Továbbra sem lát Írország jogi lehetőséget arra, hogy Francia Ciaran Tobin letöltse a magyar bíróság által kiszabott börtönbüntetést. Az ír gázoló ügye az uniós igazságügyi miniszterek pénteki luxemburgi ülésén is téma volt, az ír kijelentés ellenére viszont a magyar kormány nem tett le arról, hogy meggyőzze Dublint az igazáról.
Az ír igazságügyi miniszter az uniós tárcavezetők pénteki luxemburgi találkozóján kijelentette: Írország nem lát jogi lehetőséget arra, hogy az ír gázolóként elhíresült Francis Ciarán Tobin letöltse a Magyarországon rá kiszabott börtönbüntetést – mondta az ülés utáni nyilatkozatában a közigazgatási és igazságügyi miniszter.
Francis Ciarán Tobin 2000 áprilisában Leányfalun gázolt el két magyar gyermeket, akik életüket is vesztették a balesetben. Még mielőtt a bíróság döntést hozott volna az ügyében, Tobin – mivel időközben megszűnt a magyarországi munkaviszonya – 2000 novemberében hazatért Írországba, 2002-ben viszont a bíróság 18 hónap szabadságvesztésre ítélte az ír férfit. Magyarország kérte Francis Ciarán Tobin kiadatását a dublini hatóságoktól, akik viszont ezt megtagadták.
Az akkori ír jogszabályok szerint ugyanis csak akkor lehet valakit kiadni egy másik országnak, ha bebizonyosodik, hogy az illető megszökött az adott országból a büntetése elől. Az ír legfelsőbb bíróság azonban úgy vélte, Tobin nem szökött meg, így nem is lehet kiadni Magyarországnak. Időközben kiderült, hogy Írország hibásan alkotott törvényt az európai elfogatóparancsról szóló uniós jogszabályból, így az adott előfeltételt törölni kell a törvényből. Ezt Írország meg is tette, az idén júniusi ismételt legfelsőbb bírósági határozat pedig megállapította, hogy – noha Írország annak idején hibát követett el – de egy törvénymódosításnak nem lehet visszamenőleges hatálya, tehát Tobint továbbra sem lehet kiadni Magyarországnak.
Új taktika
A közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteki nyilatkozatából kiderült, hogy a magyar kormány taktikát váltott. A luxemburgi tanácsülésen már nem az európai elfogatóparancsról szóló európai egyezmény, hanem a bírósági ítéletek EU-n belüli kölcsönös elismeréséről szóló kerethatározat alapján szeretné felelősségre vonni Francis Ciarán Tobint. Ennek megfelelően Budapest már nem az ír férfi kiadatását kéri Dublintól, hanem azt szeretné elérni, hogy Tobin legalább Írországban letölthesse a rá Magyarországon kiszabott börtönbüntetését.
A magyar érvelés szerint a kerethatározat újbóli tagállami átültetése után (Magyarországon 2013. január 1-jét követően) erre lehetőség lenne. Írország viszont pénteken kijelentette, ez sem járható út. Dublin ugyanis a jogszabály kapcsán annak idején külön nyilatkozatot tett, eszerint ha a kérdéses jogerős ítéletet a kerethatározat hatályba lépését megelőzően hozta meg a bíróság, akkor Írország az egyezmény rendelkezéseit visszamenőlegesen nem alkalmazhatja, így csak a 2011. december 5. előtt hatályos jogszabályok alapján cselekedhet. Ezen jogszabályok alapján viszont csak akkor tehetne bármit is Írország, ha Tobin megszökött volna Magyarországról a büntetés elől. Azt viszont az ír legfelsőbb bíróság többször is kimondta, hogy erről nincs szó.
Navracsics Tibor a kérdéses ír nyilatkozat visszavonását kérte ír kollégájától, amit viszont az ír miniszter megtagadott. Dublin szerint tehát a kör bezárult, nincs jogi lehetőség a magyar igények kielégítésére. Navracsics Tibor ugyanakkor a BruxInfo kérdésére azt mondta, az ír delegáció részéről nem hangzott el érv, ami alátámasztotta volna az álláspontjukat. A kormány úgy látja, hogy a visszamenőleges alkalmazást tiltó nyilatkozat az ír jogalkotás hibájából következett, ezért Magyarország tovább fog harcolni az igazáért. Azt még nem tudta megmondani, hogy hogyan, ezt a következő hetekben találja majd ki a kabinet.
Az Európai Bizottság szeptemberben arról tájékoztatta a BruxInfót, hogy Navracsics Tibor többszöri megkeresése után Viviane Reding azt javasolta, hogy majd az októberi igazságügyi miniszteri találkozón lehetne sort keríteni egy háromoldalú találkozóra a két miniszter és az EU-biztos részvételével. Erre azonban nem került sor – mondta Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy bár az pozitív, hogy a 27 miniszter részvételével a plenáris ülésen beszélhettek a témáról, de “egy háromoldalú találkozó inkább vezetett volna a megegyezéshez “.
Adatvédelem
Az ülésen a miniszterek tárgyaltak az állampolgárok adatvédelmének szigorítását célzó uniós rendelettervezetről. A 2012 januárjában bemutatott jogszabályi tervezet egyebek mellett közelítené egymáshoz a tagállami adatvédelmi előírásokat, egyszerűsítené a vállalatok adatszolgáltatását, és európai szinten növelné az állampolgárok hozzáférését a saját adataikhoz.
Magyarország szerint az uniós adatvédelmi előírásokat nem rendeletben, hanem irányelvben kellene meghatározni. Navracsics Tibor az ülésen elmondta, “félő, hogy ha kötelezően végrehajtandó rendelet születik a kérdésben, akkor az ehhez szükséges kompromisszumok leronthatják a jogszabály színvonalát”. Magyarázata szerint a magyar adatvédelmi előírások szigorúbbak a javasolt uniósnál, ezért ha az európai átlaghoz kellene igazítani a magyar törvényeket, akkor az rontaná azokat. Ezért lenne célszerűbb, ha irányelvben szabna Brüsszel minimumszabályokat, amelyektől “felfelé” el lehet térni.
Elmondta, a magyar kezdeményezéssel egyetértett Nagy-Britannia, Szlovénia és Belgium is, a franciák és a csehek pedig egyelőre óvatosabbak a kérdésben. Az ülésen döntöttek arról, hogy a decemberi találkozón alaposabb és részletesebb vitát folytatnak majd az adatvédelmi rendelet esetleges módosításáról.
Az Európai Bizottság továbbra is ragaszkodik a rendelethez, de “kevés tagállam van, amely egyértelműen rendeletet akar” – mondta Navracsics Tibor.
Ehhez képest az igazságügyekért felelős uniós biztos az ülést követő sajtótájékoztatón azt mondta, “a tagállamok óriási többsége egyetért a jogszabály jogalapjával, és ez lehetővé teszi, hogy jövő nyárra megszülessen a megállapodás a Tanács és az Európai Parlament között” – tette hozzá Viviane Reding.
