Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szombat délután benyújtotta az Országgyűlésnek, az újabb egészségügyi “salátatörvényt”. Az előterjesztés megteremti a jogi alapjait annak, hogy Magyarország teljes jogú tagként csatlakozhasson az Eurotransplanthoz, kitér arra, hogy a visszaélések elkerülése miatt az ellátást igénylőnek a taj-kártya mellett fényképes személyazonosító okmánnyal is igazolnia kell jogosultságát.

Az egészségügyi államtitkárság közölte: a kormány legutóbbi ülésén elfogadta az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztést, vagyis egy újabb “salátatörvényt”, amely megteremti a jogi alapjait annak, hogy teljes jogú tagként csatlakozhassunk az Eurotransplant nemzetközi szervelosztó szervezethez, valamint a gyógyszerhamisítások visszaszorításáról is rendelkezik.

A közlés szerint a kilenc egészségügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazó előterjesztés egészségbiztosítási, gyógyszerészeti hatósági ellenőrzési feladatokat foglal magába, továbbá az egészségügyi szolgáltatók kapacitásainak megállapításával összefüggő eljárások hatékonyabbá tételét célozza.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a kormány honlapján közzétett videóban kiemelte: céljuk, hogy az egészségügyben rendben legyenek az emberi erőforrási nyilvántartások, amely segítségével akár a munkaerő közvetítést is meg tudják oldani.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a mostani előterjesztésben szabályoznák azt is, hogy a TAJ kártya mellett más személyazonosító okmányt is fel kelljen mutatni az egészségügyi ellátás előtt. Ezzel azt akarják elérni, hogy ne használhassa több embert ugyanazt a TAJ kártyát, s védjék a kasszát és a tisztességes járulékfizetőket – fogalmazott az államtitkár.

A parlament honlapján (www.parlament.hu) elérhető javaslatban ezek mellett az is szerepel, hogy az egészségügyi dolgozó kérésének megfelelő időpontban kiadandó szabadság az alapszabadság egynegyedét jelentő 5 munkanappal szemben legfeljebb 7 munkanap legyen. A javaslat pontosítja továbbá a visszamenőleges és folyamatos egészségügyi ágazati béremelésre vonatkozó részletszabályokat e bérelemek rendszeres vagy nem rendszeres jövedelem-jellegének rögzítésével.

Mindezek mellet az előterjesztés részletes indoklása szerint “a javaslat egyértelművé teszi, hogy az egészségügyi ágazati béremelés nem számítandó be a szociális hozzájárulási adókedvezmény alapjába”. Rögzítik azt is, hogy “az ismertté vált forrásteremtési és költségvetési peremfeltételekre tekintettel” fenntartják az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszert, valamint az ahhoz kapcsolódó munkáltatói támogatási rendszer szabályait, amelyek 2013. január 1-jével hatályukat vesztették volna. “Ezzel összefüggésben továbbra is indokolt annak előírása, hogy ágazati előmeneteli rendszer keretében megállapított illetmény- vagy bérnövelés ne képezzen pótlékalapot az úgynevezett mozgó bérpótlékok vonatkozásában” – írták.

Utóbbi kapcsán az október 18-án egyeztetésre bocsátott tervezet hatásvizsgálati dokumentumainak egyikében azt írták: a tervezett intézkedés a béremelésre jogosultak közül csaknem 16 ezer orvost, több mint 72 ezer egészségügyi szakdolgozót, valamint több mint 1400 egyéb egészségügyi dolgozót érintene hátrányosan.