A tagállamokon nincs elég nyomás, hogy végrehajtsák az állatjóléti uniós szabályokat, véli Marit Paulsen liberális, svéd képviselő. Ennek megváltoztatása érdekében azt javasolja, hogy szigorúbban kövessék nyomon a jogszabályok végrehajtását és nevezzék meg a szabályokat be nem tartókat. A nem jogalkotási jelentésről szerdán szavaz az EP plenárisa.
Közös uniós állatjóléti stratégiát javasol. Mennyire ügyel az állatok épségére Európa?
Nem vagyunk élenjárók. A tagállamok harmadában nincs gond. Aztán sok olyan ország is van, ahol gazdaságról gazdaságra változik a helyzet, és sok antibiotikumot kapnak a jószágok. Most csak Svédországban és Dániában követik pontosan nyomon, hogy milyen antibiotikumot kapnak az állatok. Ez közegészségügyi szempontból rendkívül fontos kérdés.
És vannak olyan tagállamok is, ahol nem tudni, hogy mi történik pontosan. Ezért van szükség szilárd jogalapra, jelenleg ugyanis csak szétaprózott jogszabályok léteznek. Pontosan meg kell határozni, hogy mit jelent az állatjólét, és ki kell dolgozni a kapcsolódó irányelveket.
A fogalom pontos meghatározása azért is fontos lehet, mert az Egyesült Államokkal, Kanadával és Ausztráliával való kereskedelemben egyre fontosabb szerep jut a mezőgazdasági termékeknek.
Ön szerint a vásárlók tényleg gondolnak az álltajólétre, amikor betérnek egy áruházba?
A vásárlóknak körülbelül csak az ötöde vásárol valójában úgy, ahogy mondja. Mindig úgy gondolják, hogy jó üzletet csinálnak azzal, ha olcsó vesepecsenyét vesznek, de azt nem tudom, hogy belegondolnak-e abba, hogy milyen élete volt annak a jószágnak.
A szabályok jobb végrehajtása érdekében úgynevezett „jogi mérföldkövek” bevezetését javasolja. Mit jelent ez és miért van szükség erre?
Gondoljunk a ketrecben élő tojós tyúkokra vonatkozó szabályokra, amelyek már 12 éve léteznek. Az új uniós tagállamok esetében ez csak nyolc év, de mielőtt csatlakoztak volna az EU-hoz, már ők is tudták, hogy milyen szabályokat kell majd végrehajtaniuk. Az Európai Bizottság keze 2012 januárjáig, a szabályok hatályba lépéséig, meg volt kötve, a tagállamok addig figyelmen kívül is hagyhatták a szabályokat.
A új előírásokra való átállás pedig hosszú időt vesz igénybe. Ezért például az Európai Bizottság a felkészülés alatt ellenőrizhette volna, hogy melyik tagállam hol tart az átállással. Olykor jó ötlet megnevezni a rosszul teljesítő tagállamokat, mert akkor ismét napirendre kerül az ügy.
Tehát csak néven kell nevezni a „bűnösöket”?
Pontosan. És ezt nem csak az állatjóléttel kapcsolatban kellene megtenni. Ha átmegy a javaslatom, akkor a „jogi mérföldkövek” rendszerét más, hosszú idő alatt átültetendő jogszabály esetén is alkalmazni lehet.
