Egyszerűsödő csőd- és felszámolási eljárások? - Tudósítás a Jogi Forum 2012. március 13-i konferenciájáról

2012.03.23. Jogi Fórum / Dr. Csabai Virgínia

A 2012. március 13-i konferencia fókuszában a csőd-és felszámolási eljárások gyorsabb és hatékonyabbá tételét szolgáló új, átfogó, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) érintő módosítások áttekintése és konzultációja állt.

Az eseményt komoly érdeklődés övezte, hiszen a téma nemcsak a jogász szakemberek, hanem a gazdasági élet motorját jelentő vállalkozások számára is kiemelt jelentőséggel bír.

Az eseményen magasan kvalifikált, szakmájukban elismert előadóink hosszú évek jogi tapasztalatait adták át gyakorlati példákon és problémafelvetéseken, valamint azok lehetséges megoldásain keresztül. A konferencia résztvevői az interaktív módon tartott előadások során választ kaphattak a témával összefüggő kérdéseikre.

A rendezvény Dr. Juhász László bíró, a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetője előadásával kezdődött, aki emlékeztetett, a konferencia apropóját adó, mára már több alkalommal módosított 1991. évi XLIX. törvény éppen 20 évvel ezelőtt, 1992. január 1-én lépett hatályba. A gazdasági – társadalmi viszonyok folyamatos változása ( így például legutóbb a 2008-as gazdasági világválság) az évek során folyamatosan alakította a törvényi szabályozás kereteit, mely a csőd-és felszámolási eljárások arányának változásával is járt.

A bíró úr az 1992- 2010 közötti statisztikai adatok ismertetésével szemléltette, ebben az időszakban a csődeljárásokból indult több az országban, azonban a felszámolási eljárások aránya folyamatos emelkedést mutatott. A befejezett felszámolási eljárások aránya- attól függően, hogy ügyviteli vagy érdemi befejezéssel ért véget- fej-fej mellett haladt: az ügyeknek csak kicsivel több, mint fele ( 55, 4%) zárult ebben az évben visszavonással, elutasítással, míg az érdemi befejezések aránya 44,6% volt.

Érdekesség, hogy az érdemi befejezések túlnyomó része pedig ( 90, 7%) egyszerűsített felszámolási eljárás volt, az előadó nagyon találóan használta a „romeltakarítás” kifejezést. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogalkotó által újonnan bevezetett kényszertörlési eljárás kiválóan alkalmas arra, hogy az érintett eljárások, amelyek a cégbíróság hatáskörébe tartoznak, maradjanak is ott, és ezek ne keveredhessenek a felszámolási eljárások közé. A jogalkotó megpróbál elébe menni annak, hogy lehetőség szerint akkor kerülhessen sor felszámolási eljárásra, ha van elegendő vagyona az adósnak az eljárás költségeinek fedezésére. Pozitív irányú módosítása a törvénynek a felszámolási eljárások körében bevezetett 200.000.-Ft-os értékhatár, mely azt is célozza, hogy csekély mértékű adósságok miatt ne lehessen bedönteni jól prosperáló cégeket.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi 197. törvényt ( a továbbiakban: Módtv.) az előadó nem tartja novellisztikusnak, ám kétségtelenül úgy foglalt állást, hogy az egész Csődtörvényt átfogóan módosító jogszabály.

Eltérő értelmezések láttak napvilágot a Módtv. rendelkezéseinek a folyamatban lévő csődeljárásokra gyakorolt hatását tekintve, a hatályba lépést illetően, ezen találgatások végére igyekezett pontot tenni az előadó. Egyes, a Módtv. által rögzített szakaszokat ( így a Csődtv. 21. § (1) bekezdés d) pontot, a 21/A-21/C. §-t ) – a főszabálytól eltérően - folyamatban lévő csődeljárásokra is alkalmazni kell, amennyiben még nem került sor az egyezségi tárgyalás megkezdésére, melynek az érdemben megkezdett tárgyalások felelnek meg.

Az előadó ekörben rámutatott még arra is, hogy ugyan főszabályként a Módtv. rendelkezései a 2012. március 1. után indult csőd-valamint felszámolási eljárásokban kerülnek alkalmazásra, azonban a Csődtv. 83./A § (4) tartalmaz egy kivételt : „A Módtv.-vel módosított 31. §-t, 33/A. §-t, 40. §-t, 63. § (2) bekezdést, 63/A. §-t, 63/B. § (6)-(7) bekezdést a Módtv. hatálybalépésekor már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem került sor a felszámolás elrendelésére.” Kérdéses azonban, mit ért a jogalkotó a felszámolás elrendelése alatt? Az egységes bírói álláspont szerint a felszámolás kezdő időpontját kell alatta érteni, amely a törvény szerint   a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja (Csődtv. 27. §) .

