1,3 milliárd euró értékben foglaltak le tavaly az uniós tagállamok határőrizeti hatóságai illegális és hamis termékeket az Európai Unió külső határain. Legtöbbjük továbbra is gyógyszer, csomagolóanyag és cigaretta. A hamis termékek háromnegyede Kínából érkezik.

15 százalékkal több illegális és hamis terméket foglaltak le 2011-ben az uniós határőrizeti hatóságok, mint 2010-ben. Tavaly az európai uniós tagországok mintegy 115 millió árucikket tartottak vissza és foglaltak le a határon, amelyek egy-egy cég szellemi tulajdonjogát sértették szemben a 2010-es 103 millióval. A tavalyi adatok nem kiugróan magasak: 2009-ben 118 millió, 2008-ban 178 millió, 2007-ben pedig 79 millió hamis terméket nem engedtek be az EU területére a hatóságok.

A szellemi tulajdonjogok védelméről készült 2011-es jelentés szerint 1 milliárd 300 millió eurót tett ki a tavaly lefoglalt termékek értéke, szemben a 2010-es 1,1 milliárd euróval – mondta az adóügyi EU-biztos nevében Jonathan Todd szóvivő. Megjegyezte, az esetek növekvő száma nem feltétlenül jelenti a hamisítás helyzetének romlását, mindez lehet a hatóságok eredményesebb felderítő munkájának is az eredménye.

Jonathan Todd elmondta, a lefoglalt áruk 73 százaléka Kínából származik, ezzel magasan a távol-keleti ország szerepel a képzeletbeli lista első helyén. Az esetek 7,7 százalékában Hong-Kongból, 4,8 százalékában Görögországból, 3,3 százalékban pedig Indiából származnak a hamis áruk.

A lefoglalt áruk többsége gyógyszer (24%), csomagolóanyag (21,2%) és cigaretta (17,6%), de számottevő mennyiséget koboztak el ruhákból (8,5%) és mobiltelefon-tartozékból (2,7%) is. A hamis termékek behozatalát célzó esetek arányában viszont más a helyzet: 2011-ben elegáns cipők (27,9%), egyéb ruházati cikkek (19,7%), táskák és pénztárcák (7,5%), valamint elektromos háztartási eszközök (6,4%) behozatalával próbálkoztak legtöbbször a csempészek.

A Bizottság szóvivője megjegyezte, hogy a gyógyszerek közül leginkább a hamis életmódjavító készítményeket próbálták volna értékesíteni az európai uniós piacokon, úgymint a fogyókúrás gyógyszereket, vagy a potencianövelő szereket.

A jelentésből kiderül, hogy bizonyos termékkategóriák egyértelműen egy-egy országra jellemzőek. A hamis élelmiszerek például döntően Törökországból érkeztek, Panamából szeszesitalokat próbáltak az EU-ba csempészni, Thaiföldről pedig üdítőitalok jöttek tavaly nagyobb mennyiségben. Ugyancsak jellemző volt a Hong-Kongból származó mobiltelefon, valamint a Szíriában készült újraírható CD-k és DVD-k tömege.

A 2011-ben regisztrált esetek 90 százalékában a tagállami hatóságok megsemmisítették a lefoglalt hamis árut, 7,5 százalékban viszont bírósági ügy lett a behozni próbált termékekből.

A legtöbb esetet Nagy-Britanniában regisztrálták (36%), de Németország is alaposan kivette a részét a hamis termékek elleni intézkedésekből: az esetek 20 százalékát a német hatóságok göngyölítették fel. A legtöbb árut a bolgár, az olasz és a spanyol határőrök foglalták le.

Magyarországon 335 ezer hamis terméket koboztak el a hatóságok, ez közel 40 százalékos csökkenést jelent 2010-hez képest.

Az adóügyi EU-biztos szerint az Európai Unió külső határain végrehajtott vámellenőrzés az első szűrő a közösségbe érkező hamisított termékek megállítására. Algirdas Semeta azt mondta, ezek a termékek nemcsak szellemi tulajdonjogot sértenek, hanem veszélyeztetik is az állampolgárok egészségét és biztonságát.