A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény beiktatása a magyar jogba a jogfosztás és a szabadság megnyirbálásának egyik legsúlyosabb esete volt a rendszerváltás óta.
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) kilenc, státuszától megfosztott egyház képviseletében az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a törvény által okozott jogsérelmek orvoslása érdekében.Az Alkotmánybírósághoz a megváltozott szabályok miatt törvény ellen csak egyéni panaszos, és ő is csak kivételes esetben fordulhat (mint tudjuk, az actio popularis jellegű absztrakt normakontroll megszűnt). A törvény lényeges pontjain sérti Panaszosnak a Magyarország Alaptörvénye VII. cikk (1) bekezdésében biztosított gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságát, XV. cikk (2) bekezdésében biztosított egyenlőséghez való jogát, XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogát, valamint mindezekkel összefüggésben a B. cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményeit, és sérti azokat a nemzetközi jogi kötelezettségeket, amelyek Magyarországot az Alaptörvény Q. cikke alapján kötelezik.
– A jogállamiság követelményének a sérelmét elsősorban az alapozza meg, hogy a törvény szerzett és törvényesen gyakorolt jogaiktól fosztotta meg panaszosokat. A sérelmet súlyosbítja, hogy a törvény hatályba lépése előtt mindössze egy napjuk volt a címzetteknek arra, hogy megismerjék a normaszöveget és felkészüljenek az egyházként történő elismerés feltételeit jelentősen átalakító új szabályok alkalmazására, mely szabályok több ponton nem is egyértelműek.
– A jogorvoslathoz való jog abszolút sérelmét jelenti az, hogy az elismerésről a parlament dönt, így a döntés ellen nincs kihez fellebbezni.
– A lelkiismereti szabadságot sérti a törvény azzal, hogy a vallás fogalmának meghatározása nem semleges az egyes világnézetek tekintetében. Sérül továbbá az állam és az egyház szétválasztásának elve is, mert amíg az elismerésről a parlament dönt, addig az a pártpolitikai erőviszonyok, és nem normatív kritériumoknak való megfelelés függvénye.
– Nem mér egyenlő mércével a törvény akkor, amikor vallásnak csak azt tekinti, ami megfelel az említett definíciónak, és akkor sem, amikor az önkényesen kiválasztott egyházakon nem kéri számon a megszigorított követelményeket, mindenki máson viszont igen.
– Az Európa Tanács tagjaként hazánknak kötelessége megfelelni az Emberi Jogok Európai Egyezményének, az Egyezmény sérelme tehát nemzetközi jogi kötelezettség-szegést jelent.
Az alkotmányjogi panasz teljes szövegét itt olvashatja el.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához beadott kérelem alapja is az, hogy a jogsértő állapotot közvetlenül magának a törvénynek a hatályba lépése idézte elő. A kérelem szerint a törvény a panaszosoknak az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6., 9., 13. és 14. cikkében biztosított tisztességes tárgyaláshoz és hatékony jogorvoslathoz való jogát, a gondolat-, lelkiismeret és vallásszabadsághoz való jogát, és a megkülönböztetés tilalmát (a lelkiismereti szabadsággal összefüggésben) sérti.
– A tisztességes tárgyaláshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogot sérti, hogy a törvény az egyházként való, a polgári jogi jogok és kötelezettségek megváltozásával járó elismerésre az Országgyűlést hatalmazza fel, amelynek önkényes (normatív kritériumok által nem kötött), indokolást nélkülöző döntése ellen nem lehet a hazai jog szerint jogorvoslattal élni (az alkotmányjogi panasz állításunk szerint nem tekinthető hatékony jogorvoslatnak).
– A gondolat, a lelkiismeret és a vallásszabadságot sérti a törvény azzal, hogy a) túl szigorú feltételekhez köti az egyházalapítást; hogy b) túl széles mérlegelési lehetőséget biztosít az elismerés irányi kérelem elutasítására; hogy c) nem biztosítja az állam semlegességét a különböző világnézetek tekintetében; és hogy d) nem biztosítja az állam és az egyház szétválasztásának az elvét.
– Ebben a tekintetben megállapítható az egyenlőség követelményének a sérelme is, mert azok a megkülönböztetések, amelyek a törvényen alapulnak, nélkülözik az ésszerű és arányos indokokat.
A kérelem teljes szövegét itt olvashatja el.
