Jelentősen, az ideihez képest 8,3 százalékkal növekszik jövőre a bíróságok rendelkezésére álló költségvetési forrás – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke pénteken a Zala megyei Kehidakustányban.

Handó Tünde az ítélőtáblai és törvényszéki elnökök értekezletének keretében Darák Péter Kúria-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a megemelt összeg a dologi költségek, mint például a szakértői díjak, továbbá a beruházások szempontjából jelent majd komoly előrelépést.

Az OBH elnöke az MTI kérdésére kifejtette: 2013-ban az ideinél 6,45 milliárddal többel, összesen 84 milliárd forinttal gazdálkodhatnak majd a bíróságok.

Handó Tünde beszámolt arról, hogy a zalai értekezleten ismertette első féléves elnöki beszámolóját, amelynek során arra is kitért, hogy az ügyek feldolgozása terén jelentős eredményt értek el. A mintegy egymillió folyamatban lévő bírósági ügyből mindössze 32-t helyeztek át más bíróságokra, így például több gazdasági ügyet Zala megyébe is.

Az ország legnagyobb helyi bíróságára, a Pesti Központi Kerületi bíróságra 21.847 új ügy érkezett, de több mint 27 ezer ügyet fejeztek be, de valamennyi kerületi bíróságra és a törvényszékekre is jellemző, hogy csökkent a folyamatban lévő ügyek száma, gyorsabbá váltak a tárgyalások – közölte. Úgy fogalmazott: “sikerült lendületbe hozni a bíróságokat”, ami az ügyforgalmi mutatókból is látszik. Nem váltak valóra azok a jóslatok, amelyek szerint a felmentések és átszervezések miatt a bírósági szervezet összeomlana – tette hozzá.

Az OBH elnöke a bírósági szervezet átalakításával kapcsolatos témákra is kitért. Elmondta, hogy a járásokhoz igazodó bíróságok csak kis mértékben érintik egyelőre a szervezetet. Felmerült az is, hogy a Fővárosi Ítélőtábla t megyére kiterjedő illetékességi területét jó volna kizárólag Pest megye és a főváros ügyeire korlátozni – említette meg.

A következő hónapok legfontosabb feladatai közé tartozik a bíróságok nyitottságának megőrzése, hozzáférésük javítása, a bírók és igazságügyi alkalmazottak képzésének erősítése. Egy kérdésre válaszolva Handó Tünde azt is elmondta, hogy a második félévben 180 új bírósági titkár és 200 új bírósági ügyintéző tesz vagy tett esküt a bírósági szervezet munkájának erősítéseként.

Darák Péter, a Kúria elnöke a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy egységes joggyakorlatra van szükség, amely kiszámíthatóvá teszi az ítélkezést, aminek az az alapja, hogy elérhetők, megismerhetők legyenek az ítéletek. Ennek megoldására tett javaslatot arra, hogy alakítsanak ki a jogi szakma számára nyilvános adatbázist, amely kereshetővé teszi az egy-egy jogi problémával kapcsolatos bírósági döntéseket.

Hozzátette, hogy nemcsak a bíróságokon múlik a kiegyensúlyozott bírói gyakorlat, hanem például az ügyvédeken is. Ha lehetővé teszik számukra a bírósági gyakorlat megismerését, akkor felkészültebben tudnak majd dönteni arról, hogy adott esetekben szükséges-e pert indítani.

Darák Péter azt mondta: eddigi benyomása szerint “nem becsülte meg eléggé a bírói szervezet az ítéletekben testet öltő tudást”. Ennek érdekében meg kell találni azokat a módszereket, amelyek révén folyamatossá tehető a bírói tudás építése, lehetővé válik az információk áramlása az alsóbb bíróságokhoz.

Szeretné a Kúria által évente elbírált mintegy hatezer felülvizsgálati ügyön kívüli jogi problémákat is megvitathatóvá tenni. Ezeket az ítéletekben nem megfogalmazható tapasztalatokat szükséges volna összegezni, és az alsóbb fokú bíróságok számára rendelkezésre bocsátani – emelte ki Darák Péter.

Handó Tünde az életkora miatt felmentett két kaposvári bíró visszahelyezésével kapcsolatban a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróságon megfellebbezett ítéletekről az MTI kérdésére elmondta: az OBH az indoklás és részben a rendelkező rész miatt nyújtott be fellebbezést a napokban. Az OBH elnöke úgy fogalmazott, hogy “nem vágott egybe a bírósági hivatal jogszabály-értelmezésével az ítélet”, és bár a rendelkező rész egyes elemeiben elfogadható, vannak benne olyan részek, amelyek miatt szükséges volt a fellebbezés.

“Ez is egy jogvita a sok közül, a végső, egységes jogalkalmazásra vonatkozó iránymutatást egy felsőbíróság vagy a Kúria adhatja meg” – tette hozzá.