Április elején kezdődhet az új jogszabályok alkotására vagy régiek módosítására vonatkozó lakossági kezdeményezések vizsgálata az Európai Unióban – erősítette meg az Európai Bizottság csütörtökön, a témáról Brüsszelben tartott tanácskozáson.
Az úgynevezett európai polgári kezdeményezés intézményét a 2009 végén életbe lépett Lisszaboni Szerződés vezette be. Ez az új jogintézmény lehetővé teszi, hogy egymillió (a tagállamok legalább egynegyedéből származó) polgár felkérje az Európai Bizottságot: terjesszen elő jogi aktusokra vonatkozó javaslatokat a hatáskörébe tartozó területeken.
A rendszer gyakorlati működését meghatározó rendeletet közel egy évvel ezelőtt fogadták el, de – mint a brüsszeli bizottság közleménye emlékeztet – a nyilatkozatok hitelességének igazolására szolgáló mechanizmusok kialakításához a tagállamoknak időre volt szükségük, ezért csak most kezdődhet az érdemi munka.
A polgári kezdeményezések szervezőinek a szabályozás szerint egy év áll rendelkezésükre, hogy összegyűjtsék a szükséges támogató nyilatkozatokat. A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak igazolniuk kell az érvényes nyilatkozatok számát. A brüsszeli bizottság ezt követően három hónapon belül megvizsgálja a kezdeményezést, és eldönti, hogyan szándékozik eljárni az ügyben.
A csütörtöki brüsszeli konferencia előadói között szerepelt Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke, Nicolai Wammen, az uniós ügyekért felelős dán miniszter és több, a polgári kezdeményezésről szóló jogi aktus létrejöttében tevékeny szerepet vállaló európai parlamenti (EP) képviselő is.
Részt vett a tanácskozáson Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője is, aki – az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint – elsősorban arról beszélt, hogy új lendületet kell adni “a 2000-es években egyre jobban háttérbe szoruló kisebbségvédelmi ügynek”. “Az európai uniós fórumok eddig alig mutattak fogékonyságot a kisebbségvédelmi kérdések iránt, pedig a téma, amely az Európai Unió lakosságának 8 százalékát, azaz közel 40 millió európai polgárt közvetlenül érint, megkerülhetetlen” hangoztatta a képviselő. Tabajdi szerint “nagyszabású, összeurópai kezdeményezésekre van szükség, amelyek felrázzák és összefogásra ösztönzik a nemzeti kisebbségi közösségeket, és megszólítják a többségi társadalom kisebbségbarát képviselőit is”.
Az Európai Parlamentben működő kisebbségügyi frakcióközi munkacsoport újonnan megválasztott társelnöke hangsúlyozta: jelentős előrelépés lenne, ha uniós jogi dokumentumokban is elismernék a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait.
