A kormány tavaly gyökeresen átalakította a bírósági rendszert. A Velencei Bizottság súlyos kifogásai nyomán ugyan idén 30 ponton módosítani kényszerült az új szisztémán, ám annak centralizált jellege megmaradt és továbbra is fenyegeti a bíróságok függetlenségét és az eljárások tisztességességét – állítja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.
A Velencei Bizottságnak (VB) a magyarországi alkotmányos átalakulást áttekintő hat véleménye közül az egyik legmarkánsabb a bírósági szervezet- és igazgatási rendszer átalakítását kritizálta – emlékeztet a három civil szervezet közös elemzése. A kritikák középpontjában az egy kézben összpontosuló, hatalmi ellensúly nélküli bírói igazgatási rendszer, valamint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének a tisztességes eljáráshoz való jogot sértő jogkörei álltak.
A jogvédők szerint ahhoz, hogy az új szabályozás elérje a jogállami minimumot, arra lenne szükség, hogy a jogalkotó felszámolja a bírói igazgatás centralizált karakterét, és az új szabályok megfelelő garanciákkal védjék a polgárok jogát a független, pártatlan és igazságos bírósági eljáráshoz.
A civil szervezetek úgy látják, a bevezetett változtatások elégtelenek ahhoz, hogy a VB megfogalmazásában „a függetlenséget a maga egészében fenyegető” bírósági rendszer koncepcionális átalakításának tekinthessék. Az OBH elnöke hatáskörei egy részének az Országos Bírói Tanácshoz (OBT) telepítésével a módosítás ugyan gyengített az igazgatás centralizált karakterén, de attól az még centralizált maradt, mivel a szabályozás még módosított formájában sem biztosítja az OBT-nek azokat a feltételeket és hatásköröket, amelyek az elnöki hatalomgyakorlás megfelelő ellensúlyozásához szükségesek. Ugyanígy igaz, hogy a törvény jelenleg jobban megköti az OBH elnökének a kezét az eljáró bíróságok kijelölése, valamint a bírák áthelyezése tekintetében, de ezzel még nem teremtette meg a tisztességes eljáráshoz való jog garanciáit.
A civil szervezetek elemzésükben az alábbiakat kifogásolják:
1. A bírói függetlenség alapvető garanciáit nem biztosítja az Alaptörvény. A bíróságok szervezetére vonatkozó alapvető szabályoknak az Alaptörvényben volna a helyük. Azok hiányában bizonytalan a bírói függetlenség alkotmányos védelme. Jól látható ez a bírák kényszernyugdíjazásáról szóló alkotmánybírósági határozat példáján is, amelyben csak a bizonytalan jelentésű történeti alkotmányból tudták levezetni a bírák elmozdításának alkotmányellenességét.
2. A kilenc évre választott OBH-elnök jogállása és újraválaszthatósága elfogadhatatlan a megfelelő ellensúlyok nélküli hatáskörei fényében. Az igazgatási hatáskörrel rendelkező személyek rendkívül hosszú mandátuma esetén azzal arányos fékeket és ellensúlyokat kell bevezetni. A törvénymódosítás az OBH elnökének megbízatási idejét nem csökkentette, és az újraválasztása továbbra is lehetséges.
3. A bírák és az OBT továbbra is függő helyzetben maradtak az OBH elnökétől. A VB szerint az OBH elnökét csak részlegesen kontrollálja az OBT, mivel a Tanács tagjai sok tekintetben függő pozícióban vannak attól a személytől, akinek tevékenységét ellenőrizhetnék. A függőséget a módosítás sem szünteti meg. Bíró továbbra is csak abból lehet, akit az OBH elnöke nem kifogásol, és az elnök a már hivatalban lévő bírákra is nyomást tud gyakorolni az egy évre szóló, akár az ország másik felébe történő áthelyezésükkel. Ráadásul a bíróságok költségvetése is az OBH elnök közreműködésével készül el.
4. Az ügyáthelyezési jog – a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme. A korábbi szabályozás szerint az OBH elnöke „az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében” azt a bíróságot jelölhette ki az eljárás lefolytatására, amelyiket akarta. Ezt a felhatalmazást a nyári törvénymódosítás annyiban érintette, hogy döntését az OBT által meghatározott elvek figyelembevételével kell meghoznia, meg kell indokolnia, az eljárás résztvevői pedig fellebbezhetnek a döntés ellen. Csakhogy továbbra sem a jogszabályok határozzák meg az eljáró bíróságot, a döntést érdemét pedig nem lehet megtámadni, így továbbra is sérül a törvényes bíróhoz való jog. A változtatások nem elégségesek ahhoz, hogy kizárják a bírósági eljárások politikai, gazdasági vagy bármelyen más manipulációját.
Az EKINT, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ képviselői október 3-án találkoztak az Országos Bírósági Hivatal elnökével, dr. Handó Tündével, hogy megvitassák a három jogvédő szervezetnek a módosított bírósági törvények bírálatát tartalmazó elemzését.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke által kezdeményezett megbeszélésen a jogvédők jelezték, hogy a jogalkotónak címzett kritikájukat változatlanul érvényesnek tartják, és úgy gondolják, hogy a jelenlegi jogszabályi háttér továbbra sem tartalmazza a bíróságok függetlenségét és az eljárások tisztességességét megfelelően biztosító garanciákat. Az OBH elnöke hangsúlyozta, hogy ő a meglévő jogszabályi keretek között kívánja feladatát a lehető legjobban ellátni, és ehhez keres együttműködő partnereket.
A felek a legrészletesebben az ügyek más bírósághoz való áthelyezésének lehetőségét vitatták meg. A jogvédő szervezetek az intézménnyel kapcsolatos alapjogi aggályokra – a törvényes bírósághoz való jog, illetve a fegyverek egyenlősége sérelmének lehetőségére – hívták fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a törvény az OBH elnöke számára csupán lehetőséget biztosít – és nem kötelezettséget keletkeztet – az ügyek áthelyezésére. Az OBH elnöke jelezte, hogy mivel valamennyi magyar bírót függetlennek és pártatlannak tartja, a kérdésben a bírósági szervezetrendszer működőképességének tulajdonít elsődleges jelentőséget, és a továbbiakban is ezt a szempontot kívánja érvényesíteni az áthelyezéssel kapcsolatos döntéseiben.
A megbeszélésen az álláspontok kevés kérdésben közeledtek, a jogvédő szervezetek mindazonáltal pozitívnak tartják dr. Handó Tünde azon kezdeményezését, hogy a bírálatok kapcsán felmerülő kérdéseket az érintettek személyes megbeszélés keretében, a nézeteiket részletesen kifejtve próbálják meg tisztázni.
