Állásfoglalást fogad el csütörtöki plenáris ülésén az Európai Parlament Magyarországról. A baloldali képviselőcsoportok a jövő hét elején kezdenek el tárgyalni egy közös tervezet összeállításáról, de mint megtudtuk, a Néppárt és a konzervatívok is külön javaslattal készülnek.
Elítélő határozatot akarnak az Európai Parlament baloldali képviselőcsoportjai elfogadni az Európai Parlament jövő heti plenáris ülésén. Szocialista, liberális, zöldpárti és egyesült baloldali kezdeményezésére az EP házbizottságának megfelelő Elnökök Konferenciája csütörtökön többségi szavazással úgy döntött, hogy csütörtökön kerülhet napirendre a szavazás egy olyan határozati javaslatról, amelynek szövege még egyelőre nem ismert, és vélhetőleg nem is egy javaslatról kell majd szavazniuk a képviselőknek.
A jogi kötőerővel nem bíró majdani dokumentum tervezetéről jövő hét elején kezdik majd meg az egyeztetéseket a frakciók – mondták pénteken a BruxInfo kérdésére egybehangzóan a frakciók képviselői, de hogy hány képviselőcsoport lesz hajlandó „közösködni”, és mi lehet a tartalma a dokumentumnak, arról egyelőre csak találgatni lehet.
Az Európai Néppárt, mint a frakció sajtófőnöke elmondta, külön határozati javaslatot készít. Bár Robert Fitzhenry nem volt hajlandó részleteket elárulni ennek tartalmáról, de vélhetőleg a közelmúltban többször is hangoztatott néppárti álláspontot próbálja majd állásfoglalás-tervezeti formába önteni a frakció. Eszerint a magyar ügy tárgyalásának nincs helye az Európai Parlamentben, az Európai Bizottság és Magyarország között tartalmas párbeszéd zajlik, és szerintük ebben a mederben is kellene tartani a magyar ügyet.
A Néppárt képviselői a csütörtöki EP-meghallgatáson, és a Magyarországról szóló januári strasbourgi vitában is védelmükbe vették a magyar kormányt, és jelezték, hogy az EP kettős mércét alkalmaz, amikor keményen elítéli a magyar intézkedéseket, de szerintük nem lépett fel ugyanilyen határozottsággal több, korábbi, szocialista kormány által hozott döntés ellen.
Az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciója ugyancsak saját határozati javaslatot nyújt be – tudta meg a BruxInfo a képviselőcsoport munkatársától, ám az – hasonlóan a tavalyi, médiatörvénnyel kapcsolatos határozathoz – nem nyilvánít véleményt az ügyben. A frakció mindössze egy hárompontos állásfoglalást szeretne elfogadtatni az EP-vel, amely kimondaná, hogy a magyar ügyet „békén kell hagyni, majd az Európai Bizottság kivizsgálja ezt”.
Úgy tudjuk, hogy – ahogyan tavaly a médiatörvénnyel és az alkotmánnyal kapcsolatos határozatok elfogadásakor, így most is – a szocialista, a liberális, a zöld, és az egyesült baloldali frakció szeretne zöld ágra vergődni egymással, és a most még távolinak tűnő álláspontokat egyetlen közös állásfoglalási tervezetbe gyúrni.
A liberálisok és a zöldek – összhangban az elmúlt hetekben tett nyilatkozataikkal – olyan határozatot szeretnének, amely az EU Alapszerződésének 7-es cikke szerinti eljárást indítaná el, vagy legalábbis erre szólítaná fel az Európai Parlamentet. A két képviselőcsoport véleménye között nincs lényegi különbség, a szocialista frakció 184 tagjának támogatására viszont szükségük lenne ahhoz, hogy meglegyen az egyébként is minimális többségük egy határozat elfogadásához.
A szocialista képviselőcsoport viszont egyelőre túl radikális lépésnek tartja a 7-es cikk alkalmazását, és ahogyan a frakció sajtófőnöke a BruxInfónak fogalmazott, ilyen lépést egyelőre nem fognak támogatni. Mint mondta, a képviselőcsoport mindenképp szeretné megvárni azt, hogy a magyar kormány mit válaszol azokban a levelekben, amelyeket a kötelezettségszegési eljárások első lépcsőjeként február 17-ig el kell küldenie Brüsszelnek, és amelyekben magyarázatot, felvilágosítást, esetleg törvénymódosítási tájékoztatást is ad az Európai Bizottság részére a kifogásolt törvényekről.
A szocialista frakcióvezető pénteken Budapesten találkozott parlamenti képviselőkkel és civilekkel. Hannes Swoboda a találkozók után kijelentette, „ha a magyar kormány nem módosítja megfelelően a törvényeket, akkor eggyel előrelépünk, és számításba vesszük a 7-es cikk alkalmazását”.
Mindez viszont aligha derülhet ki a csütörtökre tervezett EP-szavazás előtt, a magyar kormánynak ugyanis jövő péntekig van ideje arra, hogy elküldje a válaszát Brüsszelnek, és egyelőre semmi nem utal arra, hogy ezt előbb megtenné. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes csütörtökön az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságán úgy fogalmazott, „rövidesen elküldjük a leveleket”, más kormányzati szereplők szerint pedig „határidőre válaszolni fogunk”.
Mindezzel együtt is a zöld és a liberális frakció is úgy látja, hogy a négy baloldali képviselőcsoport addig is megállapodhat egy közös szövegben. Egy zöldpárti forrás úgy fogalmazott, „a szocialistáknak is megfelelő lehet, ha csak közvetetten utalunk a 7-es cikkre a majdani tervezetben”.
A zöld frakció tudni véli, hogy az Európai Bizottság kedden valamifajta tájékoztatást ad az Európai Parlamentnek a magyar ügy állásáról, és csak ezen információk fényében, aznap délután kezdődhet meg a határozattervezet összeállítása, amiről két nap múlva délben már szavaznak is a képviselők.
