A miniszterelnök szerint az Európai Bíróság elé kerülhet a bírók nyugdíjkorhatára és a jegybankelnök fizetése kapcsán indított kötelezettségszegési eljárás is.
Orbán Viktor a European Policy Centre brüsszeli kutatóintézet rendezvényén azt mondta, az adatvédelmi biztos függetlenségével összefüggő vita is nyitott még, de “itt már csak az előző ombudsman felmentéséről nincs egyetértés”.
Továbbra sincs végleges kompromisszum Magyarország és az Európai Bizottság között azokban a kérdésekben, amelyek ügyében Brüsszel január 17-én három kötelezettségszegési eljárást is indított. A miniszterelnök a European Policy Centre brüsszeli kutatóintézet rendezvényén tartott előadásában kérdésre válaszolva kifejtette, „valószínűleg az Európai Bíróság elé kerül a bírók nyugdíjkorhatárával kapcsolatos eljárás”.
Orbán Viktor elmondta, az Európai Bizottság szerint ez egy diszkriminatív intézkedés, Magyarország viszont a nyugdíjreform részeként tekint arra, hogy 70-ről az általános öregségi nyugdíjkorhatár szintjére csökkenjen a bírói, ügyészi és közjegyzői tevékenység végzésének korhatára. „Ez egy folyamatban lévő ügy, sok kompromisszumot kötöttünk már, de egy szakmai kérdés még nyitott” – fogalmazott a kormányfő.
A miniszterelnök arra számít, hogy a jegybankelnök fizetésével kapcsolatos vitát is a luxemburgi székhelyű bíróságnak kell megoldania. (Igaz, a Magyar Nemzeti Bank függetlensége ügyében még csak a kötelezettségszegési eljárás első szakaszát léptette életbe Brüsszel). „A kétmillió forintos fizetési plafon Magyarországon minden közhivatalt betöltő személyre vonatkozik: a miniszterelnökre, a rektorokra és a jegybankelnökre egyaránt” – mondta, felidézve, hogy az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank a jegybank függetlenségének csorbítását látja ebben az intézkedésben.
„Szerintünk nem az, így ez a vita megy tovább, valószínűleg az Európai Bíróságra” – tette hozzá Orbán Viktor. Hasonló kijelentést nem tett a kormányfő az adatvédelmi biztos függetlensége ügyében, amelyben ugyancsak kötelezettségszegési eljárást indított a Bizottság januárban. A miniszterelnök elmondta, hogy ebben az ügyben egy kivételével minden vitás kérdést rendezni tudott Brüsszel és Budapest, ez pedig „az előző adatvédelmi biztos kérdése, hogy jöjjön-e vissza, vagy ne” – fogalmazott Orbán Viktor. Ismeretes, hogy Jóri András ombudsman mandátuma az eredetileg meghatározott hat év helyett, tavaly év végén három év után lejárt, az EU pedig – egyebek mellett – azt kifogásolta, hogy az országgyűlési biztos nem tölthette ki a hatéves megbízatását.
EU-IMF tárgyalások
A kormányfő hosszasan beszélt az Európai Bizottságtól és a Nemzetközi Valutaalaptól kért elővigyázatossági hitelkeretről is, amely kapcsán megismételte, hogy Magyarországnak nincs szüksége az IMF pénzére, csupán arra, hogy a kormány a nemzetközi szervezetek által nyújtott garancia mellett továbbra is a pénzügyi piacokról finanszírozhassa az állam működését. „Az IMF viszont ezzel nem ért egyet, szerinte pénz kell nekünk, és mindenáron kölcsönt akar adni” – magyarázta az ellentmondást Orbán Viktor.
Szerinte jobb, ha nem az IMF, hanem a pénzpiacok értékelik a magyar gazdaság állapotát, „pont ezért nem szeretnénk elhagyni a kötvénypiacot, ez nem is célja az IMF-fel folytatandó tárgyalásoknak, még akkor sem, ha a Valutaalaptól olcsóbb hitelt kapnánk, hiszen ez esetben 5-6, esetleg 8 évbe telne, míg vissza tudnánk oda térni” – tette hozzá a miniszterelnök.
