Az Országgyűlés mai ülésén dönthet az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. közvetlen állami tulajdon alá helyezéséről, majd vitát kezdhet egyebek mellett az év elején hatályba lépett új alaptörvény első módosításáról, illetve a jegybanktörvény ahhoz kapcsolódó változtatásáról.

Utóbbi előterjesztés az Európai Unió kifogásai alapján törölné az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonását, továbbá egyértelműsíti azt is, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezései is alkotmányos erejűek.

A parlament reggel kilenc órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdi munkáját, majd a szokásoktól eltérően második ülésnapján is határozathozatalokat tart. A képviselők így már ma dönthetnek arról a hétfőn napirendre vett, de kivételes sürgős eljárással tárgyalt javaslatról, amely közvetlen állami tulajdonba helyezné a Magyar Export-Import Bank Zrt.-t és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-t. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett indítvány a két pénzintézethez fűződő kormányzati, külgazdasági és államháztartási kapcsolatokkal indokolja a társaságok közvetlen állami tulajdonba vételét.

A Ház a határozathozatalokat követhetően a szocialista képviselők által kezdeményezett, a “szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái elleni határozott fellépésről” szóló határozati javaslatról tárgyalhat. A javaslatot az ellenzéki politikusok Baráth Zsolt jobbikos képviselő tiszaeszlári vérváddal azonosuló parlamenti felszólalása után nyújtották be. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető és képviselőtársai egyebek mellett egy új kötelezően létrehozandó, állandó országgyűlési etikai bizottság létrehozását indítványozzák, amely javaslatuk alapján “ügydöntő jogkörrel” rendelkezhetne az országgyűlési képviselő által tanúsított “rasszista, antiszemita, idegenellenes és iszlamofób” magatartásáról.

Ezután kezdődhet általános vita az alaptörvény első módosításáról és a jegybanktörvény azzal összefüggő változtatásáról. Az indítványok szerint a monetáris tanács napirendjét nem kell majd megküldeni a kormánynak, amelynek képviselője a későbbikben mégsem vesz részt a testület ülésein, emellett kikerülnek a törvényből a tanácstagok felmentését és a testület megszűnését szabályzó egyes passzusok is, továbbá azok a rendelkezések is, amelyek összevonhatóvá tették az MNB-t a PSZÁF-fal. Az alaptörvény első módosítása emellett egyértelműsíti, hogy az ahhoz fűzött átmeneti rendelkezések is az alaptörvény részét képezik, vagyis alkotmányos szintű rendelkezéseknek számítanak. Az ülésnap hátralévő részében – néhány korábban tárgyalni kezdett javaslat folytatódó vitája mellett – napirendre kerül még a kisajátításról és a szakképzésről szóló törvénymódosítások általános vitája is.

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a parlament háromnapos ülést tart szerdáig.