Megállapodtak az euróövezeti országok pénzügyminiszterei (Eurogroup) hétfőn annak a szerződésnek a szövegében, amely szerint még idén létrejön a zóna stabilitását biztosító állandó mechanizmus (ESM).
A szöveg egyik újítása, hogy az elvben összesen akár 500 milliárd eurós pénzügyi támogatás nyújtására képes mechanizmust csak olyan országok vehetik igénybe, amelyek ratifikálják a fokozott pénzügyi fegyelemre vonatkozóan készülő paktumot is.
Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszteri csoport elnöke a brüsszeli ülést lezáró éjszakai sajtótájékoztatón elmondta: egyetértettek abban is, hogy a pénzügyi fegyelemre vonatkozó új megállapodás legfrissebb szövegváltozata szintén jó alap a megegyezésre, így a jövő héten az uniós tagországok állam- és kormányfőinek tárgyalóasztalára kerülhet. Ezt a megállapodást az uniós vezetők márciusban remélik aláírásra kész állapotba hozni.
Az ESM a jelenlegi ideiglenes eszközt (EFSF) váltja fel júliustól, de még az utóbbi is érvényben marad jövő nyárig – erősítette meg Juncker. Hozzátette, hogy a két mechanizmus kapacitását a következő hónapokban még egyszer felülvizsgálják.
A hétfői megállapodáshoz helyszíni források szerint meg kellett győzni Finnországot arról, hogy tegyen le követeléséről, miszerint a mechanizmus igénybe vételével kapcsolatos döntések csak egyhangúlag születhetnek meg. A most kimunkált kompromisszum szerint ehelyett több mint négyötödös (pontosan 85 százalékos) többségre lesz szükség, illetve bizonyos esetekben rendelkezésre áll egy kimaradási lehetőség is egy-egy döntésből.
A mechanizmus állandó tőkéje 80 milliárd euró lesz, ezt a benne részt vevő országok öt év alatt adják össze gazdasági súlyukat tükröző elosztásban.
A most lényegében jóváhagyott szerződést várhatóan a jövő hónapban írják alá, és azt követően a részes államok parlamentjeinek ratifikálniuk is kell.
Nem sikerült viszont megállapodniuk a minisztereknek a görög államadósság magánhitelezők általi átütemezésének egyes, még tisztázatlan részleteiről. Az Eurogroup a brüsszeli források szerint további tárgyalásokat tart szükségesnek a hitelezők, valamint a görög kormányzat között a jelenlegi értékpapírokat felváltó újak jelenleg 4 százalékosra tervezett kamatairól és néhány más részletéről.
Juncker úgy fogalmazott, hogy az átlagos kamatnak 3,5 százalék alatt kell lennie ahhoz, hogy Athén a tervezett mértékben csökkenteni tudja adósságát az évtized végéig.
Az uniós illetékes mindazonáltal Görögországot is sürgette, hogy dolgozzon ki újabb ambiciózus tervet a további takarékosság jegyében. Ismételten leszögezte ugyanakkor, hogy Athén helye az euróövezetben van.
Ebben a témában a pesszimistább brüsszeli várakozások szerint várhatóan csak a jövő hónapban születik megegyezés.
Ezzel együtt a piacok derűlátóbbá váltak a megállapodást illetően, és késő este javult az euró árfolyama a dollárhoz képest.
Klaus Regling, az EFSF igazgatója a találkozó után nyilatkozva kitért arra, hogy az egyik vezető nemzetközi hitelminősítő nemrégiben csökkentette számos euróövezeti ország addigi legmagasabb besorolását. Úgy vélte, a mechanizmus kapacitásában ez nem jelent korlátozást. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a leminősítésre adott pénzügyi piaci reakció mérsékelt volt.
Az euróövezeti miniszterek találkozóját követően kedden a teljes EU 27 pénzügyminisztere tart formális tanácsülést. Annak egyik témája a Magyarország ellen túlzott államháztartási hiány miatt folyó eljárás folytatására tett európai bizottsági javaslat.
