Az OECD szerint nem járna drasztikus munkaerőpiaci hatásokkal a szennyező gazdasági ágazatok leépítése és a zöldgazdaság felfuttatása. A szervezet a tanulmányában azt állítja, hogy az új, környezetbarát technológiák iparában is könnyen el lehet helyezkedni a hagyományos szakképesítésekkel.

Zöldfoglalkoztatási stratégiák megalkotására kéri az Európai Bizottság a tagállamokat. A foglalkoztatáspolitikai EU-biztos hétfőn, az OECD zöldgazdaságról szóló tanulmányának bemutatóján azt mondta, a tagországoknak meg kellene fontolniuk, hogy külön tervet készítsenek a környezetbarát iparágakban dolgozók számának növelésére. Andor László elképzelései szerint ezeket a stratégiákat a jövőre először benyújtandó Nemzeti Foglalkoztatási Tervvel együtt kellene benyújtaniuk Brüsszelnek.

Az EU-biztos szerint a „zöld növekedés” lesz a gazdaság strukturális átalakulásának egyik legfontosabb mozgatórugója. Ezt tartalmazza az április közepén bemutatott bizottsági foglalkoztatási csomag is, amely a foglalkoztatás bővítésének lehetőségeit részben a zöld munkahelyek teremtésében látja.

A Bizottság által kitűzött céllal egyetért az OECD is, amely a hétfőn publikált tanulmányában kifejti, hogy a zöld gazdaság fejlesztése óhatatlanul is a szennyező technológiák leépítésével fog együtt járni. A jelentés a „zöld átmenet” munkaerőpiaci hatásait elemzi, és annak legfőbb megállapításait ismertetve a szervezet főtitkár-helyettese Brüsszelben azt mondta, a paradigmaváltás minden bizonnyal rosszul érinti majd azokat, akik jelenleg a szennyező iparágakban dolgoznak.

Yves Leterme kifejtette, hogy a világgazdaság 10 legszennyezőbb ipari ágazata felelős a teljes széndioxid-kibocsátás 90 százalékáért, miközben a munkahellyel rendelkezőknek mindössze 16 százaléka dolgozik ezekben a szektorokban. Ezek az ágazatok: mezőgazdaság, vadászat és erdőgazdaság, halászat, bányászat, villamosenergia és gázipar, szárazföldi közlekedés, légiközlekedés, víziközlekedés, egyéb közlekedési szolgáltatások, utazási irodai aktivitás, üzemanyagipar, vegyipar, más nem fémes ásványi feldolgozás, fémipar.

Az egykori belga miniszterelnök úgy látja, hogy a szennyezés mértékéhez képest „bár relatíve kevesen dolgoznak ezekben a szektorokban, az OECD viszont őket sem akarja magukra hagyni, célzott segítséget szeretne nyújtani a szervezet azoknak, akik a zöld átmenet során elveszíthetik a munkájukat”. Az európai gazdaság zöldítése jelentős számú munkahelyet fog teremteni – vetíti előre az OECD, mind a megújuló energiák, mind az energiahatékonyság területén. A foglalkoztatás várható bővülése abból is következhet, hogy a szervezet szerint folyamatosan fejlődnek a zöldenergia-technológiák, ami új exportpiacokat is teremthet.

A sikeres zöld átmenet teljes munkaerőpiaci hatása tehát mindent összevetve nem kiemelkedően jelentős, de ezek Yves Leterme szerint megfelelő tagállami politikákkal növelhetők. A főtitkár hozzátette, a környezetvédelmi adók növelésének, és a munkaterhek ezzel egyidejű csökkentésének így duplán is lehet jó hatása: a környezetvédelmi előnyök mellett a gyarapodhat a munkahelyek száma.

Az OECD felhívja a figyelmet arra is, hogy a zöldgazdaságban keletkező munkahelyek nem igényelnek majd tömegesen speciális technológiai ismereteket, hiszen „kevés igazán egyedi zöld szakképesítés van a piacon”. Yves Leterme szerint tehát a megszokott szakképzéssel is el lehet sajátítani olyan ismereteket, és lehet szerezni olyan képesítést, amellyel el lehet helyezkedni a most fejlődő szektorban.

A Bizottság foglalkoztatási csomagjában szereplő becslések szerint a megújulóenergia-szektor 3 millió új munkahelyet teremthet 2020-ig, további 2 millió pedig az egyéni energiatakarékossági intézkedések végrehajtásával születhet. A nyersanyagszükségletek 17 százalékos mértékű várt csökkenése 1,4-2,8 millió új munkahelyet hozhat létre.