Levélben biztosította a miniszterelnök az Európai Bizottság elnökét arról, hogy Magyarország módosítani fogja az EU által kifogásolt törvényeket. Orbán Viktor az Európai Parlament plenáris ülésén azt mondta, gyors eredményeket vár a kettejük jövő keddi találkozójától. José Manuel Barroso Strasbourgban felkérte a magyar kormányt, hogy tartsa tiszteletben a demokrácia alapelveit.
Bár mindössze egyórásra tervezték az Európai Parlamentben a magyar politikai helyzetről szóló plenáris vitát, a miniszterelnök és a bizottsági elnök részvételével is zajló napirendi pontról végül közel három órán keresztül vitatkoztak a képviselők. Az ülésen az Európai Bizottság elnöke és a kormányfő is megerősítette, hogy Orbán Viktor szerda reggel levelet küldött Brüsszelnek, amelyben biztosította a Bizottságot, hogy a magyar Országgyűlés módosítani fogja a kifogásolt törvényeket.
Legalábbis José Manuel Barroso bizottsági elnök úgy fogalmazott, hogy „Orbán Viktor miniszterelnök jelezte felém, hogy szándékában áll módosítani a kívánt jogszabályokat, és a következő napokban a kormánya együtt dolgozik majd a Bizottsággal annak érdekében, hogy a felvetett kérdésekre jogi megoldást találjunk”. Orbán Viktor a vitában kifejtette, „a Bizottság problémái könnyen, egyszerűen, gyorsan orvosolhatók. A jövő heti találkozónktól gyors eredményeket remélek”.
Orbán jövő kedden utazik Brüsszelbe, mivel azonban az Országgyűlés február közepéig nem ülésezik, rendkívüli ülés összehívásáról pedig szerda estig nem esett szó, egyelőre kérdéses, hogy január 24-re milyen megoldást tud a kormányfő prezentálni Barroso elnöknek. Orbán Viktor mindenesetre a plenáris vitában, és az azt követő sajtótájékoztatón is jelezte, hogy nem lesz akadálya a megegyezésnek.
A miniszterelnök azt mondta, a magyar kormány olyan pontokon is hajlandó változtatni, amit a Bizottság csak most kifogásol, előtte 20 évig nem érezte problémának, holott ezek közül több már 20 éve benne van a magyar törvényekben. Példaként említette a jegybanktörvény azon pontját, amely szerint a magyar kormány képviselője részt vehet a Monetáris Tanács ülésein. „A Bizottság jogi érvei előtt nem, csak a hatalma előtt hajolok meg” – fogalmazott a kormányfő.
Hozzátette, egyetlen pontja van a jogszabálynak, amellyel kapcsolatban komoly vita van a kormány és a Bizottság között, ez pedig a jegybankelnök és a Monetáris Tanács tagjainak azon kötelessége, hogy felesküdjenek az alkotmányra. „Az Európai Bizottság ragaszkodik ennek a rendelkezésnek a törléséhez, holott „ennek a gazdasági jelentősége csekély, szimbolikusan viszont fontos lenne nekünk”. A Magyar Nemzeti Bank – mivel nem vagyunk eurózóna-tagok – viszont egy nemzeti intézmény, és az összes többi nemzeti intézmény vezetője is felesküszik az alaptörvényre – mondta Orbán Viktor. „De ha a Bizottság ragaszkodik ehhez, kész vagyunk ezt is megfontolni” – tette hozzá a miniszterelnök.
Úgy vélekedett, hogy a Bizottság által kifogásolt rendelkezések egyike sem érinti az új magyar alkotmányt. „A kifogások közül kettő is csak az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe ütközik”. Megvédte a magyar igazságszolgáltatási rendszert is, szerinte a bírók és ügyészek nyugdíjkorhatárának ügye nem igazságügyi, hanem nyugdíjkérdés. Kifejtette, a magyar kormány éppen az ezen a területen tapasztalható diszkriminációt szünteti meg a kifogásolt paragrafussal: „a bírók és ügyészek nyugdíjkorhatárát csökkentjük, például a rendőrökét tűzoltókét pedig növeljük, így próbáljuk elérni, hogy a közszférában dolgozók jelentősen különböző nyugdíjkorhatára közeledjen egymáshoz”.