Kettős mércének nevezte Orbán Viktor, hogy más országok, például Egyiptom, Fehéroroszország, Pakisztán vagy Csád feltételek teljesítése nélkül kezdhetett tárgyalni az IMF pénzügyi segítségéről, „míg Magyarország esetében az erről szóló tárgyalások megkezdését is feltételekhez szabják”. A politikus szerint Magyarország készen áll az egyeztetésekre, „akár már ma délután el tudnánk ezeket kezdeni”. Hozzátette, hogy nem hajlandó feladni az ország függetlenségét, és a kettős mércét sem fogadja el, ettől függetlenül a kormány szeretné az elővigyázatossági hitelkeretet.
Megfogalmazása szerint „nem tudunk egy pénzügyi közösség részévé válni, miközben annak tagja vagyunk. Kompromisszumot keresünk, de közben időt vesztünk, az államkötvények hozamfelára pedig csak növekszik és növekszik”.
Válságadók
Az European Policy Centre-ben tartott miniszterelnöki előadás szerint Magyarország megújításának egyik pillére a terhek megosztása, amelynek részét képezi az adózók körének kiterjesztése. Ennek részeként vezette be a kormány 2010-ben a bankadót és a szektorális válságadókat (telekommunikációs adó, kiskereskedelmi adó, energiaadó. Az első miatt kötelezettségszegési eljárás van érvényben Magyarország ellen – a szerk.). Orbán Viktor azt mondta, annak idején ő is úgy számolt, hogy ezekre csak három évig lesz szükség, addigra feltételezhetően kilábal Európa és Magyarország a gazdasági válságból. „De nem ez lett a helyzet” – ismerte el.
Megjegyezte, hogy az Európai Bizottság kritizálta ezeket az adókat, egyrészt azért, mert csak egy-egy iparágra vetette őket ki a kormány, másrészt, mert költségvetési szempontból átmeneti, egyszeri intézkedésnek minősültek, így „az Európai Bizottság nem is számolta bele az ezekből származó bevételt az államháztartás bevételi oldalába”.
„Az Európai Bizottság nem tudja ezeket elfogadni, tehát ezeket az adókat helyettesíteni kell” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a konvergenciaprogramban is szereplő új adók (pénzügyi tranzakciós illeték /sárgacsekk-adó/, telefonadó) éppen ezt a célt szolgálják. „Amit most csinálunk, az nem több, mint ezen adók helyettesítése nagyjából hasonló értékű bevételekkel”. A miniszterelnök szerint ez nem az állampolgárokat fogja sújtani, a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozólag azt mondta, „a bankadó esetében is azt mutatják a számok, hogy a pénzintézetek nem hárították át az emberekre a terhet”.
Általában is célja a kabinetnek, hogy – összhangban az európai törekvésekkel – csökkenteni kell a munkára rakódó terheket, „amennyire csak lehet”, és a fogyasztásra át kell áthelyezni az adóterhelést. Ebben Magyarország első próbál lenni – mondta a kormányfő, aki szerint a munka adóterheinek csökkentése nélkül Európa nem lesz képes elérni 2020-ig a 75%-os foglalkoztatási szintet.
Euró
A miniszterelnök szerint csak akkor van értelme bevezetni az eurót, ha „gazdaságilag elég éretté válunk a közös valuta bevezetésére”. Megjegyezte, hogy az euróválság legfőbb tanulsága, hogy azok az uniós tagállamok szenvednek most a legjobban, amelyek gazdasága annak idején még nem volt felkészülve minden szempontból az euró átvételére. Orbán Viktor szerint ez a legfőbb oka annak is, hogy a magyarok többsége, látva a híreket, elutasítja az eurót. Az euró átvételével ráadásul „feladnánk az egyik leginkább nyilvánvaló válságkezelési eszközünket, a nemzeti valutánk leértékelésének lehetőségét”.
Ettől függetlenül viszont a kormányfő is úgy látja, hogy Európa versenyképesebbé tételének elsődleges feladata az euró megerősítése. „Ez a jövőnk, ha nem tudjuk megvédeni, nem lehetünk a harmadik legfontosabb globális szereplő az Egyesült Államok és Ázsia után” – tette hozzá. Ez a feladat viszont Orbán Viktor szerint elsősorban az eurózóna tagállamaira vár, „ami számunkra kötelező, hogy hagyjuk őket azt tenni, amit szeretnének”.
A jelenlegi politikai folyamatokról szólva a kormányfő kifejtette, hogy nem hisz „olyan monetáris unióban, amely eszköz lehet a politikai unió megteremtésének kikényszerítésére”. Szerinte ez csak fordítva működik.