Érdekességként emelte ki az előadó, hogy bár a Módtv. kimondja, hogy „ ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2012. január 1-jén lép hatályba”, azonban a hivatkozott kivételek zöme mind 2012. március 1-én lépett hatályba.

A Csődtörvény illetékességi szabályai körében az előadó figyelmet szentelt azon új szabálynak, mely az eljáró bíróság illetékességét a gazdasági társaság székhely áthelyezésétől függetlenül 180 nap elteltéig a korábbi székhely szerinti bíróságnál állapítja meg. Az új rendelkezések ugyanis kimondják: „az adós székhelyének a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezése esetén a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerinti illetékes bíróság előtt kezdeményezhető csődeljárás, felszámolási eljárás. Amennyiben az adós ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről a bíróság még nem hozott elsőfokú végzést, az adós csődeljárás iránti kérelmet csak ennél a bíróságnál nyújthat be.” ( Csődtv. 6. § ( 1a) bek. ) Az előadó kiemelte, hogy székhelyáthelyezésnél – akkor is, ha több ízben történt áthelyezés – kétségtelenül minden esetben vissza kell számolni a 180 napot.

A legjelentősebb változások a felszámolási eljárások körében a kifogásolt követelés adós általi vitatása és a hitelezői érdekérvényesítés körében nyernek jelentőséget. Mivel a gyakorlati tapasztalatok alapján a felszámolási kérelmek jórészt a Csődtv. 27.§ (2) bek. a) pontjára alapítottan kerülnek a bíróság elé, kiemelt gyakorlati jelentősége van annak, hogy a törvényhozó a jogszabályban rögzítette a fizetési felszólítás, valamint az adós általi vitatás minimális tartalmát, melyre a fenitek okán az előadó is részletesen kitért. Az új szabályok szerint a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette.

Az új szabályok 15 napról 20 napra hosszabbították meg azt az időt, mely alatt az adós még vitathatja a követelést. Kizárólag ezt követően  ( tehát a teljesítési határidő lejártát követő 20 nap után pl. a 21. napon) lehet felszólítani az adóst úgy a teljesítésre, hogy ezen felszólítás egy esetleges későbbi felszámolási eljárásban relevanciával bírjon. Felszólítani a teljesítésre ugyanis –ennek hiányában- a lejáratot követően bármikor, akár többször is lehetséges az adóst, azonban a felszámolási eljárásban a bíróság a 20 nap elteltét követően kiküldött fizetési felszólítást tudja majd érdemben értékelni.

A bíró úr hangsúlyozta, fontos eltérés a korábbiaktól, hogy a nemrégiben életbe lépett új rendelkezések között a Csődtv. 7. § ( 1) , valamint a 22.§ ( 3) -ban foglaltaknak megfelelően ezen eljárásokban a törvény a jogi képviseltet kötelezővé tette. Ebből kifolyólag már  a kérelmet is csak az ügyvéd adhatja be, ennek hiányában a bíróságnak azt el kell utasítania.

Az előadó rávilágított arra is, hogy a jogalkotó külön nem nevesítve, ám a Módtv. 67. § alatt becsempészett egy újabb nemperes eljárást, mely a nyilvántartásba bejegyzett jog törlése iránti eljárásként aposztrofálható a legegyszerűbben. Megindítása illetékköteles, a megszűnt gazdasági szervezet javára bejegyzett valamennyi jog ( kivéve a tulajdonjog, hiszen ebben az esetben vagyonrendezési eljárás jöhet szóba) törlése iránt indítható meg.

Az ízletes ebédet követően a délutáni szekcióban Dr. Csőke Andrea bíró ( Kúria ) folytatta a fenti eszmefuttatást. A bírónő több, gyakorlatból merített példán keresztül igyekezett közelebb hozni a hallgatósághoz a csőd-és felszámolási eljárásban lezajló folyamatokat, és érthetőbbé tenni az aktuális változtatásokat.

Szóba került például a MALÉV (Malév Magyar Légiközlekedési Zrt.) és a társaság ellen elrendelt felszámolási eljárás, mely hazánkban köztudottan sajnos számos céget és magánszemélyt súlyosan érint. A közvélemény egy része ugyanis érthetetlennek tartja, miért ezt az utat választotta a cég, miért nem élt –ha volt rá esetleg mód-a csődeljárás lehetőségével, hiszen az ellene indított felszámolási eljárás tőkekövetelése állítólag mindösszesen egymillió forint körüli összeg volt.

