A szerdán bejelentett adóváltozások után is megéri cafetériában gondolkodniuk a munkáltatóknak, ám nem biztos, hogy az adminisztrációs költségek miatt továbbra is mindenki alkalmazni fogja, aki eddig, s jelentős feszültséget okoz majd a munkáltatók és a munkavállalók között, hogy ki viselje az adóemelés terhét – mondta Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán összesen 367 milliárd forint értékű kiigazítást jelentett be, köztük azt, hogy a béren kívül juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő.
Hegedüs Sándor elmondta: eddig 100 forint béren kívüli jövedelem – például Erzsébet utalvány, SZÉP kártya – juttatása 131 forintba került a munkáltatóknak, jövőre pedig 151 forintba. Ha ugyanazt a juttatást nem cafetéria elemekben, hanem bérként adják, 100 forint 196 forintba kerül.
Ezek alapján a cégeknek még mindig megéri fenntartani a cafetéria juttatást. Kérdés azonban, hogy ez mekkora adminisztrációs terhet, költséget jelent számukra. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a cafetéria rendszernek van egy kockázata is, mégpedig, hogy az elszámolások mennyire prudensek, mennyire felelnek meg az adóhatóság által a későbbi vizsgálat során támasztott elvárásoknak – fejtette ki.
Vannak olyan vállalkozások, amelyek már tavaly, amikor 119-ről 131 forintra emelkedett 100 forintnyi cafetéria összköltsége, úgy döntöttek, hogy megszüntetik a béren kívüli javadalmazást. Az egyik forgatókönyv most is ez lehet az adószakértő szerint.
Egy másik megközelítés a vállalkozók részéről az lehet, hogy az adónövekedést nem vállalják át, s ezáltal a munkavállalók nettó juttatása csökkenni fog. Mivel mindenki arra számít, hogy a jövő év is nagyon nehéz lesz, nem várható, hogy a munkáltatók általánosan átvállalják a tehernövekedést – mondta.
Hegedüs Sándor szerint az adóemelés következtében emelkedhetnek a költségvetés bevételei. Ez egy olyan rés volt a jogszabályon belül, amit ismert a tanácsadói szektor – mondta.
A szakértő emlékeztetett arra: korábban a cafetériát hosszú ideig nem terhelte adó, amit a jogalkotó általában társadalompolitikai célokkal indokolt, a költségvetés pedig rosszul járt. Korábban az egyes cafetéria elemekhez kapcsolódóan igénybe vehető szolgáltatások körét folyamatosan tágították. Az úgynevezett hideg étkezési utalványokkal pedig már lehetőség volt akár tartós fogyasztási cikkeket is vásárolni. Ennek hatására ez utóbbit például a vállalkozások gyakorlatilag adómentes bérjellegű juttatásként tudták kezelni a bérmegállapodásaik során.
Ezt felismerve és adóbevételt keresve a cafetériához 2010-től 25 százalékos szja kapcsolódott, amit 2011-től 19 százalékra szállítottak le azzal az érvvel, hogy olyan szolgáltatásokat lehet megvásárolni ezen keresztül (például a SZÉP kártyával), ami a munkahelyteremtést szolgálhatja. Azután 2012. január 1-jével a cafetéria adóterhe felkúszott 31 százalékra, most pedig már 51 százalék a terv, vagyis néhány év alatt radikálisan emelkedett a cafetéria elemeinek adója, aminek célja a bevételek növelése – mutatott rá a szakértő.
Hegedüs Sándor úgy vélekedett, az szja-n belül lenne más lehetőség is a bevételek növelésére, például, ha a félszuperbruttót fenntartanák, 100-110 milliárd forint adókiesést spórolhatna meg a kormányzat.
