtónak, a feleknek és az ingatlanra bejegyzett joggal rendelkezőknek megküldi. A zárlat feljegyzése után az ingatlanra jogot csak a zárlat törlésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. Amennyiben az adós nem képes az ingatlan kezelésére hosszabb távollét vagy más okból történt akadályoztatás miatt, illetve ha a végrehajtást kérő ezt kérte és ez az ügy összes körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt, a végrehajtónak zárgondnokot kell kijelölnie (Vht. 196. §)

A zárgondnok az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezeli, gazdálkodásáról és az ingatlan jövedelméről a végrehajtónak számol el és a jövedelmet a végrehajtó letéti számlájára köteles befizetni. Kiadásait és a bevételeket köteles megfelelően igazolni. Tevékenységéért díjazásban részesül, amit végrehajtó javaslatára a végrehajtást foganatosító bíróság állapít meg.

A zárgondnokként kijelölhető személyek (szervek) körét a Vht. csak termőföld esetén szabályozza. Termőföldek esetén az ingatlan fekvése szerinti jegyző feladata zárgondnokként kijelölhető személy felkutatása. A jegyző a végrehajtó megkeresésére 8 napon belül nyilatkozni köteles: javasol-e valakit zárgondnoknak.

A biztosítási intézkedés megszűnése (Vht. 200-201/A. §)

1. A kielégítési végrehajtás elrendelése esetén a biztosítási intézkedés átfordul kielégítési végrehajtássá.

2. A bíróság megszüntetni a biztosítási intézkedést, ha az annak alapjául szolgáló eljárás az adós marasztalása nélkül ért véget (mert a keresetet elutasították, a pert megszüntették, az eljárás szünetelés folytán megszűnt).

3. Ha az alap eljárásban a marasztalás kisebb összegű, mint amely összegre a biztosítási intézkedést elrendelésre került. A kielégítési végrehajtás ilyen esetben erre a kisebb összegre terjed ki. Ebben az esetbe a különbözetre – bár erről a Vht. kifejezetten nem rendelkezik – a bíróságnak meg kell szüntetni a biztosítási intézkedést, enélkül ugyanis a végrehajtó nem oldhatja fel a foglalást.

4. Ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalásával ért véget, de a jogosult a követelés kielégítése iránti végrehajtási kérelmet a végrehajtás általános feltételei (Vht. 13. §) együttes bekövetkeztének időpontjától számított 3 hónapon belül nem terjesztette elő, e határidő lejárta után az adós kérelmet terjeszthet elő a bíróságnál a biztosítási intézkedés megszüntetése iránt (201/A. § (1) bekezdés).

5. A biztosítási intézkedést a bíróság akkor is megszüntetheti, ha az alapjául szolgáló per (választott bírósági eljárás) érdemi döntés nélkül ér véget. Ilyen esetben azonban a biztosítékként lefoglalt pénzösszeg sorsáról a biztosítási intézkedést megszüntető bíróság nem rendelkezhet.2

6. A fizetési meghagyásos eljárás során elrendelt ideiglenes intézkedést a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a fél kérelmére a perbíróság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül felülvizsgálja, és ennek eredményeként a biztosítási intézkedés hatályát fenntartja vagy azt megszünteti (201/B. §).

A biztosítási intézkedés célja, hogy a kielégítési végrehajtás sikeressége érdekében, annak elrendelését megelőzően biztosítsa az adós vagyontárgyainak megőrzését, azok esetleges elvonását megakadályozza. Ha a felek közötti jogvita elbírálásra került és ezáltal már a kielégítési végrehajtásnak van helye, a biztosítási intézkedésre már nincs szükség. Ezért a Vht. szerint a biztosítási intézkedés hatálya addig tartható fenn, amíg a kielégítési végrehajtást el nem rendeli a bíróság. Ha a végrehajtás elrendeléséről dönt a bíróság, a végrehajtási eljárás általános szabályai szerint kell végrehajtónak a továbbiakban eljárnia.

