Az aggályosnak ítélt magyar törvények módosítására szólítja fel az Európai Parlament a kormányt abban az állásfoglalás-tervezetben, amelyet négy baloldali frakció készített, és amelyről csütörtökön szavaznak Strasbourgban a képviselők. Az EP a BruxInfo birtokába került határozat tervezetében átfogó vizsgálat elindítására kéri az Európai Bizottságot az Alkotmánybíróság hatásköre, a média-, az egyházi-, és a választójogi törvény kapcsán is.

Ahogyan tavaly márciusban a médiatörvényt bíráló EP-határozat szavazása előtt, úgy ezen a héten is három állásfoglalás-tervezetet is benyújtottak az európai parlamenti frakciók Magyarországgal összefüggésben, miután múlt csütörtökön az EP házbizottságának megfelelő Elnökök Konferenciája úgy döntött, az eheti strasbourgi plenáris ülés csütörtöki napján szavazhatnak a képviselők a Magyarországról szóló határozatokról.

A márciusi minta alapján most is külön javaslatot nyújtott be az Európai Néppárt, külön az Európai Konzervatívok és Reformisták, és közös dokumentummal készül a szocialista, a liberális, a zöld, és az egyesült baloldali frakció is. Jóllehet, egyik pártnak, vagy alkalmi koalíciónak sincs matematikai többsége az Európai Parlamentben, de a médiatörvénnyel kapcsolatos márciusi, és az alkotmánnyal összefüggő júliusi voksolásokkor is megkapta a többséget a négy képviselőcsoport közös tervezete, elsősorban az átszavazó néppárti képviselők támogatásával.

7-es cikk

Az Európai Parlament baloldali frakció nem javasolják közvetlenül az EU Alapszerződésének 7-es cikke szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen – derül ki a négy frakció közös állásfoglalás-tervezetéből. A BruxInfo birtokába került dokumentum ezzel összefüggésben „mindössze” arra szólítja fel az EP házbizottságaként működő Elnökök Konferenciáját, hogy “vizsgálja meg további lépések, például a 7-es cikk szerinti eljárás alkalmazását”.

Információink szerint ezen a ponton húzódott a legmélyebb ellentét a négy képviselőcsoport, pontosabban a szocialisták és a másik három frakció között, hiszen míg a liberálisok, a zöldek és az Egyesült Baloldal közvetlenül a 7-es cikk első paragrafusa szerinti eljárás megindítását javasolta volna Magyarország ellen (lásd keretes írásunkat!), addig a szocialista képviselőcsoport ennél jóval enyhébb álláspontot képviselt.

A második legnagyobb EP-frakció mindenképpen megvárná azt, hogy a magyar kormány mit válaszol az Európai Bizottságnak a jegybanktörvény, a bírók nyugdíjkorhatára és az adatvédelmi biztos függetlensége ügyében, amellyel kapcsolatban a testület kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és amellyel kapcsolatban éppen péntekig várja a kabinet tájékoztatását Brüsszel. Hannes Swoboda frakcióvezető viszont múlt pénteken Budapesten jelezte, hogy a személyes látogatása sem oszlatta el az aggályait, és ha „az Orbán-kormány nem reagál kellőképpen az uniós aggodalmakra, akkor a szocialisták sem fognak habozni a 7-es cikket illetően”.

A frakcióvezető kedden megismételte, a 7-es cikk szerinti eljárás megindítására úgy tekintenek, mint az utolsó lehetséges fegyverre, és ennek is kizárólag azt a szakaszát tartják elképzelhetőnek, amely nem a szankciókra, hanem az ellenőrzésre vonatkozik.

Teljes jogi felülvizsgálat

A négy frakció által benyújtott, de jogi kötőerővel nem bíró állásfoglalás tervezetében a készítők az eddig aggályosként említett törvények teljes felülvizsgálatára szólítják fel az Európai Bizottságot. A képviselők szerint mindennek célja, hogy biztosítva legyen az igazságszolgáltatás függetlensége, ezen belül is az Országos Bírósági Hivatal, az ügyészség és a bírói szervezet politikamentes működése, valamint az, hogy “a függetlenül kinevezett bírók mandátumát ne lehessen önhatalmúlag lerövidíteni”.

