Az egymásnak ellentmondó hatósági kötelezések nehéz helyzetbe hozták az ajkai timföldgyárat, de az elsődleges cél a munkahelyek megtartása és a termelés folytatása – közölte az MTI-hez eljuttatott közleményében a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatója.
Előző héten két hatóság is közzétette az ajkai timföldgyár működését érintő határozatait: a bányakapitányság a kiporzás megszüntetésére vonatkozó előírásainak végrehajtása miatt tartott ellenőrzést a vörösiszap-tározóknál; ezt követően a kiszabható legmagasabb, egymillió forintos eljárási bírsággal sújtotta a céget, és emellett előírta az üzemszerűen működtetett pormentesítési rendszer kiépítését. A zöldhatóság pedig azonnali hatállyal megtiltotta a hulladék-ártalmatlanítási tevékenységet a Malnak, amely a cég egységes környezethasználati engedélyének egy részét jelenti.
Bakonyi Zoltán vezérigazgató közlése szerint az átgondolatlan hatósági döntések és nyilatkozatok nem segítik a munkahelyek megtartását, a társaság legfőbb célja a jelenlegi helyzetben a termelés folytatása, és a munkahelyek megőrzése. Hozzátette: a bányakapitányság végzését még nem kapták meg, így nem tudnak rá érdemben reagálni. A bányakapitányság hatórás ellenőrzést tartott a gyárban és a külső tárolótéren. A hatóság közlésének megfelelően “maximális erőfeszítéssel” dolgoznak a további kiporzás megakadályozásán, ugyanakkor a bírság ellen biztosan fellebbeznek, mivel nem mulasztás vezetett a porzáshoz. Közölte, hogy a tározókban lévő vörösiszap felszíne áprilisban még járhatatlan volt, munkagépekkel megközelíthetetlen. A felületkezelést csak bizonyos mértékű vízvesztés után lehetett elkezdeni – mondta. Véleménye szerint az sem róható fel a cégnek, ha az egyik hatósági kötelezés ellentmond vagy befolyásolja egy másik határozat megvalósíthatóságát.
A Mal a zöldhatóság korlátozására reagálva azt közölte: “a társaságnak eljárásjogilag is kötelessége a jogszabálysértő határozatokat megfellebbezni.” A cég szerint a környezetvédelmi hatóság már saját maga is korrigálta egyik korábbi határozatát, mert nem létező jogszabályhelyre alapozta azt.
Kiemelte: a sajtóinformációkkal ellentétben a technológiaváltás költsége nem 550 millió forint volt, hanem meghaladta a 1,5 milliárd forintot, és éves üzemeltetési költsége is további 1,5 milliárd forint. Hangsúlyozta, hogy a piacok versenyképes ellátáshoz a munkavállalók fegyelmezett, kitartó munkavégzésére, a beszállítók és bankok teljes összefogására és támogatására is szükség van.
Azokra a hírekre, hogy léteznek találmányok a száraz vörösiszap újrahasznosítására azzal reagált, hogy a jelenlegi helyzetben nem támogatnak életképtelen ötleteket. Az állami felügyelettel közösen tucatjával vizsgáltak hasonló találmányokat, de túlzottan drága megvalósításuk 1 hónap alatt csődbe vitte volna a céget.
Megjegyezte: az állami felügyelet ideje alatt egyszer sem merült fel, hogy nem a munkahelyek megtartása az elsődleges cél, ezért volt hatékony a 9 hónap együttműködése.
