Az Európai Bizottság előterjesztette az unióbeli kulturális és kreatív iparágak teljes körű potenciáljának kiaknázására irányuló stratégiáját, mellyel a növekedést és a foglalkoztatást kívánja fellendíteni. Ezek az ágazatok, amelyekbe beletartoznak az építészet, a kézművesség, a kulturális örökség, a formatervezés, a fesztiválok, film és televízió, a zene, az előadó- és vizuális művészetek terén aktív vállalatok és más szervezetek, archívumok és könyvtárak, kiadók és rádiók, jelenleg is a GDP 4,5%-át hozzák létre, és az Európai Unióban mintegy 8,5 millió munkahelyet jelentenek. A kreatív és kulturális ágazatok azonban a digitális váltás és a globalizáció következtében hatalmas kihívásokkal néznek szembe, helyzetüket pedig tovább nehezíti a kulturális és nyelvi okokra visszavezethető szétaprózottság. A finanszírozáshoz való hozzáférés továbbra is jelentős nehézségekkel jár.
A Bizottság új stratégiájának célja, hogy ezen ágazatok versenyképességét és exportpotenciálját növelje, és a más területekre – például innováció, információs és kommunikációs technológiák és városrehabilitáció – begyűrűző kedvező hatásaikat maximalizálja. A Bizottság olyan intézkedésekre szólít fel, amelyek megteremtik a megfelelő feltételeket a kulturális és kreatív ágazatok felvirágoztatásához. Ezek az intézkedések a készségfejlesztésre, a finanszírozáshoz való hozzáférésre, az új üzleti modellek támogatására, a közönségszervezésre, a nemzetközi piacokhoz való hozzáférésére és a más ágazatokkal ápolt kapcsolatok erősítésére koncentrálnak.
„Európa kulturális és kreatív ágazatai nem csupán a kulturális sokféleség szempontjából fontosak; nagymértékben hozzájárulnak tagállamaink és régióink társadalmi és gazdasági fejlődéséhez is. Az ezekben az ágazatokban helyi és regionális szinten megvalósult stratégiai beruházások gyakran jártak látványos eredményekkel, amint azt Európa kulturális fővárosainak példája is mutatja. Az ágazatok által kifejtett, más területekre továbbgyűrűző hatás szintén jelentős; emellett pedig megerősítik a világ kultúráira nyitott, a tehetséget üdvözlő, vonzó és kreatív Európa dinamikus képét” – nyilatkozta Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos.
A stratégia, amelyet „A kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezése az Unión belüli növekedés és munkahelyteremtés érdekében” c. közlemény fejt ki részletesen, szakpolitikai intézkedéseket és korszerű szabályozó környezetet szorgalmaz. A Bizottság emellett ösztönözni kívánja a szorosabb partnerségeket a különböző szakpolitikák, így a kultúra, oktatás, ipar, gazdasági ügyek, idegenforgalom, város- és regionális fejlesztés és területi szervezés között. Uniós finanszírozás mozgósítását is tervezi emellett az e területekre fordított támogatás növelése érdekében, mindenekelőtt a 2014–2020-ra szóló „Kreatív Európa” programra javasolt 1,8 milliárd eurón és kohéziós politikai forrásokon keresztül.
Előzmények
A 2010. évi versenyképességi jelentés és más források szerint a kulturális és kreatív ágazatok a GDP 3,3-4,5%-át teszik ki, és 7-8,5 millió embert foglalkoztatnak. Az európai, nemzeti, regionális és helyi szinten szerzett tapasztalat megerősíti a jelenleg gazdasági válságban is viszonylag ellenállóképes ágazatok gazdasági jelentőségét.
Független kutatások arról tanúskodnak, hogy azok a cégek, amelyek a kreatív folyamatokra az átlagnál kétszer több forrást szánnak, 25%-nal nagyobb eséllyel vezetnek be termékinnovációt. Az idegenforgalom, a divat és a luxusipar, valamint a hagyományos gyártóipar szintén profitál a kedvező hatásból.