Értelemszerűen megszűnik a biztosítási intézkedés hatálya, ha magát a biztosítási intézkedést szünteti meg a bíróság függetlenül attól, hogy a kielégítési végrehajtás feltételei fennállnak-e, mert például az alap eljárás az adós marasztalása nélkül végződött, vagy a követelés kielégítésének veszélyeztetettsége már nem áll fenn.

Abban az esetben ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalásával ért véget, de a jogosult a követelés kielégítése iránti végrehajtási kérelmet a végrehajtás általános feltételeinek együttes bekövetkeztének időpontjától számított 3 hónapon belül nem terjesztette elő, e határidő lejárta után az adós kérelmet terjeszthet elő a bíróságnál a biztosítási intézkedés megszüntetése iránt. A bíróság a kérelem előterjesztéséről tájékoztatja a végrehajtást kérőt, és felhívja őt, hogy a követelése kielégítése iránti végrehajtási kérelmet 30 napon belül terjessze elő az illetékes bíróságnál. Ha a végrehajtást kérő ennek nem tett eleget, a bíróság a biztosítási intézkedést megszünteti. A 30 napos határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye. Ha a bíróság a biztosítási intézkedést ennek folytán megszünteti, a biztosítási intézkedéssel felmerült költség megtérítésére – ideértve a zárgondnok díját és költségét – a végrehajtást kérőt kötelezi. Ha a 30 nap alatt a végrehajtási kérelem előterjesztésére kerül sor a bíróság a biztosítási intézkedést nem szünteti meg, annak hatálya a kielégítési végrehajtás elrendelésével megszűnik (de a foglalás joghatásai fennmaradnak).

Fontos követelmény a kényszercselekmények folyamatossága, ezért a Vht. akként rendelkezik, hogy a biztosítási intézkedés végrehajtása során elvégzett foglalás hatálya kiterjed a követelés teljesítése érdekében elrendelt kielégítési végrehajtásra is. Nem kell tehát a végrehajtónak ismételten foganatosítania a végrehajtást a már egyszer lefoglalt vagyontárgyak tekintetében, hanem egyszerűen intézkedik azok értékesítéséről.

Jogorvoslat

A biztosítási intézkedés megszüntetése tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye, amely halasztó hatályú.

Az adós által előterjesztett biztosítási intézkedés visszavonása iránti kérelmet fellebbezésnek kell tekinteni vagy a biztosítási intézkedés megszüntetése iránti kérelemnek.3

Hivatalból a bíróság a biztosítási intézkedést elrendelő végzését nem vonhatja vissza, erre a Vht. nem jogosítja fel, Pp. értelmében pedig a határozatához kötve van.

Költségek

A végrehajtás költségeinek viselése fő szabály szerint az adós kötelezettsége. Ha azonban a bíróság a biztosítási intézkedést azért szünteti meg, mert a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalása nélkül ért véget, akkor végrehajtást kérő viseli a biztosítási intézkedéssel felmerült költséget. Részbeni marasztalás esetén a marasztalás arányában viselik a felek a költségeket. Amennyiben az alap eljárásban hozott bírósági határozat folytán a biztosítási intézkedés utólag szükségtelennek bizonyul, akkor a végrehajtást kérő viseli a biztosítási intézkedés elrendelésével járó költségeket. A végrehajtást kérő köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a biztosítási intézkedés rosszhiszemű kérésével az adósnak okozott. A fizetési számlák zárolása, az ingó és ingatlan vagyon lefoglalása olyan súlyos beavatkozást jelent az adós vagyoni viszonyaiba, amiért – rosszhiszeműsége esetén – a végrehajtást kérő kártérítési felelősséggel tartozik.

2. fejezet: Határon át (túl)

1. Zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására (Vht. 204/A. §)

A Vht. ezen paragrafusa egy nagyon speciális biztosítási intézkedést szabályoz, amelyet a magyar jogba az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény iktatott be.

