Nyilvánosságra hozta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a gyermekbarát igazságszolgáltatást célzó jogszabály-módosítási elképzeléseit kedden.

A tervezet többek közt azt is tartalmazza, hogy a jelenleginél sokkal súlyosabban büntetnék azokat, akik kiskorút öngyilkosságra vesznek rá, emellett rögzíti, hogy az eljárási figyelmeztetéseket úgy kell megfogalmazni, hogy az az eljárásban érintett fiatalkorú tanú vagy elkövető számára is érhető legyen.

Az elképzelés szerint tíztől húsz évig terjedő, de akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható az a felnőtt, aki 14 év alattit vesz rá öngyilkosságra, vagy segít ebben neki. A tervezet azonban nem csak a 14. év alattiakat nevezi meg, hanem az akaratnyilvánításra képtelen személyeket is, így az ő öngyilkosságukban való közreműködés is jóval súlyosabban büntetendővé válna. Akaratnyilvánításra képtelen az, akinek “akár állandó jelleggel, akár alkalmilag nincs jogi értelemben figyelembe vehető akarata vagy aki az akaratát nem képes kifejezésre juttatni”. Ide tartoznak az öntudatlan állapot különböző formái, illetve ide sorolhatók a kóros elmeállapotúak is. Az eddigi szabályozás öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtotta ezt. Felnőttek esetében továbbra is ez a büntetési tétel maradna érvényben, de ha 18 év alatti venne rá egy másik 18 év alattit öngyilkosságra, ő ezért kettőtől nyolc évig tartó szabadságvesztéssel lenne sújtható.

Változnak az elévülés szabályai

Szintén új elem, hogy változna a büntethetőség elévülésének ideje nemi erkölcs elleni bűncselekmények, illetve emberkereskedelem esetén. Ha a sértett 18 év alatti, az elkövető ezekben az esetekben a sértett 23 éves korának betöltéséig válna felelősségre vonhatóvá. Vagyis az ötéves elévülési idő nem a bűncselekmény elkövetésének időpontjától, hanem a nagykorúság elérésétől számítana. A jogalkotói szándék – a tervezet indoklása szerint – az, hogy az egyre növekvő arányú gyermekprostitúcióra tekintettel az egykori prostituált felnőttek is felléphessenek azokkal szemben, akik kihasználták a helyzetüket. Az elképzelés szerint a jövőben nem csak az lenne büntethető, aki egy kiskorú testi, értelmi, erkölcsi fejlődését veszélyezteti, hanem az is, aki érzelmi fejlődését veszélyezteti.

Maximálja a tervezet a fiatalkorú elkövetőkre kiszabható pénzbüntetés mértékét is, amennyiben önálló keresete, vagy vagyona van, legfeljebb 50 ezer forint pénzbüntetéssel lenne sújtható.

Erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, illetve megrontás esetén a tervezet rögzíti azt is, hogy öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki a bűncselekményt úgy követi el, hogy a sértett – ahogy az eddigi szabályozás is tartalmazta – a nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. A tárca azonban ezt kiegészítené azzal, hogy akkor is ez a büntetési tétel, ha az elkövető az erőszakos közösülést a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el.

A gyermekek nyelvén kell fogalmazni az eljárás során

A büntetőeljárási törvényben is változtatna a tervezet, e szerint ha a tanú, vagy az elkövető fiatalkorú, az eljárási figyelmeztetéseket úgy kell megfogalmazni, hogy az a korára és érettségére figyelemmel számára is érthető legyen.

A tervezet alapján a KIM a polgári perrendtartás szabályain is változtatna, például rögzítené, hogy az örökbefogadás felbontására irányuló pert a kiskorú lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani. Szintén változás, hogy bár polgári eljárásban a törvény rögzíti, hogy a bíróság rendszerint csak a saját területén vagy székhelyén teljesítendő esetekben jár el, más bíróság területén is megteheti ezt, ha a kiskorú érdeke ezt kívánja.

A KIM bevezetné a polgári eljárásba a “kiskorú gyermek, mint érdekelt” fogalmát. Rögzíti, hogy miként idézhető, hogyan hallgatható ki a gyermek és azt is, hogy ennek megfelelő körülmények között kell történnie. A büntetőeljáráshoz hasonlóan a polgári eljárásban is a fiatalkorú számára érthető módon kellene megfogalmazni az eljárási figyelmeztetéseket, de a tervezet azt is rögzíti, hogy tanúként egy kiskorú csak akkor kihallgatható, ha a vallomása mással nem pótolható. A tervezet rögzíti a kiskorú tanúként történő kihallgathatóságának szabályait is.