A Költségvetési Tanács elnöke szerint az egyensúly nem állítható helyre minőségi költségvetési tervezés nélkül, mint ahogy fenntartható fejlődés sem képzelhető el minőségi teljesítményeket elismerő gazdaságfejlesztés nélkül.

Kovács Árpád ezt a nemzeti minőségügyi konferencián mondta szerdán Budapesten, hozzátéve, az innovációnak is van minősége, és ez a kormányzati gazdaságfejlesztési törekvésekre is igaz. A konferenciát abból az alkalomból rendezték meg, hogy az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságát (EOQ MNB) 40 éve alapították meg.

Napjainkban a minőség fogalma egyre kiterjesztettebben értelmezhető. A társadalom, a gazdaság és a kulturális szféra minden intézményének, szervezetének működését, az emberek mindennapi életét, az életminőséget a termékek és szolgáltatások – beleértve a közszolgáltatásokat, az igazgatást, oktatást, egészségügyet – minősége határozza meg – mondta Kovács Árpád.

Rámutatott: csak lassan nyer teret az a nézet, hogy a társadalmi-gazdasági versenyképesség, a fejlődés egyik legfontosabb tényezője a sokféle értelemben vett minőség; ez a kormányzásra is igaz.

Hangsúlyozta: a gazdaságfejlesztés költségvetési és minőségügyi vonzatainak mélyebb megértéséhez érdemes emlékeztetni arra, hogy a kiváló minőség a jó működésben gyökerezik. A minőség, a társadalmi felelősségvállalás vezet el a fenntartható növekedéshez, így a gazdaságfejlesztés elképzelhetetlen minőségfejlesztés nélkül. Ez pedig csak akkor hatékony, ha a minőség javítása, fejlesztése a közigazgatás, az oktatás és az egészségügy minden szintjét is érinti – emelte ki Kovács Árpád.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a konferencián arról beszélt, hogy a Nemzeti Energiastratégiát tavaly ősszel fogadta el az Országgyűlés, a Nemzeti Közlekedési Stratégia jövő ősszel kerülhet a kormány, majd a parlament elé. Szólt arról: a nemzeti fejlesztési tárca mind az energiastratégia, mind a közlekedési stratégia koncepciójának kidolgozásába bevonta és bevonja az ágazati tudományos, gazdasági és társadalmi szervezetek képviselőit.

Kiemelte: a Nemzeti Közlekedési Stratégiát az Európai Unió elképzeléseihez kell igazítani, a közösségi klíma-, energetikai, környezetvédelmi és fenntarthatósági politikából kell levezetni.

A Nemzeti Közlekedési Stratégiával párhuzamosan készül az Országos Vasútfejlesztési Koncepció is, amely rögzíti a személy- és áruszállítás szolgáltatásfejlesztési céljait, a vasúti infrastruktúra hosszú távú programját – közölte az államtitkár.