Orbán Viktor – ugyancsak az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében – elmondta azt is, hogy senki nem mozdította el a pozíciójából az egykori Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét. Mint mondta, egy bírói szervezet tanácsára építették bele a jogszabályba, hogy legalább ötéves magyarországi bírói gyakorlata legyen a legfelsőbb bírói szervezet vezetőjének. Az addigi elnök viszont ennek a feltételnek nem felelt meg.
Újságírói kérdésre válaszolva a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének lehetséges összevonásáról azt mondta, „ha úgy gondolja a Bizottság, hogy a PSZÁF és az MNB maradjon külön, akkor külön maradnak”.
Barroso üzenete
Az Európai Bizottság elnöke a vitában egyrészt megismételte, hogy a testület kedden három kötelezettségszegési eljárás megindításáról döntött (a jegybanktörvény, az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírók nyugdíjkorhatára kapcsán), de jelezte azt is, hogy a bírói szervezet átalakításával kapcsolatban is levelet küldött a testület Budapestnek, amelyben egyelőre csak információkat kér a kormánytól az intézkedésről.
Barroso előrevetítette, hogy „ebben az ügyben további tisztázást kértünk a kabinettől, és ha ezek nem lesznek kielégítőek, vagy nem ad a kormány megfelelő választ ezekre, a Bizottság nem fog habozni megtenni további intézkedéseket. Bizottsági források a BruxInfónak megerősítették, hogy mindez egy negyedik kötelezettségszegési eljárás megindítását jelentheti Magyarországgal szemben. A bizottsági elnök kijelentette, hogy a testület számára prioritást élvez a magyar ügyek mielőbbi megoldása.
José Manuel Barroso a strasbourgi beszédének második felében komoly politikai üzenetet is küldött Magyarországnak, amely megfigyelők szerint szokatlan és egyedülálló az Európai Unióban. A bizottsági elnök azzal fordult Orbán Viktorhoz, hogy „a magyar hatóságok tartsák tiszteletben a demokrácia és a szabadság alapelveit, és ne csak a normák terén, hanem a gyakorlatban is alkalmazzák őket a politikai és a társadalmi életben”. A politikus azt mondta, „minden demokratikus erőnek érdekében áll, hogy együtt dolgozzon a magyar demokrácia konszolidálásáért”.
Az elnök megemlítette, hogy Neelie Kroes alelnök kedd este ismét levelet küldött a magyar kormánynak, amelyben megismételte a médiarendszerrel kapcsolatos aggodalmait.
Barroso hangsúlyozta, a vita nem Magyarország ellen van, hanem Magyarországgal és Magyarországért.
Készenléti hitelkeret
Az Európai Bizottság elnöke beszédében utalt arra, hogy a testület világossá tette Budapest számára, hogy a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének kérdését rendezni kell, mielőtt megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások az EU-val és az IMF-fel a hitelkérelemről. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök a vitát követő sajtótájékoztatón azt mondta, Magyarországnak nincs szüksége pénzre, csak egy biztonsági védőhálóra. Orbán Viktor magyarázata szerint „attól tartunk, hogy miután a következő időszakban a kötvénypiacokon nagyon sok országnak, például Olaszországnak és Spanyolországnak, sok hitelt kell felvennie, előállhat olyan helyzet, hogy nem tudjuk majd eladni az állampapírjainkat a piacokon. Inkább eladnánk magas kamattal a kötvényeinket, minthogy olcsó európai pénzt használjunk” – fejtette ki a kormányfő.
EP-vita
A közel háromórás parlamenti vitában külön engedéllyel felszólalhatott a miniszterelnök is, aki a konkrét törvényekkel kapcsolatos álláspontján (lásd fent!) túl arról beszélt, hogy „Magyarországon átfogó mély, nagyszerű és izgalmas megújítás történt az elmúlt másfél évben”. Szerinte a kormány átszervezte valamennyi nagy ellátórendszert, „ez persze érdeksérelemmel, lobbi, üzleti és erőcsoportok érdekeinek megsértésével járt” – tette hozzá.
Beszélt az új alkotmányról is, amely szerinte az európai tagállami gyakorlat és az uniós alapdokumentumok figyelembevételével készült. Természetesnek nevezte ugyanakkor, hogy ilyen mértékű átalakításnál, és ilyen mennyiségű új törvénynél felmerülnek vitás kérdések.