Biztosítani kell emellett a határozatot jegyző frakciók szerint a jegybanktörvény európai megfelelését, az adatvédelmi hatóság függetlenségét. Az EP szerint a kormánynak erre garanciát kell adnia a törvény betűjében és alkalmazásában is.

A négy képviselőcsoport követeli, hogy az Alkotmánybíróság kapja vissza az eredeti hatásköreit, tehát a jövőben vizsgálhassa a költségvetési kérdéseket érintő törvények alkotmányosságát is – olvasható a határozattervezetben.

Kitér az állásfoglalás a médiarendszer függetlenségére, a médiapluralizmus megteremtésére, valamint arra is, hogy a Médiatanácsban helyet kell kapniuk az ellenzéki pártoknak és a civil szervezeteknek is. A dokumentumból kiderül, a frakciók aggódnak amiatt is, hogy az ellenzék szerintük nem gyakorolhatja a demokratikus jogait.

Az Európai Bizottság majdani vizsgálatának ki kell terjednie arra is, hogy az új választójogi törvény megfelel-e a demokratikus európai előírásoknak, és tiszteletben tartja-e a “politikai alternatívát”. Kéri az EP azt is, hogy az egyházi törvény biztosítsa Magyarországon a valódi vallásszabadságot, és az Országgyűlés ne kétharmados többséggel dönthessen az egyházak regisztrációjáról.

A BruxInfo birtokában lévő dokumentum arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy az ezekben az ügyekben hozott, és majdan hozandó törvénymódosításokat a testület különös figyelemmel monitorozza, és figyelje azt is, hogy a módosított jogszabályokat Magyarország hogyan alkalmazza a gyakorlatban. A képviselők a határozattervezetben arra is felszólítják a Bizottságot, hogy a testület kérje ki a Velencei Bizottság véleményét az “új alkotmányos csomagról”, azaz az alkotmányról, annak átmeneti rendelkezéseiről, és az ehhez kapcsolódó sarkalatos törvényekről.

A négy frakció a dokumentumban súlyos aggályait fejezi ki a magyar helyzet miatt, ami a “demokrácia gyakorlati alkalmazását, a jogállamiságot, az emberi és szociális jogok tiszteletben tartását, valamint a fékek és ellensúlyok meglétét” illeti. Az EP képviselői felszólítják a kormányt arra, hogy “feleljen meg az ajánlásoknak, az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság tiltakozásainak, és kéréseinek”, emellett kérik a kabinetet, hogy módosítsák az összes aggályos jogszabályt.

Néppárti és konzervatív határozattervezetek

Külön készül a csütörtöki szavazásra a két jobboldali frakció is, amelynek tagjai kölcsönösen biztosították a BruxInfót arról, hogy nem fogják támogatni sem a baloldali képviselőcsoportok, sem a másik jobboldali frakció határozattervezetét.

Információink szerint azonban a néppárti és a konzervatív állásfoglalási javaslat lényegében ugyanazt célozza. A Néppárt által benyújtott dokumentum Magyarország – alkotmányozással kapcsolatos – szuverenitását hangsúlyozza. Emellett a jobboldali pártcsalád a határozatban visszautasítja a magyar kormányt ért vádakat, de hangsúlyozza azt is, hogy az Európai Bizottságnak be kell tartatnia az uniós jogot minden tagállamban. Ez a központi gondolata a konzervatívok tervezetének is, jóllehet, a képviselőcsoport a néppártinál enyhén kritikusabban fogalmaz.

A Néppárt frakcióelnöke a 7-es cikkel összefüggésben azt mondta, “Daniel Cohn-Bendit képviselőtársammal ellentétben én előbb gondolkozom, utána cselekszem”. Joseph Daul szerint érthetetlen, hogy a baloldali frakciók miért akarnak már most határozatot elfogadtatni Magyarországról, holott eredetileg azt csak a márciusi plenáris ülésre tervezték. A francia politikus szerint márciusig még a magyar kormány sok megnyugtató intézkedést hozhat, ezért szerinte várnia kellene minden frakciónak.