A parlament hétfői döntése értelmében egyszerűsödnek a fegyvertartás szabályai, a módosítás számos könnyítést hoz a vadászoknak és sportlövőknek.

A képviselők elfogadták a médiahatóság 2010-es beszámolóját és közkegyelmet adtak a december 23-i, Parlament előtti tüntetés résztvevőinek, akik a közkegyelem tiltakozásul egyébként nem vettek részt a törvényjavaslatról szóló szavazáson.

A parlament 234 igen szavazattal, 92 nem ellenében elfogadta az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolót. A médiatanács által beterjesztett dokumentumban a többi közt az szerepel, hogy az ORTT az adott évben május 14-éig működött, az új törvényi szabályozás alapján felálló médiatanács pedig október 12-én kezdte meg működését. A jogelőd testület határozatképtelensége miatt öt hónapon át szünetelt a döntéshozatal, a médiatanácsnak azonban sikerült az ügyhátralékot három hónap alatt feldolgoznia.A testület az év végéig több mint 800 határozatot hozott, amelyek csaknem felében döntött jogsértések elbírálásáról, 300 esetben határozott frekvenciák, 70 esetben pedig támogatások ügyében.

Határozatban mondott köszönetet az Országgyűlés lengyel és litván civileknek, valamint politikusoknak “a magyarországi átalakulást érő nemzetközi bírálatokkal szembeni” állásfoglalásukért. A külügyi bizottság két előterjesztését 275 igen és 40 nem, illetve 276 igen és 42 nem szavazattal fogadta el a Ház.

Közkegyelmet kaptak a decemberi LMP-tüntetés résztvevői

Elfogadta a parlament azt a törvényjavaslatot, amely közkegyelmet ad mindazoknak, akik ellen büntetőeljárás indult az LMP tavaly december 23-i, az Országház épülete körül tartott demonstrációjában való részvételük miatt. A Ház igen 226 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadta el a nyolc kormánypárti politikus – köztük Lázár János fideszes és Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető – által kezdeményezett indítványt.

Eszerint nem indítható, illetve nem folytatható büntetőeljárás azok ellen, akik 2011. december 23-án a Parlament bejáratainál – az aznapra tervezett szavazások elleni tiltakozásul – leláncolták magukat. Mentesül továbbá a büntetés végrehajtása, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mindenki, aki ellen ezért személyi szabadság megsértése miatt szabtak ki büntetést. A közkegyelem kiterjed a tiltakozó akcióval összefüggésben elkövetett szabálysértésekre is. A kormányoldal kezdeményezését a december 23-i megmozdulást szervező LMP, valamint a később csatlakozó Demokratikus Koalíció és MSZP is visszautasította, mondván, nem kérnek kegyelmet, képviselőik nem is vettek részt a hétfői szavazásban.

Kormányjelentés készül arról, hány jogsértő rendőr szolgál ma is

A kormánynak április 15-ig jelentést kell készítenie arról, hogy a 2006 őszén bizonyítottan törvénytelenül fellépő rendőrök, valamint az intézkedéseket irányító rendőri vezetők közül hányan szolgálnak ma is a rendőrség állományában. A dokumentumnak ki kell térnie arra, hogy közülük a kormányváltás óta hányan láttak el, illetve töltenek be jelenleg rendőrségi vagy állami vezetői feladatot, beosztást. Az erről szóló, az Országgyűlés emberi jogi bizottsága által kezdeményezett, és Balsai István miniszterelnöki megbízottnak a 2006. őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló jelentéséhez fűzött módosító indítványt a kormánypártok mellett a Jobbik és az LMP is megszavazta, az MSZP-s és a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselők viszont nem vettek részt a voksolásban.

A módosító javaslat elfogadásával a Ház arra is felkéri a kormányt, hogy jelentésben foglalja össze, a 2006. szeptember 19-e és 22-e között, valamint október 23-án lezajló tömegdemonstrációkon a védtelen és békés polgárokkal szemben törvénytelenül fellépő rendőrök felelősségre vonása érdekében milyen intézkedések történtek, hány rendőrrel szemben indult fegyelmi- és büntetőeljárás, és azok milyen eredménnyel zárultak.

Egyszerűsödnek a fegyvertartás szabályai

Az Országgyűlés 278 igen szavazattal, 19 nem és 30 tartózkodás mellett elfogadta a lőszerekről és a lőfegyverekről szóló törvény módosítását, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezett. A jogszabály több könnyítést is hoz a vadászoknak és a sportlövőknek. A korábbi tiltást feloldva engedélyezik például a házilagos lőszerszerelést és -újratöltést azoknak, akik elvégezték a szükséges tanfolyamot. A szerelést csak a kereskedelemben kapható hivatalos eszközökkel lehet végezni, és kizárólag saját célra. Fontos változás az is, hogy ha a rendőrség bevonja egy vadász fegyvertartási engedélyét, akkor arról kötelező hivatalosan értesítenie az illetékes vadászati hatóságot. Egyszerűbb lesz az új fegyver vásárlása, ha valakinek már van fegyvertartási engedélye. A törvény hatályba lépése után már nem kell a rendőrségtől előzetesen megszerzési engedélyt kérni, a fegyvert külön engedély nélkül meg lehet vásárolni, majd azt bemutatva a rendőrségen bejegyzik a megszerzést a fegyvertartási engedélybe.

A jogszabályhoz végrehajtási rendelet is kapcsolódik: az egyik legjelentősebb változás az lesz, hogy ezután a fegyvertartási engedély visszavonásig érvényes, vagyis megszűnik az a jelenlegi gyakorlat, hogy ötévente meg kell újítani.