Ez az eljárás nem bírósági és nem is büntető eljáráshoz kötődik (de természetesen a bíróság rendeli el). Az Európai Unió határozatban vagy rendeletben elrendelheti olyan természetes személyek és szervek vagyoni jogainak korlátozását a tagállamokban, akik (amelyek) az Unió által elfogadhatatlan tevékenységet folytatnak. Ezek a határozatok alapvetően diktatórikus rendszerek fenntartói, terrorista, háborús bűnök vagy humanitárius bűncselekmények elkövetői ellen irányulnak.

A 2007. évi CLXXX. törvény 20. §-a tételesen felsorolja, hogy melyek azok az EK tanácsi rendeltek, amelyek alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések hozhatóak. Csak néhány példa: a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2001. december 17-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1-6., 8. és 10. cikke; a Libériával szembeni további korlátozó intézkedésekről szóló 2004. április 29-i 872/2004/EK tanácsi rendelet 1-10. és 13. cikke; a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszék (ICTY) megbízatása hatékony végrehajtásának támogatására irányuló egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2004. október 11-i 1763/2004/EK tanácsi rendelet 1-9. és 12. cikke.

A Vht. 202-204. §-ában szabályozott bűnügyi zárlat szabályainak alkalmazásával kell elvégezni ezt a speciális zárlatot is, amely tulajdonképpen egyfajta vagyonbefagyasztást jelent, végrehajtása a bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik.

A bíróság az uniós jogi aktus alapján zárlatot rendelhet el. Az eljárásra értelemszerűen csak akkor kerül sor, ha az adott jogalanynak korlátozó intézkedéssel érintett vagyontárgya van Magyarországon.

Az eljárás a Vht. 10. § g. pontja szerinti „az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés”-sel indul, ez a végrehajtható okirat.

A korlátozó intézkedés addig marad hatályban, amíg az uniós jogi aktus is hatályban van.

Érdekessége még ez eljárásnak, hogy a korlátozó intézkedéssel érintett vagyon figyelemmel kísérése nem a végrehajtók, hanem a Vám és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságának a feladata. Ez a szerv jelzi a vagyon fekvése szerinti megyei bírósági végrehajtók felé, ha zárlat elrendelésének van helye. Ilyen bejelentési kötelezettsége van még a pénzmosási ügyekben egyébként bejelentésre kötelezett szerveknek, illetve a hatósági nyilvántartást vezető szerveknek.

2. Az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés (european account preservation order)

A javaslat háttere

Az Európai Unió Bizottsága már 1998. óta foglalkozik a határokon átnyúló követelések behajtásának nehézségeivel. A jelenlegi hatályos uniós szabályozást a 44/2001/EK tanácsi rendelet (Brüsszel I. rendelet) tartalmazza. Ez a rendelet azt biztosítja, hogy az egyik tagállamban meghozott bírósági határozatot egy másik tagállamban elismerjék és az ott végrehajtható legyen. Nem tartalmaz a rendelet a tényleges végrehajtási módokra vonatkozóan rendelkezéseket, mivel erre – mostanáig – kizárólag a nemzeti jog volt minden tagállamban az irányadó.

2011. májusában az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a határokon átnyúló ügyekben az adósok vagyontárgyainak befagyasztására irányuló ideiglenes intézkedések tekintetében. Az Európai Unió Bizottsága 2011. júliusában előterjesztett egy olyan javaslatot, amely forradalmasíthatja az unión belül, a határokon átnyúló jogvitákban a hitelezői igények biztosítását. Hangsúlyozom, hogy a 2011/0204 (COD) intézményközi referenciaszámú rendelet egyenlőre csak javaslat, nem hatályos jogszabály, az Európai Parlament első olvasatára vár.

A javaslat okai, céljai

A javaslat célja egy olyan jogintézmény (az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés) létrehozása, ami lehetővé tenné, hogy az unión belül a hitelezők követelésük fedezetéül – ideiglenes jelleggel – zároltathatnák az adós bankszámláit. Ez hozzájárulna az Unió belső piacának fejlesztéséhez.