Javasolta az európai parlamenti képviselőknek, hogy előbb olvassák el az alaptörvényt, és utána mondjanak véleményt róla, hiszen – mint utalt rá – a vitában hallott vádak „hemzsegtek a tárgyi tévedésektől és félreértésektől”.
Az Európai Néppárt frakcióvezetője megvédte a kormányfőt. Joseph Daul szerint nincs értelme az EP-vitának, a magyar jogrendszer uniós megfelelésének vizsgálata ugyanis az Európai Bizottság feladata. Ugyanígy nyilatkozott a vitában felszólaló többi néppárti képviselő is, többük kettős mércének nevezte azt, ahogyan az Európai Parlament egyes frakciói kezelik a magyar ügyet. A német Manfred Weber felidézte, hogy 2009-ben, a szlovák államnyelvtörvény idején „nem volt ilyen hangos az Európai Parlament. Azért, mert azt a jogszabályt egy szocialista kormány hozta? – tette fel a kérdést a néppárti politikus.
A szocialisták kedden megválasztott új frakcióvezetője kérte, hogy a Néppárt és a magyar kormány ne bagatellizálja a magyar-ügyet, és ne is szűkítse le az ezzel kapcsolatos vitát néhány törvényre. Hannes Swoboda szerint a törvények mögött meghúzódó gondolkodás a lényeg, és szerinte ez aggályos. Az osztrák képviselő felvetette, hogy Horvátország uniós csatlakozását Magyarország komolyan támogatta, de szerinte „Horvátországot nem vették volna fel az EU-ba, ha olyan igazságügyi rendszere lenne, mint Magyarországnak”.
Több szocialista képviselő is csalódottságának adott hangot amiatt, ahogyan a Néppárt képviselői viselkedtek a vitában, érthetetlennek nevezve, hogy miért védi a jobboldali-konzervatív pártszövetség a magyar kormányt.
A liberális és a zöld frakció ismét az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárás megindítását követelte, elsőként a többi EP-képviselőcsoportból. Ez az az eljárás, amely végén az EU kimondaná, hogy egy tagállamban rendszeresen megsértik az emberi jogokat, és ennek egy szankciója lehet egy tagállam szavazati jogának a felfüggesztése.
Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető azt mondta, a magyar problémák listáját nem ő állította össze, hanem egy sor nemzetközi és civil szervezet, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és más tagállamok. Az egykori belga kormányfő megjegyezte, hogy szerinte rossz útra tévedt a magyar miniszterelnök.
A zöldek frakciójának társvezetője a miniszterelnök európai baloldal támadásával kapcsolatos gondolatba kapaszkodott bele. Daniel Cohn-Bendit feltette a kérdést, „Angela Merkel, Alain Juppé és Hillary Clinton is része ennek az európai baloldalnak?” – utalva arra, hogy a három politikus is kritikákat fogalmazott meg a magyar kormány politikájával szemben. Cohn-Bendit – ahogyan a legutóbbi EP-vitában, így – ezúttal is Hugo Chavezhez és Fidel Castróhoz hasonlította Orbán Viktort.
„Indítsuk meg a 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország ellen, küldjünk delegációt Magyarországra, és az majd kivizsgálja a helyzetet. Ha tévedtem, bocsánatot fogok kérni Öntől” – mondta Daniel Cohn-Bendit.
Meglepően megosztott volt viszont a kérdésben az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciója. Bokros Lajos hosszasan bírálta Magyarországot, kettős válsággal (gazdasági és politikai) jellemezve az állapotokat, addig a lengyel Ryszard Legutko ugyancsak kettős mércét emlegetett, és sok sikert kívánt Orbán Viktornak.
A többi frakcióból felszólaló képviselők nagyjából igazodtak a képviselőcsoport központi álláspontjához. Visszatérő elem volt a vitában több frakció részéről, hogy vajon Magyarországot ma felvennék-e ilyen feltételek mellett az Európai Unióba; hogy a vita nem a magyar állampolgárok ellen irányul; és hogy Magyarországot nem az EU, hanem a magyar kormány politikája bünteti.
