Nem változtatott 1,00 százalékos irányadó kamatlábán az Európai Központi Bank kormányzótanácsa csütörtöki kamatdöntő ülésén.

Elemzők a kamatszint tartására számítottak azt követően, hogy az EKB novemberben és decemberben is 25 bázisponttal csökkentett irányadó kamatlábán. Korábban az EKB kormányzótanácsa áprilisban, majd júliusban 25 bázispontos kamatemelést hajtott végre az erősödő inflációs nyomás miatt, azt követően, hogy közel két évig rekordalacsony, 1,00 százalékos szinten tartotta az alapkamatot.

Az új EKB-elnök Mario Draghi november eleji kinevezése óta jelentősen enyhített monetáris politikáján a frankfurti székhelyű szervezet. A két kamatcsökkentés mellett az EKB-elnök a decemberi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón hároméves likviditási tendert hirdetett meg, amelynek eredményeként csaknem 500 milliárd eurónyi többletlikviditáshoz jutott decemberben az euróövezeti bankrendszer.

Ezen felül az EKB lazított a központi banki tendereken való részvétel fedezeti kritériumain. A monetáris politika enyhítésében azonban szünetet tartott januárban az EKB, elsősorban az euró gyengülése, a bőséges likviditási lépések, illetve a továbbra is magas infláció miatt. Piaci vélemények szerint a – korábban – rendkívül konzervatív monetáris politikai hagyományokat valló intézménynél egyfajta tabunak minősül, hogy nem csökkentik 1,00 százalék alá a kamatszintet.

A piac mindazonáltal arra számít, hogy februárban tovább folytatja kamatcsökkentési ciklusát a szervezet és ismét 25 bázispontos kamatvágásról dönt.

Az euró dollár árfolyama a piaci turbulencia augusztusi kezdete óta esik. Az akkori 1,45 dollár körüli árfolyamról az újévre mintegy 12 százalékkal 1,28 dollár alá csökkent az euró dollár jegyzése.

Az euróövezeti infláció – az Eurostat, Európai Unió statisztikai hivatalának múlt heti gyorsbecslése szerint – csökkent decemberben, a novemberi éves 3,0 százalék után 2,8 százalék volt. Az EKB “2 százalék körüli, ám azt meg nem haladó” inflációs célt követ.

Mario Draghi 14:30-kor tart sajtótájékoztatót ahol várhatóan az euróövezeti válságkezelésről, illetve az olaszországi piaci feszültségekről is szól majd.