Önmagában a határokon átnyúló jogi eljárások elriasztják a feleket azok jelenlegi anyagi és nyelvi nehézségei miatt. Az a hitelező, aki egy másik tagállamban kíván követelést behajtani és követelése biztosítására esetlegesen ideiglenes intézkedést elérni, számos problémával szembesül:

  • 1. a bankszámlák zárolását elrendelő végzések meghozatalának feltételei az uniós tagállamok nemzeti jogaiban igen eltérőek. Egyes tagállamokban nehezebb ilyen végzést szerezni, mint más tagállamban. Ez ösztönzi az ún. „forum shopping”-ot, vagyis amikor az igazságszolgáltatási fórumot visszaélésszerűen választják meg a felek.
  • 2. sok tagállamban igen nehéz vagy szinte lehetetlen annak felderítése, hogy az adós mely pénzintézetnél vezet bankszámlát. Ez természetszerűen megakadályozza a hitelező ideiglenes intézkedés iránti kérelmének benyújtását.
  • 3. a számlazárolást elrendelő végzés megszerzése határokon átnyúló esetben sokkal költségesebb, mint egy ugyanilyen hatályú végzésé a nemzeti jogban, ami szintén visszatartja a hitelezőket követeléseik más tagállamban való érvényesítésétől.
  • 4. a nemzeti végrehajtási rendszereknek és gyorsaságuknak eltérései megnehezítik a hitelezőknek követelésük biztosítására való igényét, amelynek sikere nagyrészt a végzés meghozatalának gyorsaságán múlik.

Ezért a javaslat különösen az alábbiakra törekszik:

  • 1. a hitelezők azonos feltételek alapján kaphassanak ideiglenes számlazárolási végzést, függetlenül a végzést meghozó bíróság székhelyétől;
  • 2. a hitelezők megszerezhessék az adós bankszámláját vezető pénzintézetekre vonatkozó információkat;
  • 3. az ideiglenes számlazárolási végzést kérő hitelezők költségeinek és késedelmeinek mérséklése;

Hosszas konzultáció eredményeként megállapítható, hogy a tagállamok támogatják a bankszámlák zárolására szolgáló önálló európai eljárás létrehozását. Az érdekeltek többsége igényelte, hogy a számlazárolást elrendelő európai végzés kizárólag ideiglenes jellegű legyen és az adós előzetes meghallgatása nélkül kerüljön meghozatalra, a meglepetésjelleg megtartása céljából. A javaslat legvitatottabb pontja az volt, hogy mely bíróság rendelkezzen joghatósággal az adós védelmében, a végzés megtámadása esetén.

A javaslat összefoglalása

Hatály (2. és 3. cikk)

A javasolt rendelet határokon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett pénzkövetelésekre lesz alkalmazható, a bíróság jellegére tekintet nélkül. Nem terjed ki a rendelet hatálya (hasonlóan a Brüsszel I. rendelethez) a fizetésképtelenség és a szociális biztonság, a választottbíráskodás körére. Szemben azonban a Brüsszel I. rendelettel, alkalmazható lesz házassági vagyonjogi kérdésekre, regisztrált élettársi kapcsolatok és öröklési vagyonjogi viták esetén.

A végzés igénybevétele (5. cikk)

A javaslat szerint a végzés meghozatala három esetben lesz kérhető:

  • 1. az ügy érdemére vonatkozó bírósági eljárás megindítása előtt, vagy ezen eljárás bármely szakaszában a hitelező kérheti a kibocsátását ;
  • 2. a származási tagállamban a végrehajtási jogcím megszerzése után, ha a végrehajtás helye szerinti tagállamban ezen jogcím alapján még nem indítható végrehajtás;
  • 3. azt követően, hogy a végrehajtás helye szerinti tagállamban végrehajtható jogcímet szerzett.

Hasonlóan az igazságügyi térség létrehozásában szereplő EK rendeletekhez, ezen javaslat melléklete is formanyomtatványok létrehozásával könnyíti meg az eljárást. Lehetőség van a kérelem kiegészítésére, kijavítására (kivéve ha a nyilvánvalóan alaptalan vagy nem elfogadható).