A bírónő előadásában foglalkozott a csődeljárás problematikus szabályaival is. Így az eljárás megindítása kapcsán kiemelte, hogy 2012. március 1-től megszűnt a hitelező által kezdeményezett csődeljárás lehetősége, mivel a tapasztalatok szerint számos esetben visszaélésszerűen alkalmazták.

A csődeljárás megindítását tartalmazó kérelemnek a benyújtására vonatkozóan ugyan a törvény nem ír elő külön konkrét szabályt, tehát e tekintetben módosítást nem tapasztalhatunk, azonban a gyakorlatban kevéssé megoldható a postán történő feladás egy új törvényi passzus beiktatása miatt. A kérelem benyújtásának tényéről még ugyanazon napon az adós kötelezettsége értesíteni a számlavezető pénzintézeteit, így a kérelem postázása nem látszik kivitelezhetőnek ezen törvényi kötelezettség ismeretében. ( 2012. június 30-tól a Csődtv. 7.§ (1) bekezdésében rögzített kérelmeket- természetes személyek kivételével- már csak elektronikus úton lesz mód benyújtani. )

Az előadó kitért arra is, hogy a fenti módosításokon kívül más, alsóbb szintű jogszabályok is változást hoztak a csőd-és felszámolási eljárások körében. Ilyen például a 13/2012. (III. 1.) KIM rendelet, mely a felszámolási eljárásban közzétételre kerülő bírósági végzések kivonatának tartalmi elemeiről rendelkezik.

Szó esett a felszámolási eljárások felfüggesztéséről, mely kapcsán a bírónő külön kiemelte, ez nem azonos a Pp. –ben szabályozott felfüggesztéssel, erre akár a bíróság részére megszabott 5 munkanapban megjelölt törvényi rendelkezésből is könnyen lehet következtetni. Csak abban az esetben alkalmazható szabály, ha még nem hozta meg a bíróság a határozatát a felszámolási eljárásban. Hogy mi minősül a határozat meghozatalának, ez igazán problematikus a gyakorlatban.

Komoly joghézagra hívta fel a figyelmet az előadó az ideiglenes moratórium kapcsán. Negatívumaként emelte ki a bírónő, ahogyan ő fogalmazott: „igaz, hogy fogjuk a hitelezők kezét, de nincs az adós felett kontroll” ( pl. vagyonfelügyelő) .  Egy esetleges elutasítás esetén ugyanis az ideiglenes moratórium akár hónapokig is tarthat. Eddig az időpontig a hitelezők keze meg van kötve, és az adóstól gyakorlatilag semmi nem védi a vagyont.

Az új rendelkezések 90 napról 120 napra tolták ki a moratórium határidejét ( Csődtv. 10. § ( 4) bek.), melyet legfeljebb 365 napig meg lehet hosszabbítani. A moratórium lejárta előtt a bíróság feladata megvizsgálni és a nyilatkozatot beszerezni az egyezség tárgyában. Kérdéses azonban, mi történik akkor, ha akár a bíróság, akár a vagyonfelügyelő határidőt mulaszt, és a 120 nap eltelte után merül fel, nem tisztázott, hogy történt-e egyezség, vagy sem? A bírónő emlékeztetett arra, hogy a bíróság vállán nyugszik az a teher, hogy határidőben nyilatkoztassa a vagyonfelügyelőt, amennyiben az adós az egyezséget nem csatolja, tegye meg nyilatkozatát.

Az előadó rávilágított még a csődtörvény kapcsán a vagyonfelügyelővel, valamint a hitelezői igényekkel kapcsolatos rendelkezésekre is, és áttekintette a jogalkotó által egyetlen bekezdésbe zsúfolt hosszú és nehezen átlátható bekezdéseket, így például a Csődtörvény 18.§ (5) -t. A hitelezői igények kapcsán részletesen tárgyalta a vitatott és nem vitatott követelések, valamint a biztosított hitelező törvényi kategóriájának gyakorlati értelmezését.

Számos érdeklődő résztvevő témával kapcsolatos kérdésfelvetéseit is megválaszolta a bírónő, így az előadás izgalmas, interaktív keretek között zajlott.

A Jogi Fórum konferenciái évek óta a tudományos tájékozódás és a szakmai eszmecsere remek színterei, hiszen a közönség első kézből, naprakészen, jól áttekinthető és közérthető módon, ugyanakkor magas szakmai színvonalon értesülhet a témával kapcsolatos legújabb jogszabálymódosításokról és az ezzel összefüggésben létrejövő gyakorlati változásokról.

A Jogi Fórum továbbra is várja minden kedves érdeklődő jelentkezését rendezvényeire! Soron következő konferenciáinkról további, részletes tájékoztatás itt olvasható.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
JOGI FÓRUM KONFERENCIÁK