A július elsején Dánia után fél évre hivatalba lépő ciprusi EU-elnökség elsősorban a szolidaritás és a kohézió, vagyis a felzárkózás értékeit, elveit akarja érvényesíteni tevékenysége során – mondta a szigetország brüsszeli állandó EU-képviseletének vezetője szerdán újságíróknak.

A ciprusi elnökségnek küzdelmet kell majd vívnia az euróövezet pénzügyi válságával, és miközben terjedőben vannak Európában az unióellenes érzelmek, egyre többször hangzanak el a “többsebességű” Európáról, vagyis az összes tagország összetartozásának lazításáról szóló vélekedések – sorolta a kihívásokat Korneliusz Korneliu nagykövet. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági-pénzügyi válság elhárítása érdekében az összes uniós tagország együttműködésére szükség van, nem csupán az euróövezetiekére.

A pénzügyi válságot illetően kérdésre válaszolva nem zárta ki azt, hogy Spanyolország, valamint saját hazája is eurómentőövre szorulhat, akár már a közeli jövőben.

Az uniós intézmények e témakörrel kapcsolatos teendőjét a diplomata abba a megfogalmazásba sűrítette, hogy Európának megbízhatóságot kell tanúsítania, és helyre kell tudnia állítani a bizalmat.

A tervezett uniós pénzügyi tranzakciós adóval kapcsolatban – amely abban az összefüggésben vetődött fel a nagyköveti sajtótájékoztatón, hogy Cipruson a kedvező adózási feltételek miatt sok offshore cég telepedett meg – a diplomata azt mondta: hazája az elnökség alatt nem a sajátos ciprusi nemzeti érdekekre fog koncentrálni, hanem igyekszik “becsületes alkuszként” eljárni.

Utalva azokra a vitákra, amelyek arról szólnak, hogy “több vagy kevesebb Európára van-e szükség” – vagyis tovább kell-e mélyíteni az EU-tagok közti integrációt, vagy pedig éppen ellenkezőleg, csökkenteni kell azoknak a kérdéseknek a körét, amelyekbe Brüsszel beleszólhat, és így tágabb teret kell adni “a nemzetek Európájának” -, Korneliu azt mondta: kormánya azt nem akarja eldönteni, hogy “több vagy kevesebb” Európa kell-e, de az meggyőződése, hogy “jobb Európát” kell kialakítani.

Ezt szolgálja majd – mondta – a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetés keretének megalkotása, ami nagyon jelentős részben a ciprusi elnökségnek fog munkát adni.

A szigetország az elnökségi prioritások közé kívánja emelni az integrált uniós tengerpolitika megteremtését is.

A ciprusi diplomata szólt arról, hogy fenn kívánják tartani az EU-bővítés folyamatának lendületét, és előrelépést akarnak elérni a tagságra pályázó valamennyi ország tekintetében, beleértve Törökországot is.

Arra az újságírói felvetésre, hogy Ankara a ciprusi EU-elnökség idejére az unióval való kapcsolatok befagyasztását helyezte kilátásba a megoldatlan ciprusi kérdés miatt, Korneliu azt válaszolta: a ciprusi görögöknek is érdekük lenne kimozdulni a holtpontról.