Joghatóság a végzés kibocsátására (6. és 14. cikk)

A számlazárolási végzést főszabály szerint az a bíróság bocsáthatja ki, amely az ügy érdemére vonatkozóan is joghatósággal rendelkezik. Több ilyen bíróság esetén az a bíróság járhat el, amelyik előtt a kérelmező az érdemi eljárást megindította vagy meg kívánja indítani.

Meghozhatja a végzést a számlát vezető bank székhelye szerinti bíróság is, de ekkor a végzés hatálya a kibocsátás helye szerinti tagállamra korlátozódik és más tagállamokban nem ismerhető el és nem hajtható végre.

Ha a hitelező már végrehajtható jogcímmel rendelkezik, kérheti a végzés meghozatalát a végrehajtható jogcímet megítélő bíróságtól is vagy azon tagállam végrehajtó hatóságától, amelyben az adós számláját vezető bank található.

A nemzeti jog alapján is kérheti a biztosítási intézkedés elrendelését a kérelmező.

A végzés kibocsátásának feltételei (7. és 12. cikk)

A javaslat megköveteli a hitelezőtől annak igazolását, hogy az ügy érdemében indított eljárásban a pernyertessége valószínűsíthető („követelése megalapozottnak látszik”) és egyidejűleg fennáll annak a valós veszélye, hogy a kérelmezett (adós) a zárolandó bankszámlán vagy bankszámlákon tartott vagyonát elviszi, elidegeníti vagy elrejti, ezáltal meghiúsítva a későbbi végrehajtás sikerességét.

A számlazárolást elrendelő bíróság kötelezheti a kérelmezőt biztosíték nyújtására annak érdekében, hogy a kérelmezettnek a biztosítási intézkedés elrendelése folytán a jövőben esetlegesen felmerülő kára megtéríthető legyen.

Az eljárás jellemzői (10., 11. és 44. cikk)

A végzés kibocsátását megelőzően a kérelmezett (adós) nem értesíthető az eljárásról, őt az eljárásban nem hallgatják meg, biztosítva annak meglepetés-jellegét. A kérelmező természetesen kérheti a másik fél meghallgatását is.

Írásbeli bizonyítás felvételre (írásbeli tanúvallomás vagy szakértői vélemény) lehetőség van. Szóbeli bizonyítás felvételre csak kivételes esetben kerülhet sor (videokonferencia vagy más kommunikációs technológia formájában) ezzel biztosítva az eljárás gyorsaságát, amely kulcsfontosságú.

Az eljárás gyorsasága érdekében a rendelet előírja, hogy amennyiben az előírt határidőket a bíróság nem tudja tartani, az előírt rendelkezéseket a lehető leghamarabb kell megtenni, a rendkívüli körülmények fenn álltát a fél kérelmére a bíróságnak indokolnia is kell.

Az adós bankszámlájára vonatkozó adatok (17. cikk)

A kérelmező – az európai számlazárolási végzés meghozatala iránti kérelmében – kérheti a végrehajtás helye szerinti tagállam illetékes hatóságától az adós bankszámlájára vonatkozó információk rendelkezésére bocsátását. Ekkor a végrehajtás helye szerinti tagállamban az illetékes bíróság (vagy más hatóság) szerzi be a szükséges adatokat.

Másik lehetőségként a tagállamok a területükön lévő összes bankot kötelezhetik annak közlésére, hogy a kérelmezett vezet-e náluk számlát.

A végzés végrehajthatósága (23. cikk)

Az egyik tagállamban kibocsátott számlazárolási végzést el kell ismerni és végre kell hajtani a többi tagállamban. A végrehajthatóvá nyilvánításhoz és elismeréshez további eljárásra nem lesz szükség.

