Heteken belül felvilágosítást vár az Európai Bizottság Magyarországtól a béren kívüli juttatások új rendszeréről, amely egyes piaci szereplők szerint versenytorzítóan és diszkriminatív módon hozza helyzetbe az étkezési utalvány kedvezményes kibocsátására egyedül jogosult állami alapítványt.
Vizsgálni kezdte az Európai Bizottság a béren kívüli juttatások (cafeteria) rendszerét jelentősen átformáló személyi jövedelemadó törvény módosítását – értesült a BruxInfo bizottsági forrásból.
A testület tájékoztatása szerint piaci szereplők panaszai nyomán fogtak a január elsejétől hatályba lépett intézkedések európai jogi vizsgálatába, melynek alapvető kérdése: diszkriminatív-e a magyar jogszabály egyes cégekkel szemben, és a törvény sérti-e a tőke és a szolgáltatások szabad áramlását. Ehhez kapcsolódóan Franciaország, amely különböző kibocsátócégek révén érintett az ügyben, már a legmagasabb szinten is módosítást kért a kormánytól.
A Bizottság egy sor kérdést küldött a magyar kormánynak a jogszabállyal összefüggésben, és mint a belső piaci EU-biztos szóvivője a BruxInfónak elmondta, a következő hetekben várják a magyar kormány tájékoztatását az ügyben.
Chantal Hughes hozzátette, az Európai Bizottság előzékenyen jár el, és a majdani válaszok fényében dönti el, hogy mi lesz a következő lépés. A szóvivő nem kívánt további részleteket elárulni az ügyben.
Az új rendszer
2012. január 1-jétől a cafeteria-juttatások kedvezményes adókulcsa 19,04%-ról 30,94%-ra emelkedett. A leginkább vitatott rendelkezés viszont az, hogy általánosan felhasználható étkezési utalványt a megnövekedett, de így is kedvezményes kulcsú adózási feltételekkel január elseje óta csak a Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsáthat ki, és a törvény nevesíti is annak fő termékét, az Erzsébet-utalványt. A munkáltatók tehát 30,94%-os adószint mellett adhatják az Erzsébet-utalványt a munkavállalóiknak.
Ugyanígy a 30,94%-os kulccsal adózó juttatások között nevesíti a törvény a Széchenyi Pihenő kártyát, amelyet viszont szintén csak a kormányrendeletben meghatározott szolgáltatók bocsáthatnak ki.
A piac többi szereplője nem bocsáthat ki Erzsébet-utalványt, ugyanilyen célú tikettet viszont igen. Mindezt viszont már csak magasabb, 51,17%-os adószint mellett adhatják a munkáltatók a dolgozóiknak. Egyes értelmezések szerint az állam monopolizálta az étkezési jegykibocsátást, szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy erről szó sincs, a piac szereplőinek ugyanis senki nem tiltotta meg, hogy ilyen utalványokat bocsássanak ki, az viszont már kétségtelen, hogy a kedvezményes adókulcs csak az állami alapítvány által kibocsátott Erzsébet-utalványra vonatkozik.
A béren kívüli juttatásként adható utalványok magyarországi piacán korábban nagy részben a három francia hátterű cég, a Sodexo, a Le Chèque Déjeuner és az Edenred osztozott. Kérdés, hogy a változások mennyire formálják majd át a cafeteria-piacot.
A Cafeteria Trend Magazin szakértője a BruxInfo kérdésére ismertette a magazin saját felmérését, amely szerint a béren kívüli juttatást adó munkáltatók 86 százaléka biztosítja az új rendszerben az Erzsébet-utalványt, 66%-uk a Széchenyi Pihenő kártyát, 21,5 százalékuk a magasabb adóteherrel adózó utalványokat, 14,5%-uk pedig munkahelyi étkeztetést is nyújt a dolgozóinak. A munkáltatók nagy része párhuzamosan több lehetőséget is kínál munkavállalóinak az étkezés támogatásaként.
Fata László hozzátette, „a nagyon jól működő cafeteriapiacon visszaesés várható, de nem akkora, mint amit sokan prognosztizáltak”. Emlékeztetett arra, hogy az új kedvezményes adókulcs (30,94%) és a magasabb adókulcs (51,17%) között nincs akkora különbség, hogy az mindenkit eltántorítson a magasabb adószinttől, ráadásul szerinte működik a piacon az a tényező is, amely szerint sok munkáltató tart az új, ismeretlen juttatási elemektől, és használja a drágább, de már ismert szolgáltatásokat is.
Egy másik – a BruxInfo által megkérdezett, de a neve elhallgatását kérő – szakértő szerint a törvényi változás hatására minden bizonnyal jelentősen átrendeződik majd a magyarországi cafeteria-piac, számszerűsíteni viszont nehéz, hogy a három cég részesedése mennyivel eshet vissza.
Reakciók
Diszkriminatívnak nevezte a szabályozást az utalványok elfogadóhelyeinek többsége és a munkáltatók egy része is, maguk a kibocsátócégek viszont közvetlenül nem tiltakoztak a január elsején hatályba lépett szabályok miatt. Franciaország köztársasági elnöke ellenben tavaly novemberben udvarias hangú levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnököt a szabályok újragondolására, amelyek szerinte uniós belső piaci jogszabályokba ütköznek. Más értelmezések szerint viszont Párizs éppen attól tart, hogy jelentős veszteség éri a francia cégeket Magyarországon.
Január 12-én pedig egy budapesti konferencián Gál András Levente, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára kijelentette, „az új szabályozás mindenben megfelel az Európai Unió elvárásainak”.
