Bankszektorukat féltik az új felügyelettől az EU10-ek

2012.09.12. BruxInfo

A Bizottság új pénzfelügyeleti javaslatainak a bankszektorukra nézve potenciálisan negatív hatásaira figyelmeztetnek valutaövezeten kívüli országok diplomatái, részben ilyen jellegű aggodalmaik eloszlatásától függővé téve majdani döntésüket az esetleges csatlakozásról.

Az új, egységes bankfelügyeleti mechanizmusnak a bankszektorukra nézve potenciálisan kedvezőtlen hatásaitól tart több olyan eurózónán kívüli ország, amelynek a következő hetekben-hónapokban kell eldöntenie, hogy csatlakozik-e a rendszerhez. Az említett körbe tartozó egyes országok diplomatái azonban úgy látják, hogy a Bizottság jelenlegi javaslatai, vagy legalábbis az, ami ebből eddig kiszivárgott, messze nem oszlatja el ebből a szempontból meglévő aggodalmaikat.

A szerdán napvilágot látó javaslat értelmében az EKB ernyője alatt létrejövő egységes valutaövezeti bankfelügyeleti mechanizmusban önkéntes alapon a tíz kívülálló ország is részt vehetne, feltéve, hogy magára nézve jogilag kötelezően elfogadja az új európai felügyelet fennhatóságát. „Nem különösebben villanyoz fel bennünket ez a koncepció, ami egy csomó kötelezettséget róna ránk, de cserébe nem biztosítana jogokat” – észrevételezte az egyik szóban forgó tagország illetékese. Hozzátette, hogy az eurózónán kívüli országok olyan rendszerben érdekeltek, ami hozzájárul a valutaövezet stabilizálásához, miközben nem okoz semmilyen kárt az egységes valutát nem használó tagállamok bankrendszerének.

Brüsszel javaslata lényegében megfigyelői státuszt kínál fel ennek az országcsoport tagjainak, a szavazati jog biztosítása nélkül, amire az Európai Központi Bankra vonatkozó jogszabályok értelmében jelenleg nincs lehetőség.

A jogokban meglévő asszimetria ugyanakkor több okból is óvatosságra inti a tíz ország némelyikét. Aggodalmukra egy példa, hogy az EKB parancsnoksága alá helyezendő új központi bankfelügyelet felállása esetén a 17-tagú eurózóna bankjai végső soron a leendő Európai Stabilitási Mechanizmushoz (ESM) fordulhatnának pótlólagos tőkéért, miközben a többiek csak a saját költségvetésükre hagyatkozhatnának utolsó mentsvárként. A betétesek következtetésképpen nagyobb biztonságban érezhetik a megtakarításaikat a valutaövezeten belüli bankokban, ezért tömegesen kivehetik pénzüket és átvihetik az eurózónába.

Egyesek szerint attól is tartani lehet, hogy a központi valutaövezeti felügyelet felgyorsíthatja a közép- és kelet-európai országok bankszektorából átlagosan 63 százalékos részesedést kihasító anyabankok horizontális mozgását, és a piac egy jelentős része így kicsúszhat a fogadó országok ellenőrzése alól. Diplomaták szerint mindennek elkerülésére egy biztonsági hálóként működő mechanizmust, de legalább egy megfigyelőrendszert kellene beépíteni a javaslatba. A tíz ország közül nem egynek, így Magyarországnak a döntése is nagyrészt attól függ majd, hogyan tudják kezelni ezeket az aggodalmakat.

A bankunió első lépcsőfokának számító szuperfelügyelet létrehozásáról egyhangú döntést kell hozni a Tanácsban az Európai Parlamenttel és az EKB-val folytatott konzultációt követően. Ha a 27-ek bármelyike is vétózna, az új mechanizmust legfeljebb az uniós szerződéses kereteken kívül kellene létrehozni, mint idén a költségvetési paktumot. Az érintett országok illetékesei szerint azonban ilyen eshetőségre nem is gondolnak, ehelyett egy olyan rendszerben lennének érdekeltek, amelyben a jogok arányban vannak a kötelezettségekkel. Egyes vélemények szerint a leendő felügyeleti mechanizmus hatóköre lehet az egyik tárgyalási alap, valamint annak tisztázása, hogy a kívülálló országok számára mikortól vonatkoznának az új szabályok.

"Azon leszek, hogy a lehető legnagyobb szerepet és képviseletet adjanak azoknak a nem eurózóna tagországoknak, amelyek a csatlakozás mellett dönthetnek" - jelentette ki még hétfőn brüsszeli tudósítók egy szűk csoportjának, köztük a BruxInfo újságírójának Michel Barnier, a javaslatot jegyző belső piaci biztos.
 

  • kapcsolódó anyagok
BANK
EURÓPAI UNIÓ