A végzés kézbesítése (24. és 25. cikk)

A számlazárolási végzést az abban megjelölt bank(ok) részére kell kézbesíteni, kétféle módon:

  • 1. a nemzeti jog az irányadó a kézbesítés módjára, ha a bank és a végzést kibocsátó bíróság (hatóság) ugyanabban a tagállamban van;
  • 2. ha határon túlra kell kézbesíteni, a 1393/2007/EK rendeletet kell alkalmazni azzal, hogy az iratokat a bíróság vagy maga a kérelmező továbbítja a végrehajtás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának, amely kézbesíti azt a zárolandó számlát vezető banknak vagy a kérelmezettnek. Bevonja tehát a rendelet a kézbesítés körébe a végrehajtás helye szerinti tagállam hatóságait.

Az intézkedés hatályba lépésekor (a zároláskor) haladéktalanul értesíteni kell a kérelmezettet (adóst) a végzés és annak mellékletei megküldésével.

A banki végrehajtás (26., 27 és 28. cikk)

A banknak haladéktalanul végre kell hajtania a végzést az abban szereplő pénzösszeg zárolása útján.
A számlazárolási végzésben meghatározott összegen felüli pénzeszközöket a kérelmezett továbbra is szabadon felhasználhatja.

A zárolást elrendelő pénzintézet 3 munkanapon belül értesíti a zárolt összeg nagyságáról az illetékes hatóságot és a kérelmezőt. Ha az elrendelő végzésben szereplő teljes összeg zárolható, az adós számlaegyenlege nem közölhető.

Amennyiben a számlazárolási végzés az ugyanannál a banknál vezetett több számlára vonatkozik, a bank a végzést csak az abban meghatározott összeg erejéig hajthatja végre.

Jogorvoslatok (34., 35. és 36. cikk)

Az adós kérheti a számlazárolási végzés felülvizsgálatát. A kérelem elbírálására joghatósággal rendelkező bíróság meghatározása követi a Brüsszel I. rendelet rendszerét.

  • 1. Fő szabály szerint a kérelmezett a végzést kibocsátó bíróságtól kérheti a végzés felülvizsgálatát.
  • 2. Kivételesen a végrehajtás helye szerinti tagállam bíróságainál is benyújtható a jogorvoslati kérelem, például a végrehajtás alól mentes összegekre vonatkozó kifogás. Ebben az esetben formanyomtatvány bevezetésével megkönnyíti a rendelet a fél eljárását.
  • 3. Eltérő a joghatósági szabály az adósok körében a fogyasztókra, munkavállalókra és a biztosítottakra vonatozóan. Ezen adósok a lakóhelyük szerinti tagállamban is benyújthatják jogorvoslati kérelmüket.

További rendelkezések

Az eljárási költségek mérséklése céljából a jogi képviselet nem kötelező az európai eljárásban. Ugyanakkor a nemzeti jog előírhatja a felek számára a jogi képviseletet, ha az adós vitatja a végzést.

A számlazárolási végzés iránti kérelem illetékköteles, de az eljárás illetéke nem lehet magasabb, mint a nemzeti jog szerint egyenértékű intézkedés kérelmezésének illetéke és nem lehet aránytalan a követelés összegéhez viszonyítva. Nem lehet továbbá olyan magas az illeték összege, hogy visszatartsa a kérelmezőt az eljárás igénybevételétől.

Az európai eljárás költségeit a pervesztes fél viseli, melyről az ügy érdemében eljáró vagy a végzést hatályon kívül helyező bíróság dönt.

A pénzintézetek csak akkor számolhatnak fel díjat az eljárásukért, ha a nemzeti jog szerinti egyenértékű intézkedés esetén erre jogosultak.

Összességében elmondható, hogy a rendelet hatálybalépése nagy mérföldkő lesz az európai jogi együttműködés területén, nagy mértékben meg fogja könnyíteni és biztonságosabbá teszi az európai végrehajtást.
 


1 BH 2002.441, BH 2003.110, BH 2001.23, BH 2002.147, BH 2002.102,
2 BH 1995.481.
3 BH 1998.183.